Már a jégkorszak elmúltával, Kr. e. 4020-ban is küldött kalandozókat Agaba a Melegvizek Birodalmába, melyet Kerka ifjúsági fővezér vezetett. Ekkor még találtak visszamaradt hunokat, akiket vastag nyakuk miatt tarkósoknak neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegvízű barlangjaiban vészel­ték át a jégkorszakot. Az ősi leírások az utolsó jégkorszak előtt 120 hőforrásról számoltak be, a kalandozók azonban már csak 12 hőforrást találtak, mert a többit a lezúduló jégáradat és hordalék be­temette. Kerkáékkal megkezdődött az újbóli visszatelepítés. Agaba még életében elrendelte az ifjúság kalandozását, miszerint minden 20, illetve 100 évenként kisebb-nagyobb csoportokat kell indítani a Melegvizek Birodalmába.

A Kr. e. 3760-as lovasversenyen Balog lovasfejedelem lett az első, így őt választották meg a rokonlátogató csoport pa­rancsnokának. Balog a Melegvizek Birodalmába akart menni, mert a kazahun vitézei mindenáron erre a jó legelőjű vidékre vágytak. Ezt a tervet annál is inkább támogatták, mivel a hírek szerint az előző évben egy komoly játvány sepert végig a környéken és a lakosság mintegy fele életét vesztette, szükség volt tehát a létszámpótlásra. Érdekes megjegyezni, hogy feljegyzésre került az indulók névsora is, s ezek között olyan neveket találunk, mint pl. Balmaz, Dorog, Kaba, Nánás, Hortobágy, Böszörmény, Tépe, Csapó, Józsa, Léta, stb. Talán feltűnik, főként a környéken lakóknak, hogy ezek ma mind egy-egy település nevei. Annak idején azt tanították velünk – sőt még nemrég a gyermekeimnek is - a szülővárosunk, Szoboszló eredetéről, hogy nevét a Sobieslaw szláv eredetű névről kapta. Már akkor sem nagyon értettem, hogy egy magyar várost miért szláv névről kellene elnevezni, de már tudom, hogy csak átrázás volt az egész, hiszen az Arvisurákban ott szerepel Balog csapatában egy Szoboszló nevezetű ezredes is, s azt is tudjuk belőle, hogy a települések nevüket többnyire az azt alapító emberről kapta.

Ordoszból Marinán keresztül először Magyarkára ment a kalandozó csoport, ahol még némileg módosult az indulók összetétele. A Ten folyó forrásvidékén haladtak végig, innen pedig a radomák földjén át a Tenisur folyóhoz értek. Itt vették észre, hogy a mescserek ajándékba adott szánkóján elrejtettek három asszonyt a prémek közé, mivel nagyon veszekedősek voltak. Amikor Ba­log fejedelem észrevette az asszonyokat, szörnyen mérges lett, mert már mind a hárman gyermeket vártak, s így hátráltatták őket az úton. Ilyen állapotban Balog nem volt hajlan­dó tovább bajlódni velük. A Tenisur melletti kövekből a Keve vezette magyarkar kőfaragók egy Kővárat építettek. Sajnos Kevére egy nagy kő rázuhant az építkezés végén és szörnyethalt. Ezért tiszteletére az ezen a helyen kiépült falut Kevevárának nevezték el. (Mai nevén ez nem más, mint Kiev.)

Almavirágzáskor Tisa jakusámán folyójához érkeztek. Rügyfakadáskor a rimalányok kö­zül Debrecenke férjhez ment Timár tárkányhoz Naményben. Timár egy halakban gazdag tó partján 10 tizedes falut épített fel, ahol egy kis dombocskán tisa- és égerfából egy gerendavárat építettek. Alig köl­töztek be, ikergyermekei születtek. A házszentelő­re Balog lovasfejedelem is megérkezett. Mivel a gyermekek éppen Debrecen napján születtek, a beavatott jelzéssel született leánykát Debrecenkének nevezték el, a második gyermeket pedig Debrecennek. Ettől a kis jövevénytől kapta a százados falu a Debrecen nevet.

A kalandozásra olyan lovasokat választottak ki, hogy egyforma nevű ember ne kerüljön közéjük és elhozták magukkal a Melegvizek Birodalma telepü­léseinek eddigi Névadó-Féranját, azaz névadó naptárát is. Azt is megfogadták, hogy soha nem fogják megengedni azt, hogy a ro­konlátogatásra érkezett lovasokról elnevezett új települések nevét megváltoztassák! 

Balog lovasfejedelem Kr. e. 3880-ban érkezett meg a Melegvizek Birodalmába, mintegy 140 fővel, és ott már 7 törzset talált. Békés er­délyi fazekas fejedelemnek Kr. e. 3870-ben bekövetkezett halálakor Pusztaszeren, az újonnan érkezett 8-ik törzzsel együtt megtartott tanácskozáson Balog lovas fejedel­met választották meg a Melegvizek Birodalmának NAGYKÁLL-jává. Ekkor bővítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ezen határozatok mindig az Öregek Tanácsának ja­vaslatából indultak ki, melyet a 8 törzs választások során szentesített. Balog lovasfejede­lemre, az abban az időben létrehozott Debrecen, - már vásárjoggal felruhá­zott - városból irányította a Melegvizek Birodalmát. A Pusztaszeren alkotott, illetve kibővített alkotmány 5 pontját az alábbiakban hatá­rozták meg:

l. A mindenkori KÁLL köteles a nép panaszát meghallgatni. 

2. A KÁLL várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni. 

3. Paraszti munkát végző embereket munkában békén kell hagyni. 

4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell. 

5. Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthat­nak fel a KÁLL rendelkezése szerint. 

A pusztaszeri 8-as törzsszövetség 5 pontos vérszerződését Ordosz, Magyarka és Úr is jóváhagyta és szentesítette. Később ezen alkotmány újabb és újabb bővítése következtében jött létre az Aranybulla. A NAGY KÁLL helyetteséül KIS KÁLL-á a kiskorú Tí­már csikóst választották. Védnökségül, nagykorúságáig Szabolcs és Pilis fejedelmeket rendelték, illetve ők gyakorolták a KIS KÁLL-ra háruló végrehajtó hatalmat.

Agaba elképzelésének megfelelően tehát 270 év alatt újból benépesítették a hunok ősi ottho­nát, a Melegvizek Birodalmát. Ekkor a 8 törzs: Úzon, Tisa, Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-Bő és Balog voltak. A Melegvizek Birodalma Kr. e. 3770-re kaza-hun vezetéssel virágzó birodalom­má vált.