Megváltoztál

Kezdetben égtem a vágytól,
Szépnek láttalak, kívántalak
De lassan józanodni kezdtem,
Látom szaporodni hibáidat.
Gondolkozom miért unlak,
Miért jobb egyedül, mint veled?
Miért lett köddé szerelmed,
Amely talán sohasem létezett.

Már nem is vagy olyan szép.
Arcod egy szétesett mosoly,
Itt, ott megjelentek a ráncok,
Én a régi lányra gondolok.
Már szívesebben lennék egyedül,
Zavarsz léteddel minden este,
Egy nagy semmit kaptam veled,
Pedig a szívem a szerelmet kereste.

Kezdetben álomnak tűntél,
Most csendben válni akarok.
Ahogy telnek veled az évek,
Csak szaporodnak a gondok.
Nem értjük egymást sehogy!
Az ég felettünk sem olyan kék,
Menekülnék, rohannék tőled,
De visszatart ezernyi emlék.