"Nem
az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket
közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját
felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a
világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi
számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így
látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja
magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket
közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi
személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők
vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk."
"Az
élményekkel járó benyomások lassanként eltűnnek emlékezetünkből, de nem
tűnnek el gyümölcseik. Nem emlékezünk már összes gyermekkori
élményünkre, amikor írni és olvasni tanultunk. Nem tudnánk azonban írni
és olvasni, ha ezeket az élményeket nem éltük volna át, és ha eredményük
képességek formájában nem maradt volna meg."
"Az
egész élet olyan, mint a növény, amely nemcsak azt foglalja magában,
amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövő
állapotot is hordoz. Aki előtt növény van, mely először levelet hord,
nagyon jól tudja, hogy egy idő után a levelet hordó száron virágok és
termés lesznek. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a
virágzáshoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is,
milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a
növényben, amit az jelenleg tár szeme elé. Az képes csak rá, aki a
növény lényegével megismerkedett."
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!