Tudod, mi a szerelem?

Az, amikor csendesen csak átöleled és tudod, az életed is rábíznád. Mikor biztonságban érzed magad és akármilyen baj ért, akármilyen zaklatott vagy, mellette megnyugszol.  Ahogy némán a szemedbe néz, és csak megszorítja a kezed.  Mikor olyan titkaid is elmondod neki, amiket még Te sem tudtál azelőtt magadról.  És ha reggel kinyitod a szemed, ott fekszik melletted, - gyűrötten, - kócosan, - fáradt arccal, - mégis úgy érzed, Te vagy a legboldogabb. És az is a szerelem, amikor remeg a gyomrod, ha meglátod, vagy meghallod őt.  És a szíved a torkodba dobog, mikor hozzád ér.  Amikor hirtelen mozdulattal magadhoz rántod, hogy érezd, hogy magadhoz láncold. Nem tudsz betelni vele, minden percben csak őt kívánod.  És amikor fuldokolsz a félelemtől, hogy eltűnhet az életedből, és amikor nem tudsz enni a szomorúságtól .. …Amikor a lelked olyan darabokban van, hogy évek kellenek hozzá, hogy össze tudd magad szedni .. …Amikor nem tudsz másra gondolni, csak ő jár a fejedben, és hiába bánt, nem tudsz haragudni rá …. Mégis legszívesebben megölnéd.. …Amikor olyat is megtennél, amit eddig el sem tudtál volna képzelni ….. Megalázkodsz, könyörögsz, sírsz …..
MERT SZERETED!!!♥♥