Bűnösök,kiketel hagyott az ész,

Lélekben elfajzottak és sötétek,

Kiknek az agya torz és csenevész,

Balgág,kiket befontak tévedések,

Kik származástok megcsúfolva éltek,

Főt hajtva a szégyenhalál előtt,

S a lelkifurdalás sem ád erőt,

Gyávák,szégyenbe buktok,meg nem állva!

Hányan haltak meg ifjú vakmerők,

Reátörvén a más tulajdonára!-

Ki-ki lássa be,ha szívébe néz:

Tűrni erény,bosszút szomjazni vétek,

Ki béketűrő s mindig jóra kész,

Annak börtön csupán e földi élet.