Kecskematyi
“Gyimil Ninurta otthon ült gondokkal küszködve. Pénztelenül, kenyér, sör és hús nélkül
kibírhatatlanná vált az élete. Barátait is vendégelni akarta, de egyetlen vagyona a köpönyege
volt. Szerette volna a köpenyt egy ürüért becserélni, de csak egy kecskét adtak érte. A
kecskével a hős meglenne már, de a sör még hiányzik - mondta. Gondolkodott és egy ötlete
támadt. Hurkot kötött a kecske nyakába és elvezette a városhíró házához azzal a szándékkal.
hogy meghívja a városbírót is a vendégségbe és ő majd biztosan gondoskodik a sörről.
A kapu őrei azt hitték, hogy ajándékba hozza a kecskét a városbírónak, hát beengedték.
Amikor azonban Gyimil Ninurta előadta jövetelének célját a városbírónak, az felháhorodottan
kiáltotta a szolgáinak, hogy dobják ki Gyimil Ninurtát, de előbb adjanak neki egy csontot, egy
korty sört és meg jó verést - a kos fejében. - Úgy is történt... de a vérig sértett Gyimil Ninurta
megesküdött, hogy háromszor adja vissza a verést a városbírónak.”
“Történt azután - jó idő múltán -. hogy az uralkodó meglátogatta Nippúr városát. A huncut
Gyimil Ninurta a király elébe ment. Letérdelt előtte, megcsókolta lábait és könyörgő szavakkal
kérte a királyt, hogy egyszer az életben szeretne felülni az udvari hintóra. Ha akirály
kölcsönadná neki, fizetne is érte egy “mena” aranyat. Nevetett a király és nem utasította vissza
a kérelmet, és így Gyirnil Ninurta a bérbe kapott udvari hintón, fényes öltözetben elhajtatott a
városbiró elött, akinek a szája tátva maradt a csodálkozástól. Előbb azonban Gyimil Ninurta
elhiresztelte az egész városban, hogy ő a templom pincéjébe helyezte el kincseit, amire a
városbíró vigyáz.
A városbíró is értesült e hírről és abban a reményben, hogy részt kap a kincsből nagy-lakomát
rendezett. A nagy-lakomán azonban túl sokat ivott és amikor részegségében az asztal alá
fordulva elaludt - Gyimil Ninurta betörést színlelt a templom pincéje ellen, és elhíresztelte, hogy
a kincs már nincs ott, mert ellopták.
Felrázták a városbírót részeg álmából és Gyimil Ninurta - hangos szóval és azonnal kárpótlást
követelt tőle. A városbíró még magához sem tért a részegségből. de nagyon megijedt és
rögtön “két mena” aranyat adott Gimil Ninurtának, aki azt magához vette, de hangos szóval
szidta a becstelen város-bírót azért, hogy felelőtlenségével megkárosított egy polgárt és szidás
közben korbácsával jól elverte. Az utolsó ütésnél azonban nevetve mondta a szemébe “ez az
első levonás”, aztán sietve beült az udvari hintóba.
A királyi palotához vágtatott, visszaadta a kocsit, kifizetett érte “egy mena” aranyat, míg - a
varasbírótól szerzett - “második mena” arany a zsebében maradt. Azután azon törte a fejét,
hogy miképpen adja meg a városbírónak a “második levonást”.
“Gimil Ninurta lehorotváltatta a fejét és orvosi mezt öltött. Mint a “Lárisszai Csodadoktor”
jelentette be magát a városbíróhoz. Felsorolta az összes betegségeket. amiket meg tud
gyógyítani és ezek között sok volt olyan, amiben a városbíró is azonnal szenvedett. Így kérte a
“csodadoktort”, hogy gyógyítsa meg őt is. Gyimil Ninurta elrendelte, hogy a “gyengélkedőt” -
helyezzék egy sötét szobába, és amikor mindenki elment jól egyedül maradtak a sötét
szobában.
Gyimil Ninurta ismét megverte a városhírót és - távozóban - monda neki: “Ez volt a második
levonas."
A városbíró ezek után szép, izmos őrökkel vette magát körül. A verés után egy héttel azonban
házon kívül volt dolga és kíséretével együtt elhagyta a házát.

Alig tettek pár lépést látják, hogy egy ember vezet egy kecskét előttük és incselkedő hangon
kiabálja feléjük: “Én vagyok az a kecskés ember én vagyok az a kecskés ember”... A városbíró
ordít az őreinek: “Nosza... fogjátok meg!”
Hatalmas hajsza kezdődött. Ám az igazi “Kecskés Ember” nem az volt, akit elkergettek, hanem,
aki végül egyedül maradva megint jól megverte a hülye varkocsosbírót.”
------------------------------------------------------------------------ VÉGE
Ninurta: Úrta ö.víz előtti* sumér város védőszentjének (Inanna) egyik neve.. Úr Ta "-anya"
Nin = városnév részeként mindig a kis Nána (holdleány) -ra utal - egyébként "néne" Inanna,
vagy Bau (dug) stb. gyümölcseinek a "talált" gyerekeket nevezték, akiket a sumér családok
felneveltek.
i.e. 2440 körül ( a titokzatos akkád nép váratlan történelmi felbukkantásával összefüggésben* )
Úr Nammú kénytelen törvénnyel szankcionálni több más - pl. az orvosi "műhibák" előírt
kivizsgálása - mellet, az árvagondozást.. ami a mezopotámiai szkítáknál ( addig ) magától
érthetődő ( ZÚ-EN / "szű én"/ = Szőny vagy Nána - zsidó könyvekben: Nanna Sin ( kiejtése
"szín" ) - holdisten lányával kapcsolatos hagyomány volt az őskorból. ( itt a "valódi"
holdistenről van szó ) A valódi "sumér" városok pedig egy bizonyára több tízezer éve
összeolvadt kettős-nép, a táblák nyelvén KÚ és SÁ hagyományos elhelyezkedése ( értsd: már
előtte/máshol is így települnek ) szerint viselik "régi" neveiket; Hit, Kis, Örök, Nimrod stb,
Az egyik csoport névtartozéka (előljáró) mindig az "Úr" - Úr-Kis, Úr-Hit, Úr-Kuta, Úr-Ta, Nib-Úr
stb. ) a másiké pedig Nin vagy Nun (Nin-éve, Nin-dúa, Nun-ki ("NUN a hercegnő KI földje") =
Babilon legkorábbi neve. Kivételek is vannak ( pl. Szípár, Borszippa, Susa ) és idővel, érthető
okból ezek többségbe kerülnek.. A "második sumér lejövetel" akkádok előtti nyolcezer éve a
jéghegy csúcsa e kihaltnak mondott népnek a történetében. ( a kihalt ugyanolyan kedves
akkád fogalom, mint a béke, a más, a gazdag, a sokféle, vagy a beolvadás - a kihalt = olyan
személytelen, mintha nem is volna, nem kell foglalkozni vele.. mert vagyunk MI ( a
nemkihaltak ), itt.. a kihaltak helyén - ergo, mazsolázható "örökségünk" mindenük)
*A történelmi Úr város legkorábbi kikötője a Perzsa öböltől 85 kilóméterre 21 méterrel a mai
föld felszine, és 1 méterrel a tenger-szintje alatt lehet. Az abszolút nagytekintélyű angol
régész aki tíz évig csak ennek a városnak a temetőjét :) kutatta írja: .. 600 arabommal több
földet hordattam el, mint a Gizehi piramisok. - ..aztán sárga agyag tiszta, lassú folyami
lerakódás következett és már azt gondoltam feladom, ennyi.. - nos, ezalatt a 6000 éves, 2
méter vastag agyag-nyugalom alatt következett az a 11 kutúrréteg (városfal), amit eleinte
özönvíz előttinek értelmezett a tudomány.. azonban, ha írásokra nem is bukkantak, az akkád
átköltésekből szóló "sumér" özönvíz-hagyomány jelképei annál inkább ott virítottak (pl.
edényeken) .. ahogy Inanna is - aki mellesleg, integetve megjelenik ezidőtájt ( a Szűzai-tól
/Susa/ alig megkülönböztethető amerikai töredékeken )
A kérdés marad. Ha a lerakódás nem a "sumér özönvíz" akkor, mi ? Mi történhetett i.e.
4200 körül, amitől 200 évig "nem takarítottak" a káldeai Úrban ? Hogyan hívhatja magát i.e.
2700 körül egy kiskirály Gilgamesnek (!) ráadásul "az" özönvízkárok (átszakadt gátak)
megjavításával henceg ? Mikor volt "a sumérok első lejövetele" ? Azt már biztosan tudjuk,
hogy 1000 évvel Ábrahám bibliai kultúrszinpadra léptetése előtt nemcsak Indiába létezett
hajójáratuk ..

--------------------------------------- mihezképest, lásd alábbiakat (és okulj ! ) :
V. Julow: A nippúri szegényember története és az ó-román Lúdas Matyi mesemintájának
kérdése, Irodalomtörténeti Közlemények 67.1963. 687-690. old.,
valamint, Geiza Komoróczy:
"egy népmese-ihletésű akkád kiseposz", Sumér Irodalmi Hagyomány, Magvető, 1979, 17 old.
' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' ' - - ' '
Még a nevük is lopott volt
Akkád (Asszir) az a hatalmas, titokzatos kultúrnép amely a sumérok helyén bukkan fel
egyszercsak Mezopotámiában.. miközben a valódi ős-népek apró darabokban eltünnek.
Kerek csontokból biztosan tudni lehet, hogy ezt ők i.e. 2450 és i.e. 612 között követték el
folyamatosan.. aztán egy külföldi huligán banda több napig tartó dáridója következett. Leple
alatt, idegen szélsőséges bűnözők háti kosarakból tíz-húsz méter vastag földréteget helyeztek
az asszír végjólét városira, énekelve megöntözték és bevetették cirokkal.Olyan jó munkát
végeztek, hogy az egyébként sós pusztává lett helyszint kb. ezer évvel később lerohanó kecskés
tevepásztorok még valódi polgár-háborúkat folytattak egyik-másik "termékenyebb domb"
megszerzéséért.
Azelőtt csak egy isten volt, egy nő ( meg a családja ), az emberek se gyilkoltak, és szép kerek
lett a fejük tőle. Onnan tudni, hogy mi történt.
Sárjukkinék feltaláltak nekik (helyttük?) egy új államot - "ami egyedül az akkádoké lesz" -
mindenkit megöltek aztán meg csak vér-asszír elsőszülött örökölhetett. Ettől az egész
mezopotámia hatalmas fejlődésnek indult, hogy már indiából kellet munkaerőt hozniuk a sok
elsőszülött építkezéseihez. A szebb nőket azonban nem mindig ölték meg, hanem ügyesen
átképezték országos népjóléti szolgáltató hölgyekké - e célra a "felszabadított" és így
fölöslegessé váló sumér szűzanya-templomokat alakították át.. többé nem voltak árvák sem,
mert a született Azzurák, a rendőrkaszt és a tömegesen eltünő másfejűeken kívül mindenki
egyforma, boldog államtestrész lett az államotthonban. Ez is óriási akkád újítás volt.
Amikor 4000 évvel Sztálin előtt Szalmóneszer (?) vezérük a Nippúri egyetemi papától nem kapta
meg autómatikusan a Négy Világtáj Legpéldamutatóbb országának adható vándor-kitüntetést,
lekurvázta a hülye turáni anyaistent.. - Asszíria megtelt vésetekkel, mint: "Én vagyok Istár a
legnagyobb kurva, szeretem ..., a sok vért meg a gyilkolást" - később földig rombolta a
beképzelt várost és bosszúból sokezer másolatot gyártatott a jelvényről is - egy érdekes formájú
aranykereszt láncon, kék zománc környezetében, (Pedig még fel sem találták!) - olyan csiloggó,
hogy állandóan újra meg újra nézni kell.. - aztán halálra kereshetik a régészek -, majd,
kinevezte a saját rokonait isteneknek (!) ..abból igen hamar mégújabb közgazdasági válság
keletkezett.. végül aztán Kairóban is rajtuk röhögtek
Fenti időszakból maradtak ránk az első tárgyi bizonyítékai kilincs-orrúék világ-elfoglalásicélkitűzésének.. (tények) és ahogyan "kiszámolták" - elképzelték a dolgokat.. kezdetben például
a napi norma két gyilkolás volt.. ha egy asszír nem hozott 2 sumér fejet estére nem kapott enni
- aki pedig a legtöbbet "gyüjtötte", aznap ingyen mehetett a kuplerájba, később heti két
alkalommal, tornaóra-szerűen mészárolták a lakosságot.
140 év után felkelés tört ki a sumér városokban ( a saját hazájukban művelték ezt velük ) de
ámuék olyan gyorsan szaporodtak, hogy 400 év után kezdődött minden előről – szavazás,
"demokrácia", "másfejű" állam az államban >>> nyílt genocídium.
Ezt a 150 év rémálmot már Afganisztánból kellett a nagy-állat-tartóknak leverni (Gut), mert az
ámuruk (a legősibb akkád törzs) időközben lóhoz és acélfegyverhez jutottak, így Hammurápi
unokái az asszírok hercegeinek és grófrainak palotáin túl már egész városfalakat boríthattak be
az élve megnyúzott "nemasszírok" bőrével.
Közben élet-halál harc folyt egymás ellen is a beltenyészetben, örökségeik miatt.. nem tudunk
természetes módon elhúnyt asszír előkelőről.
i.e. 700-ra az isteni örökségből kimaradó tömegeik már úgy összekeverednek a rabszolgáikkal,
hogy a kevésbé indiai kinézetű, a korábbról még viszonylag asszimilált részlegüket - talán, mert
értelmesebbek ? -, féltékenységből az Úr Ártu-ból is fokozatosan kiszorított ős-káld sumérok
helyére, más szóval, az Ararát vidékére telepítik.
Talán alig hihető, de ez a "rezsim" szabályos demokratikus választás útján került hatalomra,
amely következtében a BUR-BUR ( Bozótos völgyek neve Úri-ki tartományban) foszló
állatbőreibe öltözött bunkós mutogató-emberek "ültek be" egy olyan szervezett közösség
hivatalaiba, amely akkoriban éppen ezer éves kórházát bővítette új lepragondozóval (!) ahol,
tűzrendészet, hulladék-szállítás, közcsatorna, víz-tisztítómű és utcai világítás létezett.. igen.. EZ
az a nép, aki a diadalmas azúrák ( agadei felsőbbrendűek neve ) által hencegve kifűrészelt
pálmaligeteket, - mielőtt a Hindi-Védák újraíródtak - ( Közép-kelet-Afrikából) telepítette..
A középasszir korból aztán már több mint 7000 asszír törzsi Istent vizsgálhat meg a szakértő
mégsem fogja megállapítani, melyik lehetett az első, aki páncélkocsival szokott ünnepnapokon
rezet lopni a Sinai térségében akkor még működő ércbányákból. Mivel az egyik éhenkórász
Hétita ( indiában elbutult, szegről-végről a sumérokkal rokon népi ) király – súlyosan megszegve
a Közelkeletre vonatkozó szkíta szabályokat - eladott - a barátságot szinlelő, amúgy
tömeggyilkos Hammurápinak (i.e. 1750 körül) 1000 lovat.. lényegében jól kiszámítható, lassú
végét okozta a turáni-káld ( mágus ) civilizációnak.. pedig a titokzatos fáraóktól a görögökön át
Kínát is beleértve, minden tudomány tölük származott..
Persze átírták az eredeti agyagtáblákat arra a 75%-ban értelmükből kiforgatott sumér szavakból
építkező kavaréknyelvre, ami kb. 3-400 év alatt itt-ott a felismerhetetlenségig elváltozik, és
néha tényleg nehéz (idők, periódusok meg helyek szerint kibogarászni, hogy melyik mit
jelenthetett "ekkor vagy akkor" ennek vagy annak az asszír elsőszülöttnek a számára ? - sajnos
a "régebbi" agyag-táblákat - kavarékolás után - módszeresen összetörték.. ( "írásreformok" )
Úgy tünik, az asszír harciember-fajta ( lásd pl.: SÁRU, ILLAT, KISSÁTU akkád szavaknál )
mellett borzasztóan szaporodtak az ú.n. NIBU-emberek is ( ezek valamilyen okból, úgy csináltak
mintha tudnának írni - igen magas fizetést kaptak és mindenhol ott.. füleltek.., rendszerint valami
helybéli isten megbizottjaként. ( rengeteg ilyen tábla is maradt - az első asszír király, aki bizonyíthatóan
megtanult olvasni - sőt még sumérul is - a mi ötöd (?) - vérszkíta "Orbán Palink" -
zsidó könyvekben "Asúrbanipál v. Assurbanápli" - rémuralmuk utolsó évtizedeiben - .. megemlíti,
hogy milyen sokszor kapott dührohamot emiatt. Érthetetlen, hogy akik tényleg tudtak írni,
ezer éven keresztül nem leplezték le az ilyeneket ? Talán mert nem akarták elvenni a kedvüket..hiszen ..annyira szerettek cizellálni ( meg pecsételni )

Egy tipikus akkád palota homlokzatán
volt: Munkával az emberek jólétéért !