Először is, kik is vagyunk mi? Hunok? Etruszkok? Sumérok? Szkíták? Nos, a válasz: egyik sem. Aki ma hunnak, szkítának, netán sumérnak érzi magát, javaslom, keressen fel egy jó pszichológust.  Ugyanis, ezek a népek már nem léteznek. Elsodorta őket a történelem vihara.

Mi magyarok vagyunk. Azok voltunk, és remélem azok is maradunk.

Mindezt azért hoztam fel, mert sokan emlegetik, hogy mi például valójában hunok vagyunk, nos, ez téves. Igazából itt a hun-magyar rokonságra céloznak, de akkor legyünk pontosak, és azt mondjuk.

Na ha ez már világos, akkor nézzünk valami mást. Először is, le kell szögeznem, minden nép szereti önmagát a legdicsőbbnek, legősibbnek, tartani, akit az isten vagy istenek a világ irányítására szemeltek ki. Nem csoda hát, ha minden nép, igyekszik önmagát dicsőségesebb színben feltüntetni, és ilyen dicsősöket keresni, ezzel igazolva saját létüket.  Ezzel csak egy baj van, a tudományban a legendák nem számítanak, és hiába szól egy mese arról, hogy mi vagyunk a legnagyobb és legősibb nemzet, a valóság más, és én csak azzal foglalkozok.

De ha már itt tartunk mi is a dicsőség? Az, ha egy nomád nép, pár évtizedre sokat hódít, és sok embert megöl? Majd eltűnik a történelem süllyesztőjében? Nem akarok kisebbíteni a pusztai népek dicsőségét, de az én szemben a nagydolog például az, hogy mi magyarok itt élünk több mint ezer éve! Nem pusztultunk ki, nem szűnt meg az országunk. Sok európai nagyhatalom, ezer éve még sehol sem volt meg sem született, ellenben mi itt voltunk.

Aztán igen a hódítás is dicsőséges, de a hódítás nem tart örökké. Ellenben egy nép, ami letelepedett, annak nyomait megtaláljuk, látjuk városaikat, ismerjük művészetüket.

Ott van például Róma. Kifosztották, elfoglalták behódoltatták. Volt a világ ura, majd elbukott. De még létezik, ellenben hol is vannak a hunok, akik legyőzik és adófizetésre kényszerítik Rómát? A hun városok hol vannak? De még hosszan lehetne sorolni a nomád népeket, akik ma már sehol, sincsenek és a korabeli feljegyzéseken kívül semmit se tudunk róluk!

A kis elkalandozásom után rátérek végre fő témára. Egy nép rokonságát többféle módszerrel lehet megállapítani. Mint a genetika, vagy a nyelvészet.

A baj az, a genetika itt nem nagyon működik. Aki egy kicsit is ismeri, a magyar történelmet az tudja, mennyire kevert nemzet vagyunk. Számtalan nép keveredett a magyarral. Megjegyzem épp ezért nevetséges, mikor valaki a tiszta magyar származásával kérkedik,(mint magyar árja…) pedig lehet száz éve az ő ükapja minden volt csak magyar nem. Ha már tiszta vért keresnek, javaslom a zsidókat, nos, közülük sokan a tatárjárás után telepedtek le IV.Béla király kérelmére. Az ő vérvonaluk, a szokásaik miatt, tisztább. Vagyis ha az ostoba ki a magyar játékot játsszuk, nagy az esély rá, hogy ők régebbi magyarok, mint bárki közülünk.  Megint elkalandoztam, de ezt fontos leszögezni, hogy emiatt ostobaság ezt a kérdést firtatni.

A nyelvészet a másik módszer a múltunk kutatására. Sokan úgy gondolják, ez abból áll, vannak-e azonos szavak két nyelvben. Na és mivel a finn és magyar nyelvben nincsen, hát akkor nem is vagyunk rokonok. Igen ám, csak a nyelvészet nem az azonos szavakat keresi, hanem az azonos nyelvtant. A ragozást. Az igék , a névmások főnevek használatát, a toldalékolást. Aki tanult angolul vagy németül, láthatja mennyire más ezeknek a nyelveknek a nyelvtana mint a minek. Nem csoda, mert ők indo-európaiak, egy teljesen más nyelvcsalád.

Nos, mivel minket az Uráli, azon belül a finnnugor nyelvcsaládba sorolnak, nézzük a jellemzőket, ígérem, majd még ide vissza térek.

• nagyszámú toldalék használata
• számos nyelvtani eset használata (az indoeurópai 4–7 esetnél jóval több, a magyarbanpéldául 18)
• magánhangzó-harmónia (hangrend) az ősi szavaknál
• nincs nyelvtani nem
• a jelző megelőzi a jelzett szót
• a jelző nincs egyeztetve a jelzett szóval (például gyönyörű kuvaszokat, nem „gyönyörűeket kuvaszokat”)
• számnevek után egyes szám áll (sok ember, nem „sok emberek”)
• a névszói állítmány gyakorisága (azaz a névszói ige hiánya), például Pista tanár, nem „Pista tanár van”
• a birtoklást az indoeurópai nyelvekkel ellentétben ige nélkül, birtokos személyjellel ésrészeshatározóval fejezzük ki (például Nekem van lovam, nem „Én birtoklok lovat”); az indoeurópai nyelvek ugyanerre egy birtoklást kifejező igét használnak (latin habere,angol to have, német haben, spanyol tener – eredetileg „tartani”, stb.)
• birtokos személyragozás (kutyám, kutyád stb.)
• tárgyas igeragozás (az ugor nyelvekben és néhány további uráli nyelvben)

Nos? Ezek az ismérvek ismerősek a magyar nyelvben? De mielőtt ebbe belemélyednénk, nézzük az alternatív elméleteket.

Igen sok alternatív elmélet született, sok a miatt mert a finnek, mint távoli rokonok nem elég dicsőségesek. Ami persze vaskos marhaság, aki nem tudja, mire gondolok, üssön fel egy történelem könyvet, és olvassa el mi történt  az oroszok és finnek között 1939-40 telén. De most nem finnekről akarok beszélni, hanem az alternatív elméletekről.

Nézzük az elsőt.

Magyar-türk rokonság.   Vámbéry Ármin az elmélet gazdája. Arról van szó, hogy a magyar, mint nyelv,az altáji nyelvcsaládba tartozik, ide tartoznak a törökök, és lehetséges, hogy a hunok is. Vannak erre bizonyítékok, sőt olyan elmélet, ami az aranyközépút, az Uráli-Altáji nyelvcsalád gondolata, de ezt sokan vitatják. Erről is lesz szó részletesebben

A következő a Sumér-magyar rokonság. Ezen belül van több változat is, de voltaképpen az azonosan hangzó szavakat, nyelvtani dolgokat, betűket, hozzák fel bizonyítéknak. A baj ezzel az, a sumér holt nyelv. Nem ismerjük a kiejtést sem. Aztán, sumér nyelv? A sumér nyelvet elég nehéz szétválasztani az akkádtól. Ugyanis a sumér nyelvet az akkádon keresztül rekonstruálták, és az akkád nyelv is kihalt már! Így a bizonyítékok azonnal megdőlnek. Nem lehet összehasonlítani, a két nyelvet.

Japán-magyar rokonság. Nos, ez is érdekes. Hívei szerint a finnugor altáji gyökerekkel rendelkezik, akárcsak a japán.  Még a neveket is így írják, mint mi! Vezetéknév, keresztnév, nem pedig fordítva! De hát hogy lehet ez? Hiszen a japánok igencsak messze vannak tőlünk ráadásul egy szigeten. Nos, az igazság az, nem is ők az eredeti japánok. A japán szigeteket a népvándorlások korában hódította meg egy nép, és az ott élők egy részét kiirtotta, más részét magába olvasztotta. Így alakultak ki a mai japánok. Akik ezután sokáig zárt közösségben éltek, így keveset változtak. Az biztos hogy a dolog érdekes , lehetséges egy valamikori távoli közös ős. De ezzel nem fejtettük meg még a magyarság eredetét, mert az fix hogy nem javunk japánok.

 A következő mondjuk, legyen a kelta-magyar rokonság. Erre nem is vesztegetek sok szót, a Kárpát-medencében és máshol is Európában sok letelepedett kelta élt. Akik nyílván találkoztak a Kárpátokba hatoló népekkel, így a magyarokkal is. Persze érdekes, hogy mi származhat a keltáktól, de most nem ez a téma.

Kecsua-magyar, maja-magyar. Nos, ezek teljesen ostoba elméletek. Hogyan lennének rokonok az indiánok a magyaroknak? Mégis, a magyarok egy része a jégkorszak alatt (megjegyzem a jégkorszakban még nem voltak magyarok… csak ősemberek) át ment a későbbi indiánokkal Amerikába a mai Alaszka és Oroszország között a magyarok másik fele meg pár ezer évvel később lóra ült , és ide jött? Kérem ez bohózatban még elmegy de itt nem.

Etruszk-magyar rokonság. Az etruszk is holt nyelv, és szinte semmit nem tudunk róla.  De az biztos semmi közük a magyarokhoz. Sokkal előbb Itáliában voltak, minthogy a nagy népvándorlási hullám megindult volna. Ha ők rokonok hogy kerültek oda, sokkal előbb Ázsia belsejéből? Ez is legfeljebb arra jó, hogy egyre régebbi és régebbi népeket találjunk ezzel bizonyítva dicsőségünket. de hát akkor mért nem volt magyar már eleve Ádám és Éva? Bár végül is az volt nem? Ádám, Éva ezek magyar nevek. (Természetesen nem, merthogy csak a magyarra fordított Bibliában Ádám és Éva…egyáltalán nem magyarok, leírom, mert a végén valaki komolyan veszi)

A végére jöjjön a legtöbbet emlegetett a hun-magyar rokonság. Manapság már nem elég a hun rokonság belekeverik a szkítákat és az avarokat is.

Pedig a szkíták mindössze az első olyan lovas nomád nép volt ami megjelent a színen, emiatt a görögök aztán minden ilyen népet szkítának hívtak. Az avarok pedig a Kárpát-medencébe eljutott nép. A pontos avar származásról viták folynak, erre nem térek ki, elég annyi Nagy Károly felszámolta az avar birodalmat. Volt, nincs.

Lássuk hát hunokat. Azt hiszem, nem kell bemutatni őket, ezt mindenki jól ismeri. Nos, a hun ősök hívei szerint mi a nomád lovas pusztai népekhez tartozunk, nem a finnekhez. Ami félig igaz is. Természetesen, az ősmagyarok a pusztai nomád lovas népekhez tartozik. Csakhogy itt vannak ám a finnek. Ők aztán végkép nem egy lovas nép. Ez is igaz. A baj ezzel az elméletükkel, hogy a finnek ősei meg még több nép, Északra, Észak-nyugatra vándorolt, ahol letelepedett! Közben az őshazában a ,,banda” másik fele, az ugorok, nem telepedtek le, és nem vándoroltak Észak-nyugatra. Hanem lovas-nomád életmódot folytattak, és sokkal később érkeznek meg Európába!

Vissza térve a hunokra, nos a rokonságot nehéz bizonyítani. Sőt lehetetlen. Genetika? Nem élnek ma már hunok. Ráadásul a mi genetikai állományunk más, mint az ősmagyaroké. Nyelv? Nem ismerjük a hun nyelvet. Mindössze a korabeli Bizánci meg Nyugat-Római forrásokra támaszkodhatunk. Érdekes, hogy a hun elmélet hívei ezt nem veszik figyelembe. Ellenben a mondát a testvérnépről tényként kezelik.  Nos, érdekes, de a mongolok is így gondolták Dzsingisz kán azt mondta ő Attila a hun leszármazottja…(persze ez nem igaz, mindössze csak propaganda volt) Ha ez így tényleg így lett volna, miért harcoltunk? Miért nem öleltük meg messziről testvéreinket? Hisz ha ők is a hunok leszármazottai meg mi is, akkor a mongolok lennének a legközelebbi rokonaink!

Ám, minden mondának van valóságalapja . Miután a hunok birodalma megszűnt létezni, egy részék keletre menekült. Vissza, oda ahonnan elindultak. Ott pedig valószínűleg találkoztak az ugorokkal, vagyis azokkal a törzsekkel, ahonnan a ősmagyarok származnak.  Valamint a Kazár birodalom létrejöttében is részt vehettetek, ez a Kazár birodalom uralta egy darabig a magyar törzseket.

Az ide menekült hunok, összeolvadhattak az ugorokkal, persze nem feltétlenül békés módón, de így már valószínűleg meg is van a  rokonság , csakhogy ez teljesen más mint ahogy a hun elmélet képviselői hiszik. Sokkal kevésbé dicsőséges. Olvastam egy feltételezést miszerint már a honfoglaláskor is legfeljebb 15%-a volt a népességnek hun származású. Bár nem tudom hogy ezt hogyan sikerült kiszámolni, de ha igaznak vesszük akkor ez édeskevés. Ilyen arányban még számtalan őst találhatnák, mint mondjuk a türköket. Nos, akkor mindjárt lett is egy csomó rokonunk, ősünk? Hát nem éppen!

Van itt még valami. az Uráli-Altáji elmélet. Erről sok a vita. Sőt vannak akik magát az altáji nyelvcsalád létezésében sem hisznek, azt mondják a nyelvi egyezések csak azt bizonyítják ezek a népek valaha kapcsolatba kerültek egymással. Mások szerint többről van szó. Még abban sem egyeznek meg, kik is taroznak még ide. Nos egyes elméletek ide sorolják a japán és koreai nyelvet. Mások még a sumér az etruszk sőt az indiánokat is…ez persze már ostobaság. Fentebb leírtam mi a helyzet a sumérokkal, etruszkokkal, indiánokkal.

Lássuk a bizonyítékot az Uráli-Altáji nyelvcsalád létezésére:

• Ragozó szerkezet (agglutináció)
• Magánhangzó-harmónia.
• Mássalhangzó-torlódás kerülése.
• Dinamikus hangsúlyozás hiánya.
• Nyelvtani nemek hiánya.
• Tulajdonragok használata.
• Birtoklást kifejező ige hiánya.
• Létige hiánya.
• A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

Mindenestre a dolog érdekes. Sőt! A hun nyelvet valószínűleg az altáji nyelvcsaládba tartozik. Így a rokonság már kettős a magyarokkal. Sajnos megint csak egyáltalán nem úgy, mint ahogy a hun elmélet hívei szeretnék. Őszintén szólva, az Uráli-Altáji elmélet igencsak szimpatikus. Több dologra is magyarázatot ad, mint mondjuk a japán nyelv hasonlósága. De még egyszer egy vitatott elmélet. Nem több. Ne kezeljük tényként.

A honfoglalás körülményeit már jobban ismerjük, valamint a magyar törzsek vándorlását is. Persze itt is felbukkannak az álelméletek. Mint például, ami a Nagy Morva birodalom létét vonja kétségbe. Mondjuk a név megtévesztő, nem egy nagy hatalmas birodalomról van szó, mindössze azért ,,nagy” mert nagyobb, mint a korábbi Morva birodalom. De ami biztos, az hogy létezett. Bizánc és a frankok is kapcsolatban álltak vele, ezt tudjuk. Nem hinném, hogy Konstantinápoly császárai, meg a frankok egy nem létező országgal voltak kapcsolatban.

A végére még egy dolog. Mi is az, hogy magyar? Mit jelent? Lehetséges, hogy egy összetett s volt valaha, talán ,,embert” jelentett. A hét törzs közül az egyiket Megyernek hívták, ennek torzult megváltozott alakja a magyar, és innen a valószínűleg legerősebb a vezető törzsről kapta az egész nép a nevét. Ami nem egyedüli jelenség, hiszen a hunok sem mind hunok, vagy mondjuk a mongolok esetében maga a mongol szó csak egy felvett név, Dzsingisz meg merkit törzsbéli volt.  Még a magyar névhez, a latin hun és unagrus szóból lett a Hungarian , Ungarn, stb. vagyis ahogy a külföldiek hívnak minket.