Az önzetlenség: mindíg azt nézem másoknak mi a jó, a saját véleményemet akaratomat elnyomom.

Miközben irtam ezeket a szavakat, erre gondoltam, hogy nem feltétlen rossz, az ha valaki önző, vagy túlzottan önzetlen. Mivel az egyik magamért, amásik másokért fogalommal megtűzdelt. Olyan ez a két dolog mint a jin és a jang. Egymás nélkül nem léteznek, és mind a kettő a másikból táplálkozik. Itt most át is költhetem a jin-jang filozófiát. Minden önzőségben van egy kis önzetlenség, és minden önzetlenségben van egykis önzőség. Ha én önzetlen vagyok, akkor biztos, hogy a partnerem önző de az önzetlenségem önző érdekből tartom fenn. Nem akarom elveszíteni a jelen önző ember szimpátiáját. Viszont ha fordítva történik, akkor az én önzőségemnek engedett az ő önzetlen természete, ami az ő önzősége, mivel nem akar megbántani, vagy csak önös érdekből