hát mit is írhatnék most ugy el vagyok  nincs semmi izgalom az életembe ami jó  csak az baj hogy hamrosan itt az iskola aminek nem nagyon örülök de most ez van  nem tudok ellenei még ha beledöglök sem nagyon jó most kicsit szomorú vagyok mert már elég rég találkoztam az én édesemmel akit nagyon szeretek még az életemnél is ha tehetném most is vele lennék de sajnos nem tehetem meg akármennyire is hiányzik és szeretem is bár meghalnék érte az biztos és bármit meg tenék érte de már nem is tudom hogymit csináljak már lassan  elfelejtem hogy is nézki meg hogy milyen vele és ez retenetesen megrémít  mert hát ennyire mg nem is hiányzot senki mint ő hát erről is csak az tehet aki kitalálta hogy két naponta talizunk és most meg retenetsen érzem magam mert hiányzik és már teéesen kiburulok ha már nem láthatom megőrjít ez a várakozás de annak örülök hogy már csak 1 nap és 20dikán láthatom ami furcsa lesz ennyi idő után de jó lesz már látni mert esküszöm furcsa ujra láti és hát ez durva is már ennyire elszoktam tőle nem is tudom már milyne vele ugy kieste minden hogy milyen volt vele és ez olya borzasztó ez hogy így elfelejtetem azt az időt amit eggyüt töltötünk  hát de most ez van nem baj majd talizunk  mert utána mé kevesebb idő lesz mert suli ami szar mert még kevesebb idő jut egymásra  de reméelm ez véget nem lesz vége köztünk semmi mert lyan szar volna őt is elveszíteni abba beehalnék az biztos nem tudnám olyan könyen tul tenni magamat de most ettől is félek de majd kiderül  de most ennyit írtam majd még írok puszi