Itt a tavasz, hát nem érzitek, látjátok,
ahogy a fák rügyet bontanak,
ahogy a madarak ujjongva dalolnak,
ahogy a gerlék nevetnek boldogan,
ahogy a madarak a szél szárnyára kapnak,
ahogy a bárány felhők kacagva játszanak,
ahogy a nevető Nap a csókjait dobálja,
ahogy az ég vakító kékségben fürdik,
ahogy a kis csermely vidáman cikázik,
ahogy az erdő kis lakói elő merészkednek,
ahogy a fűben a kis részeg tücskök rázendítenek,
ahogy a friss tavaszi szellő borzolja hajatok,
ahogy a hegy gerincről szalad le az olvadó hó,
ahogy ezüstösen csillog a rohanó folyó,
ahogy a Hold fénye megcsillan a kicsi tavon,
ahogy a szívetek hangosabban dobog,
ahogy a tavasz a szerelem is felébred,
az arcokon is vidámabb a nevetés, a mosoly,
még a harangzúgás is csengőbben zenél, szól,
hallgassátok a természet már hozzátok beszél,
nyissátok ki szemetek, nyújtsátok ki kezetek,
öleljétek magatokhoz, gyönyörködjetek benne,
hisz a Föld olyan mint egy csodás Tündérkert,
mely nekünk teremtetett, ezek mind a kikeletről
tanúskodnak, nekünk nyújtanak örömet,
kívánom, hogy legyen nagyon boldog, örömteli az életetek.
Szeretni jöttünk széles e világra.
Keresni másban énünk jobb felét.
Örömöt lelni, napról napra várva,
a belső hangot, a misztikus zenét.