A 24 Hun Törzsszövetség fejlett és rendezett közösségi, társadalmi életforma volt. Bizonyítja ezt fennmaradt írásbeliségük. Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, mely a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglalt, összefogó és irányító élet¬forma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben, az életképesen működő „KALL Alkotmányos Intézményiének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat:

1. A KALL köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.

2. Földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.

3. Várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.

Ezt a három pontot még ATAISZ-ban alkották. Ezen földrész elsüllyedése előtt a 24 Hun Törzsszövetség fővárosában, Dorozsmában a 24 hun törzs „Vezéri Tanácsának, az „Öregek Tanácsának, valamint a „Fejedelmek és Királyok Tanácsának ja¬vaslatára hozták. A közösen választott KÁLL, a NAGY KÁLL a három pont alapján uralkodott. Helyettese a KIS KÁLL volt, aki mindenek fölött álló személy volt. Döntése megváltoztathatatlan.

Ez a három pontból álló alkotmány Debrecenben Kr. e. 3870-ben öt pontra bővült.

Agába főpap még az életében leolvasta az agyagtáblákról: a Melegvizek Birodalma volt a 24 Hun Törzsszövetség ősi otthona az utolsó jégkorszak előtt. Ez elől menekült és szóródott szét a 24 Hun Törzs a föld különböző részeire. Nagyobb részük ATAISZ-ban talált otthonra.

A Jégkorszak kimelegedése után Agába ismeretszerző kalandozókat küldött Kerka ifjúsági fővezér vezetésével a Melegvizek Birodalmába Kr. e. 4020-ban. Még találtak visszamaradt hunokat, akiket „tarkós"-oknak, „bikedeknek neveztek és akikkel még megértették egymást. Ezek az emberek a hegyek melegvizű barlangjaiban vészel-

ték át a jégkorszakot. A Kárpátok övezte síkságon, völgyekben, mely területeket a hegyek láncolata védte az eljegesedéstől, időszakos termelés biztosította a megélhetési Az ősi leírások az utolsó jégkorszak előtt 120 hőforrásról számolnak be. Kerkáék azonban csak 12 hőforrást találtak, mert a többit a lezúduló jégáradat és hordalék be¬temette. Kerkáékkal kezdődött az újbóli visszatelepítés. Agába még életében rendelkezett az ifjúság képzésére is alkalmas ismeretszerző kalandozásokról, továbbá, hogy minden 20, ill. 100 évenként kisebb-nagyobb csoportokat indítsanak a Melegvizek Birodalmába. Úgyszintén előírta a földrészek különböző részeire került hun törzsek kalandozások útján történő megkereső útjait.

Amikor Balog lovasfejedelem - Agába előírásai alapján - mintegy 140 fővel Kr. e. 3880-ban megérkezett a Melegvizek Birodalmába, ott már 7 törzset találta Békés erdélyi fazekas fejedelemnek Kr. e. 3870-ben bekövetkezett halálakor Pusztaszeren, az újonnan érkezett 8-ik törzzsel együtt megtartott tanácskozáson, Balog lovas fejedelmet választották a Melegvizek Birodalmának NAGY KALL-aL Ekkor bővítették ki az alkotmány 3 pontját 5 pontra. Ezen határozatok mindig az Öregek Tanácsának javaslatából indultak ki, melyet a 8 törzs választások során szentesített. így történt, hogy a Melegvizek birodalma első NAGY KALL-jának választása Balog lovasfejedelemre esett, aki az abban az időben létrehozott Debrecen, már „vásárjoggal felruházott" városból irányította a Melegvizek Birodalmát.

Agába alkotó szellemi nagysága 270 év alatt újból benépesítette a hunok ősi otthonát, a Melegvizek Birodalmát. Ekkor a 8 törzs: Úzon, Tisa, Ozora, Semte, Pilis, Tardos, Békés-Bő és Balog voltak.

A pusztaszeri 8-as törzsszövetség 5 pontos vérszerződését Ordosz és Magyarka is jóváhagyta és szentesítette. A NAGY KÁLL helyetteséül KIS KÁLL-á a kiskorú Tí¬már csikóst választották. Védnökségül, nagykorúságáig Szabolcs és Pilis fejedelmeket rendelték, illetve ők gyakorolták a KIS KÁLL-ra háruló végrehajtó hatalmat.

A Melegvizek Birodalma Kr. e. 3770-ben kaza-hun vezetéssel virágzó birodalom¬má vált. A jégkorszak elmúlása után a hőforrások meleg hegy- és domboldalain lép¬csőzetes mezőgazdasági termelő kultúrát folytattak. A Melegvizek Birodalmát csak északról tudták megközelíteni az Etil vizek mentén keletkezett Ergáni földháton ke¬resztül. Téli időszakban a fagyok miatt a kordélyokat szánokkal váltották fel. Muromákkal, mescserekkel találkozva a Tin forrás vidékén, majd Győr vezetésével a Desz folyón át ... a Radomák földjén érkeztek a Tennisur folyókhoz. A Keve vezette magyarkai kőfaragók útközben az egyik Tennisur melletti dombra 3 bejáratú kővárat építettek. Keve építkezés közben szörnyethalt, mert ráesett egy kő. Ezért ezt a várat elkészülte után Keve várának nevezték. Felesége, Boris gyermekének megszületéséig két tized lovas utóvéddel visszamaradt. Megszületett lányát Tennék nevezték. Ezt a víz-egyesüléses helyet, melynél egy folyócskába ömlő kis patak volt, elnevezték Bo-ris-Tén helynek. A kalandozó-pap a kalandozó lapra Boristén néven jegyezte be. A Melegvizek Birodalmába almavirágzáskor értek Tisa jaku-pap folyójához és Namény regőspap gázlóhelyén átlovagoltak a folyón, majd egy halakban gazdag hosszúkás tó partján letelepedtek. Ezen a helyen alapították Debrecen városát.

Az ősi település szerkezete a tízes egységen alapult. Tíz családból álló település egy tizedes vezetésével: tíz tizedes család települése egy százados vezetésével százados községet alkotott. Tíz százados községből ezredes város létesült. A kimutatás ezen településrendszernek a képét mutatja.

A Pusztaszeren alkotott, illetve kibővített alkotmány 5 pontját az alábbiakban határozták meg:

1. A mindenkori KÁLL köteles a nép panaszát meghallgatni.

2. A KÁLL várában mindenki köteles hun-törzsi nyelven beszélni.

3. Paraszti munkát végző embereket munkában békén kell hagyni.

4. Tárkányok, böszörmények munkáját védelmezni kell.

5. Veszély esetén a bők minden férfit 44 éves korig seregbe való szolgálatra szólíthatnak fel a KÁLL rendelkezése szerint.

A Melegvizek Birodalmában kialakult törvényt Ordosz és Úr is elfogadta.

Később a Turfáni (ujgurok fővárosa) Vérszerződés során 12 pontra bővült a törvény.

Etelköz a magyarkai törvények alapján - a csatlakozott 8 megyeri - magyari törzsek kendéinek javaslatára - 20-ra emelte a törvénypontok számát.

A pusztaszeri vérszerződéskor a Magyar Birodalmat alapító 12 törzs egyenként 2-2 ja-vaslatot terjesztett elő. Ezzel az alaptörvény 24 cikkelyessé vált. Ez volt az alapja az Aranybullának.

Az Aranybulla 31 pontját Budavára, Avarbástya, Kurszán vára és az új kancellária vezető emberei az 1222. év húsvétjára összeállították. A 31 pont, az egykori Kövezsd (a hun törzsszövetségből származó kínai császár) 30 törzsének és a kasszuk, etruszkok és hikszosziak összes törvényei figyelembevételével jött létre.

Kézai Simon, Kun László udvari káplánja - aki a Jézus által alapított, érdeknélküli uruki-mani első keresztény egyház káplánja volt - a kaza-hunoknak, kabaroknak, avaroknak, palócoknak és a székelyeknek a Vérszerződésben egyszer már kiharcolt jogaiért hiába emelt szót.

Az idegen származású, királynői jogon vendég-nemesek minden paraszti, kézmű¬ves és böszörmény jogot eltöröltek...

Turcsi Aranyasszony hiába követett el mindent és játszott jelentős szerepet egészen 1235-ig, III. Honoriusz pápa megsemmisítő határozatával szemben nem tudta érvényesíteni a munkás tömegek ősiségi jogait.

Amikor Balog lovas fejedelem Ordoszból elindulva megállapodott Magyarkán, a fejedelem és lovasai segédkeztek a magyarkai ősmagyar egyház épületének felépítésénél. A magyarkai fejedelmi személyek, Szilakszó és Szagamóni gyermekáldásnak örülhettek. Szagamóninak 25-ös jelzéssel magas fokú beavatott fiúgyermeke született. Egy kis fényes csillag futott le az égről, jelezve a beavatottak által már előre jelzett új¬szülött születését. Eténának nevezték. A görögök regevilága is megemlékezik ezen személyről, azzal, hogy repülni is tudott. A születési időpont Kr. e. 3780-ra esik.

A pusztaszeri alkotmányból született Aranybulla 31 pontja változatlanul fennmaradt. Ebből az időből az 1222-es népszámlálás adatai alapján Magyarország külső vármegyéivel együtt 72 vármegyét számlált és egészen az ujgur területekig (Magyarka fővárossal együtt) valamint az Aranybulla pontjaiban szereplő üzbég tartományokig terjedt.