Rohamosan fejlődő és rohanó világunkban gyakran megfeledkezünk az egészségünkről. Az egészség minden ember jövőjének alapköve. Ha nincs egészség, többé semmi sem számít. Az egészség megőrzése ezért különös fontossággal bír modern világunkban, ahol a lázas munka, a felgyorsult életritmus, a szegényes étrend, a gondatlan életvezetés és a folytonos stressz mind káros hatást gyakorolnak mindennapjainkra. Kína immár több mint 5000 éve fennálló, tökéletes egészségmegőrző hagyományainak kultúráját könnyedén alkalmazhatjuk modern életünkben is, hogy egészségi állapotunkon javítsunk, és hosszabb életet nyerjünk.

Manapság mindenki könnyen elfárad: felnőttek, gyermekek, idősek, férfiak, és nők egyaránt! Gyakorta érezzük letörtnek, elcsigázottnak magunkat, nyugtalanok vagyunk, vagy minden különösebb ok nélkül aggodalmaskodunk. Éjszakáink rendszerint álmatlanok, nincs étvágyunk, testünket visszatérő, megmagyarázhatatlan fájdalmak gyötrik, és még sorolhatnánk. S ami még rosszabb, néha arra gondolunk, hogy egész életünk értelmetlen. Ön is hasonló gondokkal küszködik? Mégis, amikor vizsgálatra jelentkezik a helyi rendelőben, kezelőorvosa azt állapítja meg, hogy az égvilágon semmi baja. Nem beteg. Ám mégis állandóan szenved az időjárás és a környezet változékonyságától.

Valóban ilyen kevés választja el az egészséget a betegségtől?

30 év kutatómunka után Patrik Hallford, nemzetközileg elismert táplálkozási szakértő megállapította, hogy létezik egy bizonyos „egészségalatti” állapot az egészség és a betegség között. Eszerint az egészség nem pusztán a betegségek nélküli létet jelent, hanem egy olyan általános állapotot, ahol a test funkciói optimálisan működnek, valamint a kedélyállapot is pozitív jellemzőket mutat.

A kínai az egyik legősibb civilizáció a világon, amely több mint 5000 éves múltra tekint vissza. A hagyományos kínai „Hosszú Élet” kultúra kulcsfontosságú szerepet játszik e civilizáció virágzásában. Hosszú történelme folyamán Kína lakói kialakították saját, egyedülálló módszereiket arra, hogy szembeszálljanak a betegségekkel és lelassítsák az öregedés folyamatát. Az idők során a kínai kulturális örökség részévé foglalták össze hagyományaikat.

A „Hosszú Élet” kultúrájának tanításait egészen a Shang dinasztiáig vezethetjük vissza, amikor az első szavak megszülettek. A kultúra maga azonban valószínűleg a Hadakozó Császárok korában érte el csúcspontját, amikor az egészségmegőrző természetes gyógymódok tanait tisztán és részletesen írásba foglalták.

A Sárga Császár Belső Kánonját, a legelső klasszikus orvosi művet ekkortájt fejezték be.

A hagyományos kínai „Hosszú Élet” kultúra titkai

1. Az egészséges elme és a hosszú élet: A kultúra nagy hangsúlyt fektet az emberi elmére, vagyis az ember pszichés állapotára. Úgy gondolták, hogy a túl sok beszéd, a szélsőséges érzelmi hullámzás és a zavaros gondolatmenetek káros hatást gyakorolnak a szervezetre.

A düh árt a májnak

Az öröm árt a szívnek

A gondolat árt a lépnek

A bánat árt a tüdőnek

A félelem árt a vesének

2. Kiegyensúlyozott étrend a „Hosszú Élet” érdekében: Étrendünk elősegítheti testünkben a „Yin” és „Yang” egyensúlyát, táplálja belső szerveinket, megnyugtatja érzelmeinket stb. A Sárga Császár Belső Kánonja néhány igen fontos tippet sorol fel a megfelelő étrend kialakításáról. Például azt, hogyan legyen táplálékbevitelünk kiegyensúlyozott, mennyit együnk, melyek ételeink legfontosabb tulajdonságai, hogyan változtassuk étrendünket az évszakoknak megfelelően stb.

3. Alkalmazkodás a környezethez a „Hosszú Élet” érdekében: A Sárga Császár Belső Kánonja pontosan meghatározza, mely egészségmegőrző módszereket alkalmazzuk a négy évszak változásait követve. Modern „Hosszú Élet” szakértők továbbfejlesztették ezeket a módszereket, nem csupán az évszakok, hanem a napszakok, földrajz stb. változásainak figyelembevételével.

4. Testgyakorlás a „Hosszú Élet” érdekében: Ahhoz, hogy „Hosszú Életet” nyerhessünk, meg kell találnunk a helyes egyensúlyt a mozgás és a mozdulatlanság között.

Az emberiség fejlődésének hosszú történelme során az ember rendületlenül küzdött azért, hogy minél hosszabb életet érjen meg ezen a Földön. Ennek okát kétségkívül az élet iránti tiszteletben és a haláltól való félelemben kereshetjük. Így vált a hosszú élet iránti vágy egyetemes életérzéssé.

A kínai hagyományos természetgyógyászat klasszikusa, a Sárga Császár Belső Kánonja rámutatott arra, hogy „a hivatásos orvos azokat kezeli, akik nem betegek, a jó orvos a majdani betegekről gondoskodik, és az átlagos orvos foglalkozik a betegekkel”. Más szóval a jó orvos mindig nagy hangsúlyt fektet a betegségek megelőzésére, vagy a már kialakult betegség terjedésének megakadályozására.

A hagyományos kínai természetgyógyászat mindig a megelőzésre helyezte a nagyobb hangsúlyt a kezelés helyett. „A bölcs nem a beteget kezeli, hanem azt, aki még nem beteg, és megzabolázza a bajt, mielőtt még megtörténne.” … „A betegség kezelése vagy a baj megzabolázása olyan, mint kutat ásni, amikor az ember szomjazik, vagy fegyvert gyártani, amikor a harc már elkezdődött. Kissé késő, nem igaz?”

Mindig meg kell előznünk a betegségek kialakulását. Amikor pedig egy kór már kialakult, meg kell akadályoznunk a továbbterjedését és az esetleges visszaesést.

Tehát a „nem beteget kezelni” két dolgot jelent:

A betegségek megelőzését

A már kialakult betegségek terjedésének megakadályozását.

A megelőzés abból áll, hogy az ember saját életstílusával, tetteivel javítja egészségét, belső energiáit és immunrendszerét, ugyanakkor alkalmazkodik a külső környezethez, elővigyázatos és igyekszik elhárítani a betegségeket.

A kialakult betegség gyógyítása az orvos feladata, a megelőzés viszont mindenkinek saját kötelessége!

A kór terjedésének meggátolása a korai stádiumban megkezdődő kezelést jelenti. Amikor valaki lábadozik, előfordulhat, hogy állapota rosszabbodik, vagy esetleg újabb betegségeket kaphat, ha nem vigyáz magára.

„Egészség nélkül a bölcsességünket nem oszthatjuk meg másokkal, erőnket sem vethetjük a harcba, és tudásunkat sem kamatoztathatjuk.”

/ Hippokratész /