Randy Gage: A hálózatépítés aranykora
Randy Gage az egyik legismertebb név a hálózatépítésben. A korai
tréningektől és fejlesztő anyagoktól, egészen az online hírlevelekig,
Gage állandó résztvevője a szakmánknak az elmúlt két évtizedben.
Január elsején, pontosan hatvan másodperccel éjfél után Randy az
internetre bocsájtotta a The MLM Revolution: A Manifesto (Az MLM
Forradalma: Egy kiáltvány) nevű publikációját. Néhány hónappal később
leültünk Randyvel, hogy kiderítsük mi a kiáltvány mondanivalója, milyen
hatása van illetve milyen jövőt jósol a szakmának. – J.D.M.
Randy, mi a Te történeted a Network Marketingben? Honnan szerezted a háttértudást ahhoz, hogy előadásokat tartsál a témában?
Minden szempontból és távlatból részt vettem az üzletben. Mint
disztribútor dollár milliókat termeltem, így ez a nézőpont ismerős
nekem. De dolgoztam korporét cégeknél is, voltam a kerítés túloldalán.
Sok céggel konzultáltam, létrehoztam a legszélesebb körben használt
tréningeket és terepkutató anyagokat és top vezetők ezreivel dolgoztam
együtt. Valószínűleg minden élő embernél több MLM milliomost neveltem
ki.
De úgy gondolom, ami a leginkább feljogosít arra, hogy beszéljek róla,
az az öt év sikertelen, nyomorúságos próbálkozás, amikor elkezdtem ezt
az üzletet.
Azt az öt évet azzal töltöttem, hogy kazettákba, könyvekbe fektettem be
a pénzemet, képzésekre és találkozókra jártam, megjelentem
rendezvényeken és egy lyukas garast se kerestem. Valójában öt éven
keresztül csak vesztettem a pénzt és a mai napig világosan emlékszem
arra a szenvedésre, megaláztatásra és frusztrációra ami együtt járt
vele.
Tehát minden nézőpontból láttam már ezt az üzletet.
Mit tanultál meg az alatt az öt év alatt?
Azzal, hogy állandóan arról beszélünk ebben a szakmában, hogy milliókat
keressünk, hajlamosak vagyunk egy idő után azt gondolni, hogy bárki,
aki nem keres havi 50000 dollárt nevetséges vesztes. Meg kell tanulnunk
több szemszögből nézni a dolgot. Az az igazság, hogy ha segítesz
valakinek havi 400-500 dollárt keresni, az megváltoztathatja az egész
életüket. Főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Az én üzletemben vannak emberek a világ minden részéről: Nigériából és
Szingapúrból, Oroszországból és Kazahsztánból, olyan helyekről, ahol
havi 500 dollár hatalmas összeg. Az Ő életükben és az Ő világukban ez
hatalmas változás.
De még az itteni embereknek is.
Teljesen igaz. Még az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságokban
vagy Ausztráliában, az úgynevezett „fejlett” országokban is hatalmas
különbség lehet. Tudjuk, hogy 80-90 százaléka azoknak, akik csődbe
jutnak meg tudna menekülni, ha havi plusz 500 dollárt keresnének. Egy
ekkora összeg segíthet kifizetni a hitelkártya tartozásukat, az autó-
vagy akár a lakáshitelüket és nagyon sok embernek ez segíthetne a víz
felszínén maradni ahelyett, hogy csődbe jutnának.
Szóval az a nagy helyzet, hogy nem adunk elég tiszteletet annak a szintnek, ahol 500 dollárt lehet keresni.
Többek között, illetve az is, hogy nagyon sok ember kínkeservesen
szenved, hogy eljusson arra a szintre, azért, mert mi sem tettük meg,
ami a dolgunk. Hisz a mi feladatunk, hogy a siker felé segítsük őket.
Ugyanakkor nagyon sok ember azt mondja, hogy sikeres hálózatépítő
szeretne lenni, sok pénzt akar keresni, ugyanakkor mikor eljön a kedd
este és egy üzleti találkozó vagy a Megasztár között kell választani,
sokan a TV műsor mellett döntenek. És ezzel nem tudunk mit kezdeni.
Az az igazság, hogy sok ember lesz, aki csatlakozik az üzletünkhöz és
azt mondja majd, hogy gazdag és sikeres akar lenni, de nem lesz hajlandó
végigmenni az ehhez szükséges személyes fejlődés útján.
De Te tudod, hogy ez így van rendjén. Ez az üzlet különböző szinteken
tud hasznot hozni az embereknek. Néhány embernek csak a termékeinkkel
fogunk tudni segíteni. Másoknak azt fogjuk megtanítani, hogyan tudnak
párszáz vagy akár ezer dollár pluszpénzhez jutni havonta. És lesznek
azok, akikkel tényleg megtaláljuk a közös hangot és együtt is tudunk
dolgozni, ők lesznek azok, akiknek tudunk segíteni abban, hogy anyagi
függetlenséget tudjanak maguknak biztosítani.
Tehát azt mondod, hogy valamilyen szinten nem reális elvárásokat
állítottunk fel azzal, hogy ódákat zengünk a nagy pénzekről azzal a
csekély anyagi növekedéssel szemben, amit nagyon sokan elérnek?
Igen. Az a helyzet, hogy sok ember van itt, akik hatalmas üzleti
sikerekről beszélnek – drága autók, hajóutak és utazások, hatalmas
bónuszcsekkek – de a hatalmas üzleti sikerek érdekében kis-üzleti
stratégiát vetnek be.
Mik azok a „kis-üzlet stratégiák”?
Például rohangálni a városban, hogy terméket szórjunk szét, matricákat
és jelzéseket ragasztani az autónkra vagy kitűzőket hordani. Nincs azzal
semmi gond, ha személyesen terjeszted a terméket, de az ilyen
kereskedelmi módszer, az a kis-üzlet stratégia. A kis-üzlet stratégia
sosem fog nagy üzleti hasznot hozni. Ezzel mindenkinek tisztában kell
lennie.
Túl sok ember van ebben az üzletben, akik nem értik a különbséget a
kis-üzlet minta és a nagy-üzlet minta között. És amikor ezek az emberek
elkezdenek toborozni, akkor nagy üzletről beszélnek és közben kis-üzlet
módszert használnak, és ettől nagyon sok ember feleslegesen küszködik.
A kiáltványomban megtalálhatóak az úgynevezett „Öt végzetes hazugság a
hálózatépítéssel kapcsolatban” és a „nagy üzletről beszélni, kis-üzletet
csinálni” az ötödik helyen van. Tisztában vagyok vele, hogy a
legtöbbször ezek nem szándékos hazugságok, de akkor is hazugságok melyek
felesleges erőlködéshez és kínlódáshoz vezetnek és ezeknek véget kell
hogy vessünk.
Mi vezetett rá arra, hogy megírd a kiáltványt?
Akkor kezdődött, mikor elolvastam Seth Godin Törzsek című könyvét. A
könyv nem említi a hálózatépítést és látszólag semmi köze nincs hozzá-
de ha felbérelnéd Seth-et azzal, hogy: „Seth, fizetek Neked egymillió
dollárt ha megírod a tökéletes hálózatépítő könyvet”, ezt a könyvet írná
meg.
Imádtam a könyvet. És van benne egy rész, valahol a közepe fele, ahol
ez író ezt mondja: „Tudod mit? Menj, és írj egy kiáltványt!”
Szívemből szólt. Arra gondoltam: igen, szükségünk van egy kiáltványra.
Kell valaki, aki felszólítja és ráveszi a többieket arra, hogy
gondolkozzanak el, hogy egy pillanatra hagyjanak fel a mindennapos
tájékoztatókkal és találkozókkal, vagy az infóanyagok osztogatásával és
szánjanak egy kis időt arra, hogy feltegyék a kérdéseket: „Hol tartunk
az üzletben? Hova akarunk eljutni? Mit kell tennünk azért, hogy
eljussunk oda?”
És az MLM Forradalom volt az eredmény.
És akkor megosztottad a világgal…
Éjfél után egy perccel 2009. január 1-én. Azóta tonnaszámra töltik le
és le lett fordítva spanyolra, oroszra, franciára, románra és néhány más
nyelvre. Mivel eléggé lényegre törően írok és néha elég kemény szavakat
használok megjelent egy angol úgymond cenzúrázott, korhatáros változata
is.
Mostanra már több százezer olvasóhoz jutott el [Márciusban
beszélgettünk], és még most is terjed, ami eléggé ösztönzően hat nemcsak
rám, hanem a szakmánkra is.
Mi volt az alapvető üzenet, amit a kiáltvánnyal szerettél volna mondani?
Úgy látom, hogy megegyezik azzal, amit ti szeretnétek közvetíteni az
újságnak ezzel a számával: hogy itt az ideje, hogy magasra emeljük ezt a
szakmát. Itt az ideje, hogy profikká váljunk. Hagyjunk fel a szurkoló
hajrázással, a jelöltek szívünkre melengetésével vagy a „ha nem vagy
gazdag hatvan napon belül, menj és keress más elfoglaltságot” MLM szemét
terjesztésével.
Itt az ideje, hogy azt mondjuk a hálózatépítésről, ami. Figyelj, ez egy
kettőtől négy évig terjedő terv. Gondolj úgy az első évedre, mint egy
tréningre. Igen, ahogy haladsz a tanulással, fogsz egy kis pénzt
keresni, de ez akkor is egy tréning. Ez megegyezik azzal, amiről Malcolm
Gladwell Kivételesek című könyvében ír: bele kell tenned jó tízezer
órát ebbe az üzletbe, mielőtt profivá válsz.
Tehát váljunk a szakma tanulóivá. Vegyünk egy mély levegőt és csináljuk meg ezt az üzletet tisztességesen.
A kiáltványában írsz azokról a kihívásokról és akadályokról amelyekkel
szembetalálkoztál majd ezt mondod: a legnagyobb veszély mégis az üzleten
belül fenyeget.
Ez teljes mértékben így van. Talán a legfontosabb üzenete ennek a
kiáltványnak az volt – és ez számomra is nagy lépés volt, hisz
ugyanannyira bűnös voltam ebben, mint mások – hogy vessünk véget a
versenyzésnek, és annak, hogy lehordjunk minden más céget.
Ne harcoljunk többet ezért a kis szelet tortáért, hanem fogjunk össze,
mint egy hivatás és hozzunk létre egy sokkal nagyobb tortát. Ahelyett,
hogy azért a néhány millió emberért harcolunk, akik már hálózatépítők,
miért nem megyünk a másik 5.9 milliárd emberhez, akik még nincsenek
benne?
Véleményed szerint mi tartott eddig vissza minket attól, hogy nagyban tudjunk gondolkodni?
Egyfelől nem volt meg a professzionális média, amire a szakmának
szüksége van. Ezért is vagyok nagyon izgatott ezzel az újsággal
kapcsolatban, amit kiadtok. Ezzel ellentétben van az a média amely
pénzért szinte bármit reklámoz: „Kapd el a következő hullámot! Hívd fel
az alsó vonalad, mielőtt ő hív fel Téged!” Ha ilyesmi és hasonló
dolgokat szeretnél hirdetni, semmi akadálya, jó pénzért szinte bárki
kinyomtatja.
Nincs elég igazi sajtó a szakmában. Sok felesleges reklámért és szemétért fizettünk eddig.
Egy másik ok arra, hogy miért nem fogtunk eddig össze az az, hogy sokan
közülünk el vannak foglalva a saját dolgaikkal. Sokan azzal vagyunk
elfoglalva, hogy a saját üzletünket és hálózatunkat építsük, a saját
embereinkkel dolgozzunk. Nem ismerek minden új céget a piacon. Nem
nézegetem mindenki marketingtervét, mert nem érdekel. Ennek a
rendszernek vagyok a részese és örülök neki. Nem vagyok szponzorálható.
Nem kell, hogy azt nézzem, mit csinál a másik.
Szerintem sok hasonló ember van. Olyanok, akik kitartanak a cégük
mellett tíz, tizenöt éve, pénzt csinálnak, foglalkoznak az üzletükkel,
dolgoznak a csapatukkal és nem azzal vannak elfoglalva, hogy állandóan
új bombasiker üzleti lehetőségek után kutatnak. A saját dolgukkal
foglalkoznak és a szinte teljesen láthatatlanok a nyilvánosság számára.
Akiket a nyilvánosság lát, azok nem mások, mint a MLM szemetelők, olyan
emberek, akik mindenféle nevetséges hirdetéseket jelentetnek meg,
félévente új üzleti lehetőséggel rukkolnak elő és azt kiabálják:
„Felépítjük Neked az üzletet!” Ők válnak a szakma nyilvános arcává.
Itt az ideje, hogy mi, akik a saját dolgainkkal foglalkoztunk eddig,
kivegyünk egy kis szabadságot és ezt az időt arra fordítsuk, hogy a
szakmának újra nevet szerezzünk. Rendet kell hogy vágjunk ebben a
szakmában. Fel kell, hogy vegyük a kapcsolatot a kiadókkal, akik azt a
sok szemetet nyomtatták és meg kell hogy mondjuk nekik, hogy nem fogjuk
támogatni őket, ha nem emelik a színvonalat.
Szólnunk kell azokhoz az emberekhez is, akik a sok nevetséges „kattints
ide és keress sokat!” online hirdetéseket terjesztik, beszennyezve
ezzel a szakmánkat. És most van egy újgenerációs hullám, akiket én csak
MLM idiótáknak nevezek. Azok, akik a Facebookon, Twitteren és MySpce-en
ostromolják az embereket. Úgy gondolják, hogy amint „barátok” valakivel
az már feljogosítja őket arra, hogy a termékeiket hirdessék mindenhol.
Fel kell vegyük ezekkel az emberekkel a kapcsolatot és megértetnünk
velük, hogy ezek az oldalak nem erre vannak.
A hatalmas gazdasági változások fényében úgy látod, hogy egy új fejezete kezdődik a hálózatépítésnek?
Teljes mértékben. Ha számításba vesszük a jelenlegi gazdasági helyzetet
és azt, hogy mi zajlik most a korporét cégek világában, ha jól
csináljuk – és én hiszek abban, hogy jól fogjuk csinálni – úgy fogunk
visszatekinteni a 2009-es és 2010-es évekre, mint a network marketing
aranykorára. Évekkel ezelőtt azzal viccelődtem, hogy „ne mondjátok el
anyukámnak, hogy hálózatépítő vagyok, azt hiszi, zongorista vagyok egy
bordélyházban.” Mostanra hitelességet és nyilvánosságot szereztünk
magunknak. Erre kell építkeznünk.
A network marketing válasz emberek millióinak – nemcsak egymilliónak,
hanem sok milliónak. Sok ember nem volt alkalmas erre az üzletre fél éve
vagy egy éve, de most már az. Azt mondják: „Nem számíthatok tovább a
munkáltatómra vagy az államra, hogy biztosítják a jövőmet. Ha
fellendülésre vágyom, ideje, hogy felelősséget vállaljak és a kezembe
vegyem az irányítást.” És azt is látják sokan, hogy itt az ideje, hogy
másképp tekintsenek erre a hálózatépítés nevű dologra.
Mindannyian nem tudunk kiáltványokat írni, és nem mindenkinek van
ekkora rálátása a dolgokra, mint Neked. Mit tud egy hétköznapi
hálózatépítő tenni azért, hogy előremozdítsa a szakmát?
Mindig minden a másolódásról szól. Minden egyes ember tud profi példát
mutatni. Hagyjunk fel az amatőr DVD-vel és CD-vel és használjunk profi
anyagokat. A rendezvényeink profi helyen legyenek.
És annyira egyszerűen, amennyire ez hangzik, mindig a megfelelő dolgot
kell tegyük. Nem engedhetjük, hogy az emberek a rendszerünkben vagy
cégünkben mértéktelen, eltúlzott dolgokat mondjanak a termékről vagy a
jövedelemről.
Először a saját házunk táján kell kitakarítani. Ha magunkévá tesszük a
megfelelő viselkedést és ezt mutatjuk a csapatunk felé, ez fog
másolódni.
Említed a belső viszályokat, és ebből elég sok van ebben az üzletben,
mind cégen belül, mind cégek között. Mit tudunk tenni, hogy véget
vessünk ennek?
Ne értsetek félre: hiszek a versengésben és nincsen azzal semmi bajom,
ha versenyzünk a marketing tervünkkel vagy a termékkel. Erre mindenkinek
szüksége van, de ezt úgy kell tennünk, hogy a lehető legjobbat mutatjuk
magunkból és a lehetőségből, amit kínálni tudunk, nem pedig úgy, hogy
ócsároljuk a másikat.
Nem vagyok értékesítő. Borzasztó vagyok értékesítésben. Nem csinálok
hideg meghívásokat. Félek a visszautasítástól. Nem szeretek dolgokat
eladni embereknek. De nagyon jó marketinges szakember vagyok.
A könyvem új kiadásában [How to Build a Multilevel Money Machine] sok
figyelmet szentelek az értékesítés és a marketing közötti különbségre.
És nem gondolom, hogy a hálózatépítés az egy értékesítési üzletág.
Szerintem marketing üzletág.
A marketinget mint oktatást és lehetőséget látom. Más szóval elegendő
információt adni ahhoz, hogy az emberek a maguk számára megfelelő
döntést hozzák azzal kapcsolatban, hogy szeretnének e csatlakozni az
üzletemhez vagy sem, szeretnék e használni a termékünket, vagy sem.
Ahhoz, hogy ezt megtegyem, nem kell más terméket vagy céget leépítenem.
És hadd legyek én az első, aki bevallja, hogy csináltam ilyet a
múltban. Azt gondoltam, hogy mindenkit le kell hordanom a sárga földig,
hogy megmutassam, hogy az én általam ajánlott lehetőség sokkal jobb.
Ezzel fel kell hagynunk. Csakis arról szabad beszélnünk, hogy mitől
nagyszerű a mi cégünk és az általa nyújtott lehetőségek és hagyni, hogy
ezek magukért beszéljenek.
Úgy néz ki az emberek nem nagyon jönnek rá, hogy más cégek leépítése
igazából rájuk vet rossz fényt – és a jelölt kényelmetlenül érzi majd
magát az egész üzletággal kapcsolatban.
És ez mennyire igaz. Az emberek azt mondják: „miért akarnék ennek az
üzletnek a részese lenni ha csak sarlatánokból és csalókból áll?”
Milyen jövőt jósolsz az üzletünknek és a világra gyakorolt hatásának az elkövetkezendő öt-tíz évre?
Azt fogjuk látni, hogy az emberek sokkal inkább az eredmény orientált
ellensúlyozás felé fognak tendálni. Úgy gondolom olyan közösségek és
korporét kultúrák gyengülésének leszünk szemtanúi, ahol az emberek csak
hátradőlhetnek, megteszik a tőlük elvárt minimumot és ezért nincsenek
kirúgva. Ne értsetek félre, nem vagyok a közösségek ellen, nekik is
megvan a maguk helye és ideje. Egyszerűen irányíthatatlanná váltak.
Akárcsak a Wall Street.
Tetszik az „eredmény orientált ellensúlyozás” kifejezés. Ez az, amiről a network marketing mindig is szólt.
A világ eltávolodott ettől. Nemrég azt olvastam valamelyik újságban,
hogy a világ vagyonának a 40 százaléka eltűnt tavaly – de ez nem igaz,
mert az a vagyon soha nem is létezett. Ami eltűnt, az a rózsaszín
maszlag 40 százaléka, nem valódi vagyon. Az igazi jólétet az
értéket-az-értékért üzlet hozza. Ha értéket adunk, az univerzum jóléttel
jutalmaz minket. Ezért szeretem az olyan kompenzációt, amely a
szolgáltatással arányos.
Ugyanakkor, azt gondolom az alkalmazottakban egyre szélesebb körben
tudatosul majd a saját anyagi sorsuk. Az emberek kezdenek rájönni, hogy
nem számíthatnak a főnökükre vagy a cégre, hogy jólétet biztosítsanak
nekik.
Egyre több ember jön rá arra, hogy bár még mindig a munkahelyén
dolgozik és értékes munkát végez a cégnek, jobban teszi, ha saját
vállalkozásba is kezd. Végül, rájön arra, hogy, ha fel akarja építeni a
jövőjét és gondoskodni akar a gyerekeiről, képesnek kell lennie arra,
hogy a tükörbe nézzen és tudja: a saját főnökével áll szemben.
Emberek milliói fognak özönleni a hálózatépítésbe. Valójában azt
gondolom, hogy több milliomost fogunk létrehozni a netwotk marketingben
az elkövetkezendő 3-4 évben, mint az elmúlt 60 évben összesen. Ez az a
fejlődés, ami véleményem szerint a szakmánkra vár.
John David Mann
Fordította: Szokolovszkaja Angelika
Mikó Csabáné
Nagy Sarolta
Kapcsolódó cikkek:
Randy Gage sorozat
Randy Gage: Mantra