Kapcsolattartás vagy elszigeteltség.

Úgy érzem újra egy érdekes témához értünk. Azt mondják az ember egy társas lény, és ezt el is kell fogadnunk. Életünket számtalan kapott és megszerzett kapcsolatok szövevénye hálózza be. Kevés olyan tevékenység van, amely közvetve, vagy közvetlenül ne feltételezné egy másik ember jelenlétét. Gondoljunk csak bele, még azok a cselekvéseink is, melyek végrehajtásához nincs szükségünk egy másik személyre, még azok is szükségtelenné válnának, ha kizárólag önmagunkért tennénk.

 Vegyünk egy példát:

-Azért eszem, mert a testemnek szüksége van táplálékra, hogy működni tudjon, de…azért kell működnie, hogy egészséges legyek, dolgozni tudjak, el tudjam tartani a családomat. Ezen a ponton már kiderül, hogy nem öncélú tevékenység az evés. Bármit teszünk, akaratlanul alárendeljük magunkat más emberek létezésének. Részei vagyunk egy egységnek, amit úgy hívunk, hogy emberiség. Korábban írtam róla, hogy minden ember egy külön egyéniség. Lehetnek egyes embereknek azonos vágyaik, azonos céljaik, de a lehetőségek sokszínűsége, a megvalósítás változatos útja és az egyén ismereteinek sokszínűsége, mentalitása, természete más-más perspektívát ad a megvalósításhoz.

 Az az ember, aki szerteágazó kapcsolatokkal rendelkezik, birtokában van egy kincsnek, amit felhasználhat saját életének alakításában.

 Minden egyes kapcsolat, egy egyéni, külön nézőpont, amiből tanulságokat vonhatunk le, átformázhatjuk saját problémánk megoldására. A mások sikerei útmutatóként, kudarcai figyelmeztető felhívásként szolgálhatnak.A megszerzett kapcsolat azonban ritkán örökérvényű. Más új kapcsolatok háttérbe szoríthatják. Nem elég a kapcsolat létesítése, fontos az ápolása is, amely csak ismételt kommunikációval tartható fent.

 A sokoldalú, tájékozott ember újra és újra képes az érdeklődés középpontjába kerülni, így folyamatos kapcsolattartást tud kialakítani másokkal. A beszűkült ismeretanyaggal, az új befogadására képtelen emberek rövid időn belül elszigetelődnek, kapcsolataik lecsökkennek és rövid időn belül zárkózott, magányos lényekké válnak. A magányosság, befelé fordulás családi, munkahelyi konfliktusok sorozatát hozza magával, tönkretéve az egész életet.

Legyünk tehát nyitottak, minden új információra éhesek és felkészültek elfogadni és fenntartani minél több kapcsolatot embertársainkkal.

(Bertalan Gyula)

www.yessplus.hu/H-07926 

Azt akarod, hogy az emberek szeressenek? Kezdd azzal, hogy te szereted őket.(kínai közmondás)