♥Megbocsátottam a megbocsáthatatlant...megpróbál tam pótolni a nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket.Sokszor cselekedtem indulatból.Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban akitől sosem vártam volna.öleltem hogy védelmet nyújtsak és nevettem mikor már nem bírtam tovább..Szereztem Örök barátokat.Szerettem és szerettek de sokszor el is utasítottak, előfordult olyan is hogy szerettek de én nem tudtam visszaszeretni.Ujjongtam a boldogságtól habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget, de volt hogy teljes erővel mentem a falnak. Sírtam zenehallgatás vagy fényképalbum lapozgatása közben és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.Néha elég volt egy mosoly , hogy "szerelmes" legyek. Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és féltem hogy elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra..a végén mégis elvesztettem. De túléltem és még most is élek! Az életet nem csak túléltem és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd. Élj!A harcba elszántan kell menni, az életet szenvedélyesen átölelni emelt fővel veszteni és merészen győzni mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz hogy jelentéktelenné válljon!
♥


http://margica1970.blogspot.com/