Már régen kéne egy blogot írni nekem is. A problémám evvel csak annyi, hogy nem tudom igazán eldönteni mit is kéne írnom. A munkáim - amit arra érdemesnek gondolok - bekerülnek a profilomba, ezért ide már nem lehet betegyem. Az nlcaféban a magán lapomon szintén van számtalan régebbi és új munkám.  Mégis van olyan internetes forúm, ahol a blogomban  szereplő dolgokat szerenék megnézni, ezért lassan csak rá kell vegyem magam a "blogolásra".

Magamról: 64 éves vagyok, van három nagy gyerekem és a legidősebb fiamnak van 4 csemetéje, tehát nekem van 4 aranyos unokám. Van egy nagyon kedves, megértő párom, aki sok sok éve csendes belenyugvással viseli a kézműves tevékenységem minden nyűgét. Nem mondhatom,  hogy ez vagy az a tevékenység érdekel, mert inkább az a jellemző rám, hogy a technológiák érdekelnek. Nagyon sok kézműves technikát tanultam a varrástól az melegüveg megmunkálás technikájáig. Közben a hálókötés, tűzzománcozás, anyagozás,szövés, taplógombából virág, teritő készítés, sorolhatnám mi minden érdekelt és érdekel a mai napig is. Nincs olyan mesterségek ünnepe, kézműves kiállítás ahol én ne tanulnék valami új dolgot. Aztán mikor megtanultam, megvannak a szükséges eszközei, könyvei, leirásai az éppen aktuális dolognak, akkor szépen felkerülnek a polcra és megnyugszom, hogy ezt is ismerem és ha kéne akár foglalkozhatnék is vele. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy számtalanszor van szükség valamelyik ismeretanyag használatára, és akkor megnyugtató számomra, hogy no lám ehhez is értek, ezt is megtudom csinálni, ehhez és megvannak a szükséges anyagok, eszközök.

Mostanság üvegolvasztással készült ékszereket készítek, sokat gyöngyözök, rajzolok, festek - ez utóbbit inkább csak szeretném - és pachwork dolgokat varrok.  Ki ne hagyjam, hogy ismét tűzzománcozni is kezdtem, amihez ma vettem jó néhány alapot. Ha minden jól megy akkor csütörtökön veszek egy kis tűzzomámc kemencét, ami jóval kompletteb lesz a mostani kemencémnél.