Már messziről láttam a bolt fényeit. A sárga és a zöld neonfény már bántotta a szememet,vagy csak a könnyeim próbáltak utat törni.
Az elmúlt nyáron voltam itt utoljára. Most is mint egy lágy szellő az emlékek körbelengnek.
Akkor nem egyedül voltam, egy magas barna hajú kék szemű fiú fogta a kezem és toszogatott a boltig.
- Nem én nem megyek be!- nyafogtam neki kislányosan.
- Már hogyne mennél Liz , hisz imádod a csokoládét- búgta a fülemben.
A hangján ismét elmélázom.