https://youtu.be/vw_Kg7L2JSMhttps://youtu.be/vw_Kg7L2JSM

SZÜRET

A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás napjáig (okt. 28.). Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás napján (okt. 28.).A szüret a parasztgazdaságban kölcsönös segítséggel végzett társasmunka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesúri szőlőkben főként robotmunka. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A századfordulón a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásit, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18 -19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása, pl. kendőkkel; végzéstánc, mulatság. Közvetlen a szüret után gyakori volt a fiatalság szüreti bállal végződő felvonulása. A menet vezetői vőfélyek, sáfárok (Tokaj hegyalja ), táncmesterek (Gyöngyös), a céhes világ és a lakodalom tisztségviselőire utalnak. A maskurások egyrészt a szőlőművelés mozzanatait (kötözőasszony, tolvaj, csősz), másrészt zsánerfigurákat (török, drótostót, vándorárus, cigány, medvetáncoltató) elevenítettek meg.A Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti mulatságok ma is élnek, idegenforgalmi látványosságok. A felvonulás élén két leány halad, köztük egy legény, aki az ún. kapáscímert viszi. Mögöttük megy a két sáfár, utánuk pedig két legény a baksus figuráját viszi. A baksus hordón keresztbe tett lábbal ülő figura, lopótökkel és pohárral. Őket követik a szőlőkoszorút vivő lányok. Leányok, legények, gyerekek kereplővel zajonganak. A felvonulás résztvevői között maszkos alakok is vannak, pl. nőnek öltözött férfi, aki a nézők karjára rafiát köt, s akinek megváltásképpen fizetni kell. A felvonuláshoz tartozott a bodnártánc, más néven kádártánc.A menetben található még keréken forgó bábu, táncos kerék. A keréken forgó pár figurája helyenként megtalálható a farsangi, sőt az aratási felvonulásokban. A két világháború között nemcsak a bortermő vidékeken rendeztek szüreti felvonulásokat, bálokat, hanem másutt is. Tiszafüreden (Heves vármegye) a menet élén lovas legények haladtak, utánuk a bíró, bíróné, a kisbíró dobbal, majd a szüretelő lányok és legények, azután a cigányzenészek. Leghátul a jelmezesek kiabáltak a fakanalat áruló szlovák: "Fakanalat, fakanalat!", a drótostót: "Drótozni, drótozni!", a toll- és rongykereskedő : "Csontot, rongyot, ruhadarabot!" A felvonulás befejezése után a résztvevők közös mulatságot rendeztek, majd többnyire hajnalig táncoltak.

https://youtu.be/vw_Kg7L2JSM

https://youtu.be/vw_Kg7L2JSM