Bevezetés

A fizikai árupiacon talán az arany a legnépszerűbb befektetési forma. Az arany felhasználása dekorációs, felhalmozási célra gyakorlatilag egyidős az emberiséggel.

Az arany szélsőséges kémiai tulajdonságai miatt töltheti be fenti szerepét, hisz a természetben elemi formában, további tisztítást, kohászatot nem igénylő módon fordul elő. Igen magas sűrűsége, karakteres színe, jellegzetes mechanikai tulajdonságai miatt minimális gyakorlattal azonosítható, más fémekkel még a modern anyagtudomány eszköztárának felhasználásával sem hamisítható.

A kitermelhető aranykészletek végesek, nagyságuk az összes ásvány közül a legjobban ismertek. A kínálati oldal hosszútávra igen pontosan becsülhető, kilengések nem fordulhatnak elő. A világon kezdetek óta kitermelt és felhalmozott arany mennyisége kb. 158000 tonna, ami egy kb. 20m élhosszúságú kockának felel meg.

A fenti tulajdonságok miatt nem meglepő, hogy az arany a kezdetek óta az általános csereeszköz, később a pénz szerepét töltötte be. Talán az egyetlen értékhordozó (ideértve nemcsak a tárgyi, hanem a kultúrális javakat is), amiben a bizalom az emberiség kezdete óta egyetlen egyszer sem ingott meg. A gazdaság még sose fordult el az aranytól. Napjainkban az aranyat a befektetők a legkisebb kockázatot jelentő befektetési formák között tartják számon, a fizikai aranyba történő befektetést biztosítéknak tekintik a gazdasági krízisek, csődök, szociális, monetáris válságok, infláció, sőt akár háborúk, "világvége forgatókönyvek" esetére. Emellett másodlagosak, de az utóbbi években széles körben elterjedtek az árfolyamának emelkedésére történő spekulatív befektetési módok is.

Fizikai aranykereskedelem

Az aranycélú befektetők választhatják a fizikai birtoklást (tömbök, érmék), valamint a származtatott termékeket (aranyszámlák, derivatívok, határidős kereskedés, certifikátok, ETF-ek, valamint aranytermelő vállalatok részvényei). Az általános bizalmi válság mellett a fizikai birtoklás magas költségei ellenére a befektetések súlypontja áttevődött az aranytömbök/érmék kereskedelmére.

A fizikai arany ősidők óta érmék formájában a legkönnyebben hozzáférhető. Az elmúlt 30 évben egyre nagyobb mennyiségben állítanak elő, kimondottan befektetési célra gyártott, numizmatikai értékkel gyakorlatilag nem rendelkező érmeket. Kisebb mennyiségű arany ún. lapkák formájában vásárolható. Ezek szabványos méretű, formájú, az érmeknél olcsóbb technológiával gyártott, egyedileg számozott és certifikáttal ellátott befektetési termékek. Nagyobb mennyiségű arany birtoklására tömbök szolgálnak. A piacon hozzáférhető tömbök forgalomképesség szempontjából nem egyformák. Léteznek gyártók, melyek nemzetközileg elismert minősítéssel rendelkeznek, ők szolgálják ki a tőzsdei kereskedelmet szabványos tömbökkel. Vannak olyan nemzetközileg elismert gyártók, akik nem szerepelnek az ún. good delivery list-en, de tömbjeik széleskörben ismertek. Az ilyen tömbök vételi felára kedvezőbb, mint a tőzsdei szállítók tömbjeié, visszaváltási feltételei azonban rosszabbak.

A tömbök harmadik kategóriáját azok a tömbök jelentik, amelyek kis szériában készülnek, nemzetközileg nem elismert gyártóművekben. Ezek a kereskedelem szempontjából gyakorlatilag arany félgyártmánynak tekinthetőek, eladáskor meg kell fizetni az analízis, a beolvasztás költségeit, mely az elfogadott tömbök esetén nem merül fel, hisz ezek a tömbök újra forgalomba kerülnek. (Az elmúlt évben, a növekvő piaci igény hatására több hazai gyártó vezetett be saját márkás tömböket. A hazai piac kezdődő kiábrándultságát részben pont az okozza, hogy a fél éve megvásárolt tömb értékesítésénél sokan nehézségekbe ütköztek.)

Tőzsdei forgalomban 350-430 unciás, minimum 995 ezrelék finomságú tömbök kerülnek. A világ számos értéktőzsdéjén folyik aranykereskedelem (a BÉT-re is bevezették, bár érdemi kereskedés eddig nem történt). A tőzsdei árfolyam adatokon túl a Londoni Nemesfémtőzsde (LBMA) naponta kétszer közzétesz a nemesfémekre vonatkozóan egy árfolyam adatot (fixing), ami a tőzsdén kívüli kereskedelem helyzetét is tükrözi.

Aranytömbök vételével és eladásával hazánkban csak kisszámú cég foglalkozik, de tőlünk nyugatra a piac sokkal likvidebb. Számos bank, érmekereskedő, ékszerész foglalkozik befektetési tömbök kereskedelmével.

Hazánkban, és az EU valamennyi államában a befektetési tömbök és aranyérmék ÁFA-mentesek. Kereskedelmük csak a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet engedélyével folytatható.

Termelés

A piacra kerülő arany 2/3-ad részét bányásszák, a fennmaradó részt az újrahasznosítás, valamint készletek értékesítése biztosítja.

Az elsődleges forrás (bányászat) gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, már az egyiptomi időkben is nagyipari módszerekkel bányászták az aranyat. A kitermelés hosszú múltja miatt mára gyakorlatilag minden könnyen elérhető forrást letermeltek, napjainkban 1-2g/tonna aranytartalmú ércek termelése folyik. Az elmúlt századok során az aranylelőhelyeket igen részletesen feltérképezték, a világ legtávolabbi pontjain is, így teljességgel kizárható egy komoly mennyiséget adó újabb telep felfedezése.

Napjainkban a bányák gyakran 2-3000 méteres mélységben, a technológiai lehetőségek határán működnek. A tevékenység mindenféle további kiterjesztése a költségek drasztikus növekedésével járna. A termelés önköltsége 2009 első negyedévében 650-800 USD-ra tehetőek unciánként.

1970-ben a világ aranytermelésének 90%-a 4 országtól származott, 67%-a egyedül Dél-Afrikából. Mára a bányák kimerülése, és az egyre kisebb telepek termelésbe vonása miatt a termelés diverzifikálódott, egyetlen ország sem ad többet, mint a világtermelés 10%-a. Napjainkban évi 1 tonna hozamra sokszor érdemes bányát nyitni.

A világ éves termelése 2000-2002 között tetőzött, azóta kb. 10%-ot csökkent. A csökkenő tendencia jelenleg is tart, és középtávon (10 év) így is marad. (egy új bánya termelésbe vonása (lead time) 5-8 év).

A kínálati oldal felmérésénél nagyon fontos figyelembe venni, hogy a környezetvédelmi előírások szigorodása miatt bizonyos telepek letermelése megoldhatatlan lesz a jövőben, hasonló módon a munkavédelmi szabályok szigorodása miatt is több, elavult technológiát alkalmazó bánya költségei fognak drasztikusan növekedni.


Felhasználás

Az arany ipari célú felhasználása hosszú távon növekszik, 2007-ben 2%-os éves növekedést követően 465 tonnát tett ki. Az ipari felhasználás 2/3-át az elektronikai ipar használja. Ez a szektor jelentős növekedést mutat, és –tekintve, hogy az arany mással nem helyettesíthető- ez a növekedési tendencia várhatóan megmarad. A vegyipar felhasználása stagnál (85-90t/év), míg a fogászat/implantátum célú felhasználás csökken.


A felhasználás jóval jelentősebb volumene az ékszergyártás (2100 tonna 2008-ban). Az ékszercélú felhasználás 2005-ig növekedett, majd csökkenni kezdett, elsősorban a jelentős áremelkedés miatt. A világ ékszertermelésének kb. 1/3-a Indiában történik, a hindu hit az aranyat ugyanis misztikus tulajdonságokkal ruházza fel, így egy sor ünnep elképzelhetetlen ékszer ajándékozása nélkül. (A világ aranykészletének tizede Indiában található.)

Az ékszercélú felhasználás csökkenését elemzők átmenetinek tekintik, a gyors drágulás miatt inkább a gyártók raktárkészlet-csökkentésével magyarázzák, mint a vásárlás tartós visszafogásával. Indiát, mint a piac legjelentősebb szereplőjét struktúrális okok miatt a válság kevéssé érinti, és lélektani okok miatt sem tűnik valószínűnek a kereslet tartós csökkenése (a népesség növekedése pedig ellenkező irányba hat).

Az európai és amerikai ékszerpiacok szűkülése miatt a várakozások szerint az éves ékszercélú felhasználás egy alacsonyabb szinten, 1900-2100 tonnán várhatóan stabilizálódni fog, középtávon pedig enyhe bővülés várható az elhalasztott vásárlások miatt.


Alapok aranykészlete

A befektetési célú igények részben a keresletet, majd később, a kínálatot bővítik. Jelenleg a válság hatására mind az intézményi, mind a magánbefektetők az arany felé fordultak. További keresletnövekedést okozott az elmúlt évek jelentős árfolyam növekedése és a csökkenő kitermelési adatok által gerjesztett spekulatív nyomás.

A válságkezelő intézkedések között sok kormány is az aranytartalék-növelés mellett döntött, mások -épp ellenkezőleg- a meglévő készletek értékesítésével fedezik a többletkiadásokat. 2009-ben a piaci árakra jelentős hatást gyakorolt az IMF értékesítése is. A kormányszintű döntéseket a jelenlegi politikai helyzetben nehéz előrejelezni, és a piac nem elég likvid ahhoz, hogy a kormányok általi forgalomváltozásokat jelentős árfolyamváltozás nélkül elviselje. A kormányok arannyal kapcsolatos döntései csak utólag ismerhetőek meg, sokszor a tranzakciók akár évekig titokban maradnak, így ezek a hatások nehezen értékelhetőek.

A 2008-9-es évben az USA lakossága egy új jelenséggel találkozott: a felső-középosztály egyes tagjainak közel teljes vagyonvesztésével. Ilyen esemény náluk 1933 óta nem történt, a mai emberek ezt érzelmileg és tudatosan nagyon nehezen tudják feldolgozni, a politika is adós a megfelelő válasszal. Így egy olyan nyomás jött létre, ami mind a magánbefektetéseknél, mind az alapokkal kapcsolatos elvárásoknál fokozott biztonságot követel meg. Ez a nyomás valószínűleg hosszú távon fennmarad (az érintett korosztályok élete végéig mindenképpen), ezért középtávon is feltehető egy befektetési célú keresletnövekedés.

A kínálatot pedig a krízishelyzetbe került egyének végső tartalékainak (pl. ékszerek) értékesítése növelheti, ill. a válságot követő időszakban az, hogy a biztonságos megtakarításokat visszaforgatják a gazdaságba.

A történelem során sokáig értelmetlen volt aranyárfolyamról beszélni, hisz az arany volt az értékmérő, az arany lényegében egyet jelentett a pénzzel, és nem az aranyat mérték más árukhoz, hanem az áruk értékét fejezték ki aranyban. A nagy gazdasági világválságig, majd ismét az 1946-os Bretton Woods konferenciát követően a dollár árfolyamát az aranyhoz kötötték. Ez a rendszer 1971-ig tartott ("Nixon Shock"), amikor megszűnt a dollár aranyfedezete, azóta a piaci hatások szabják meg a nemesfém árát.



A nominális, és az infláció-korrigált aranyárfolyam

Az aranyárfolyam 1980-ban spekulatív hatások miatt szélsőségesen változott, de ezt követően az elmúlt évekig nyugalom, és kiegyensúlyozott ár jellemezte a piacot, mind rövid, mind középtávon. Az utóbbi 8-10 évben az arany -története során először- jelentős hasznot hajtott, sokszor a feltörekvő piacokkal versengő hozamokat produkált. 2008-ban, majd 2009-ben ismét elérte a lélektaninak számító 1000USD/ozt árfolyamot.





A jelentős növekedés mellett az elmúlt évtől jellemző az árfolyam szélsőségesen gyors változása, ugrálása. A jelenséget azzal szokták magyarázni, hogy mind a kereslet, mind a kínálat egy irányba változik, így nem tud egy biztonsági, egyensúlyi árfolyam stabilizálódni, viszonylag kis piaci változások is kibillentik a rendszert, sokszor 20-30 dollárral eltérő új árfolyamot határozva meg néhány perc alatt.




A kilengések ellenére megállapítható, hogy a 860-880-as árfolyam support-ként viselkedik, ez a szint kb. a közeli jövőre becsült kitermelési költségeknek megfelelő árszint, ami alatt a termelés visszafogása miatt valószínűleg pár hét alatt jelentős hiány alakulna ki.

Az elemzői várakozásokat az alábbi táblázat foglalja össze. Megállapítható, hogy középtávon az elemzők jelentős része a gazdaság élénkülése miatt némi árfolyameséssel számol, míg rövidtávon inkább emelkedést prognosztizálnak. Fontos megjegyezni, hogy drasztikus áresést senki nem tételez fel, és számos elemző akár a 2000USD fölötti árfolyamot sem zárja ki.



A legtöbb termékkel ellentétben az arany árfolyamát nem annyira a felhasználó ipar helyzete, mint inkább általánosságban a gazdaság állapota, a bizalom mértéke határozza meg. Az általános válság következtében az arany árfolyama általában növekszik.

Az árfolyam emelkedése melletti érvek:

A kitermelés egyértelmű csökkenése, melyet csak rövidtávon ellensúlyoz az ékszercélú felhasználás csökkenése.
Hosszútávon az ékszercélú felhasználás növekedése várható
A központi bankok várhatóan növelik az aranytartalékokat
A bizalomvesztés miatt a krízisbiztos befektetések iránti igény nő
Az egyetlen olyan befektetés, ami inflációs és deflációs körülmények között is stabil
Az orosz, kínai és arab országok dollár ellenes intézkedései keretében feltehetően aranykészleteket fognak vásárolni
Bármely 750-800USD alatti árfolyam a magas kitermelési költségek miatt automatikus hiányt generál
Az intézményi befektetők, nyugdíjalapok, valamint az olajtermelő országok várhatóan növelik az aranykészletet a portfólióikban
A válság elhúzódása, újabb pánikok az arany felé terelik a befektetőket
Sok ember szemében a hagyományos gazdaságpolitika és az aranyfedezet a lehetséges válasz a válságra
A jelenlegi árfolyam még messze elmarad az 1980-as csúcsárfolyamtól (inflációs korrekcióval)

Az arany árfolyamát csökkenthetik:

Csökkenő olajár
Profit-taking
Az ékszercélú felhasználás csökkenésével párhuzamosan jelentkező törtarany-kínálat növekedés
Általános elszegényedés miatti kereslet-csökkenés.
Meglátásunk szerint az aranyra nem annyira befektetési célként kell tekinteni, sokkal inkább úgy, mint minimális kockázatot jelentő értékőrző formára. A jelenlegi körülmények mellett nehéz olyan szcenáriót elképzelni, ami gyors árfolyam-csökkenést okozna. Másrészt sok ember a jelenlegi kiábrándult gazdasági helyzetben a fokozott biztonság-igény miatt az aranyhoz fordul, ami indukálhat árfolyam-emelkedést, így nem várt profitot is realizálhatunk.

Amennyiben bővebb tájékoztatást szeretne, ill. aktuális árakkal és rendelhető mennyiségekkel kapcsolatban érdeklődik, kérem írjon a következő e-mail címre:

laszlo.mark12@gmail.com

Megkeresésére csatoltan küldjük a legfrissebb árfolyam adatokat és további információt a vásárlási lehetőségről.