Mikor elszállsz a semmibe

A víz felszíne csillogó,
akár a költő-érdem.
Eltakarja a lényeget,
hogy mi folyik a mélyben.

Nyakadban szikrázó medál,
fejeden babér-sapka.
S az veszi vissza holnap majd,
ki néked tegnap adta.

Amit ma úgy hordasz: siker,
másnap már mások érik el,

s valód halottá dermed.

Mikor elszállsz a semmibe,
akkor dől el, hogy mennyire
időtálló a versed.