Itt a tavasz öreg rocker,

henyélni most nem lehet!

Garázsban a glancos chopper,

várnak ránk a tág terek,

motorra száll minden jó fej,

nyeregbe hát emberek.



Keresd meg a bőrdzsekidet,

a fekete bőrcsizmát,

ha szegeccsel szépen kivert,

megcsodálja a világ,

halálfejest bármelyiket,

az igazán a király.



Ha felbőgnek a motorok,

a sok ablak megremeg,

fülelnek a házsorokon,

ablakokban emberek,

csodálat van az arcokon

megjöttek a rockerek.

KEGYELEM 

kegyelmet kért egy
megtépázott szerelem 
– hát futni hagytam

Készül a halál, hogy megöljön

Épp meghalok,
megmagyarázhatatlanul
kezem tovább írja a verset.
Felkészülök, ahogy tudok
egy pontosabb, második halálra.

Vizet, kávét iszom,
vizelek, és visszafekszem az ágyba.
Tovább írom a verset,
anélkül hogy második, bizonytalan halálomra gondolnék.
Most szólt a telefon.

Szakíts, feledj! Szerző: Ady Endre