Ha tanulmányozzuk az Ószevetséget és részletesen megvizsgáljuk a különböző

helyzeteket, amelyekben az enbereket annak idején böjtölésre buzdították, felfe-

dezzük, hogy az ima és a böjt mennyire volt képes változást hozni, vagy enyhülést

adni még a legnehezebb helyzetekben is.

Amíg az ima az Istennel való egyesülésre szólít fel minket, addig a böjt  a szívünk

megszabadítására  azon szükségleteitől, amelyek az anyagiakhoz kötnek.

A böjt felszólítás testünk megtérésére !

Azáltal , hogy megszabadít a külső dolgoktól, megszabadít a belső életünket

megkötöző szenvedélyeinktől is.

Lelki vakságot okozhatnak az ember rossz cselekedetei. Szükség van egy határozott

és radikális visszatérésre Istenhez, hogy megváltozzon szívünk és elménk magatartása ! És a böjt megkönnyíti ezt a visszatérést.

A böjt haladásra serkent nem csak a hit vonalán, hanem az emberi kapcsolataink

terén is.  Kitartó imádkozás nélkül nem lehet radikálisan visszatérni Istenhez.

A böjtölés során az ima minősége is javul és szabadabbá válik.

Amíg az ember nem ura önmagának( és érzékeinek ), nem tudja teljesen Isten

kezére bízni magát.

Csak a böjtölés által dől össze bennünk, az anyagi világba vetett meggyőződé-

sünk. Általa észre vesszük egyre jobban az ima szükségességét és leszünk

egyre nyitottabbak az Istennel való találkozásunkra.

Folytatás köv.