A döntésképtelen embernek nincsenek céljai. A célok kitűzése akár véletlenszerűen, akár szándékosan történik nagyon fontos tényező minden ember életében. A rövid, vagy hosszú távú célok beindítanak egy olyan időzítőt, amely ha döntési helyzetbe kerülünk automatikusan bekapcsol, és párhuzamot állít a célok és az eldöntendő helyzet között.

Azonnal beindul egy reakció, amely választási lehetőséget kínál: döntenünk kell.

1. Igen-döntésünk hozzájárul a cél eléréséhez
2. Nem-döntésünk akadályozza a cél elérését
3. Talán-döntésünk lehetőséget ad, de az eredmény csak később derül ki

Az élet számos területén minden nap hozunk döntéseket. Sokszor egyszerű dolgokról van szó, amit észre sem veszünk: pl. Két különböző csatornán megy film, mindkettő érdekel. Melyiket nézzem. –A fiam a rántott húst szereti, a párom a brassóit. Mit főzzek? Két kiskutyát mutattak, melyiket hozzam el? Stb…

De vannak sokkal nagyobb horderejű döntések is, amelyek befolyásolják a további életünket. Ezek már megfontoltságot, határozottságot és nem utolsósorban kellő tapasztalatot kívánnak.

Pl: munkahelyváltás, iskolaválasztás, gyermekvállalás, pár választás, stb…

A döntési kényszer a legjobb edzés a határozott jellem kialakításához. Az az ember, aki mindig másra vár egy-egy helyzet megoldásában, hamarosan határozatlanná, manipulálhatóvá válik. Környezete lassan kirekeszti először a fontosabb, később a jelentéktelen döntésekből is.

Az ilyen ember elveszíti önbecsülését, megtűrtnek érzi magát. Ők lesznek azok, akik legkönnyebben veszítik el munkahelyeiket, egész életük sikerélménytől mentes, passzív vegetálás lesz.

Mi lehet a kiút, és van-e kivezető megoldás ezeknek az embereknek? Meggyőződésem, hogy van, de erről majd legközelebb írok.

(Bertalan Gyula)

 www.yessplus.hu/H-07926