Nyomás alatt

Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. (2 Korinthus 4:16)

Emlékszem arra az esetre, amikor a hatodik osztályos tanárom megmelegített egy fémből készült üzemanyag kannát. Miután a kanna nagyon forró lett, a fedelét légmentesen lezárta és az asztalára helyezte. Az egész osztály feszülten figyelt, ahogy a kanna pattogni és recsegni kezdett. Majd a kanna a szemünk láttára, érintés nélkül összetört.

A forró levegő több helyet foglal el, mint a hideg. Amikor a kanna belsejében a levegő forró volt, akkor a nyomása megegyezett a légnyomással. Amint a levegő kezdett hűlni, a levegő összehúzódott és részleges vákuumot alakított ki a zárt térben. Ekkor aztán a normál légköri nyomás összetörte a kannát. Milyen megdöbbentő illusztrációja ez mindennapi életünknek. Mindannyiunkat kívülről nyomás éri. Ha életünk tele van Isten jelenlétével, akkor ez a nyomás nem jelent számunkra problémát. Csak akkor jelent gondot a nyomás, ha részleges vákuum van a szívünkben. Azokat, akiket elborít a mindennapi élet, azok valamiképpen kihűltek az Úrral való kapcsolatukban.

Az élet nem vált rosszabbá, vagy stresszesebbé napjainkban, mint azt némelyek mondják. Az élet mindig kemény volt. Gondoljunk csak azokra, akik megjárták a II. Világháborút. Mi a helyzet azokkal, akiknek a családja néhány generációval ezelőtt még rabszolga volt? Mi a helyzet a Nagy Gazdasági Világválsággal? Legtöbbünk sohasem élt át olyan nehézségeket, mint ezek az emberek. Mégis, úgy tűnik, hogy több manapság a depresszió, az öngyilkosság, és a szívfájdalom, mint azokban az időkben.

A különbség nem a külső nyomásban van, hanem a belső vákuumban. Ma, ne kelj fel addig az ágyadból, amíg nem leszel tele Isten szenvedélyes szeretetével, hitével és reményével. Légy bizonyos abban, hogy nincs vákuum a szívedben Isten felé, így a külső nyomás nem jelent problémát számodra.

Andrew Wommack