Ó én drága kedvesem.mért hagytál itt engemet.

Olyan gyorsan elmentél,pillanat volt az egész.

Búcsúzni már nem tudtunk.lelked messze mélyben szált.

Szívem akkor meg repedt,vérzik is az óta szép csendesen.

Bánatomat titkolom,hogy ne lássa senki sem,hogy

mennyire szenvedek.

Hogyha reád gondolok a szememből akönny csorog.

Oly nehéz most nélküled,élni tovább így nem érdemes.

Felnézek acsillagos égre, onnét ragyogsz le rám 

minden éjjel.

Azt sugdosod csendesen ,várlak édes kedvesem.

Megyek hozzád amint lehet,de sok még a dolgom idelent.

Szeretnek az emberek,nem lehetek még veled.

Egyszer én is ott ragyogok fenn az égen meletted