Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, anemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében.

Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.

Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális, jól fizető tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek, ellehetetlenülnek. Magyarországon már ezer éve, a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Ebből a háborúból napjaink politikája sem képes kimaradni.  Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki.

Az egyik a hagyományos, még manapság is a „Tudományos” körökben elismer hivatalos irányzat, amikor azt mondják, hogy a magyarok, egy finnugor eredetű nép, aki úgy ezer, ezerötszáz éve feltűnt és eltűrt vendég lett a Kárpátok között. Persze ezek a tudományok mondaná a nép, Ördögtől valók, nem a magyar össznépi nyelvünkbe, hitünkbe, gyökerezett népi tudást, hanem minden esetben más népek a „győztesek”, belénk vert, olykor hamis tudását tükrözi. Aki az Ő álltaluk felkínált tanulmányokat, az úgynevezett Nyugati tudományokat nem teszi, magáévá azt a nyugati kultúrára épült magyarellenes társadalom nem fogadja el. A magyar ember munkájából pénzelt, zsíros jövedelmen tartott, „Tudósaink” magától értetődően ezt a tudást terjesztik és harcolnak érte a néppel és Önmagukkal szemben.

Ezzel a nézettel ellentétben a másik, ma már nem jelentéktelen méretű csoport azt mondja, hogy a magyarok az úr közvetlen, és egyetlen, igaz emberi leszármazottjai, feladatuk az állati sorból kiemelkedő emberiség hajnalától, az emberiség tanítása, irányítása, úgy a múltban, mint a jövőben. A feladatunk a mag csírázásától, a növekedés, a termőre fordulás, a megtermékenyítés, majd az érett mag szétosztása. Ez a magnépének a feladata. Eszköze a nyelv.

Nincs még egy nyelv, melyben az emberiség fogantatásáról, az igaz emberi jóságról, a szeretetről, az értékes és szép tudományokról, a matematikáról, a zenéről az egy istenhitjegyében annyi információ legyen beágyazva, mint a magyar nyelvbe. Meg kell említenem, hogy az anyanyelvünk nem tartalmazza a kultúránkkal ellentétes, kufárok tudását, a gyilkolás mesterségét, a hazug filozofikus alapgondolatokat, ezeket más nyelvekből vettük át, erőltették ránk. A magyar nyelv, és annak tudása, a jó fogalmának megjelenítése, képviselete nélkül, az ember lealjasul, állati sorba süllyed vissza! A magyar nyelv elvesztése, egyben az állati életformába sodorja vissza az emberiséget.