Az előző részben az önismeret fontosságát taglaltam, mint olyan tényezőt, amelynek hiánya bizony hozzájárul, hogy más embereket el tudjunk fogadni. A kellő önismerettel rendelkező ember ismeri saját korlátjait, képes kommunikálni teljesen más beállítottságú emberekkel is, tehát társas lénnyé tud válni. De miért fontos ez?

Folyton változó, fejlődő világunk óriási információ halmazzal rendelkezik. Ezek az információk több csatornán keresztül jutnak el hozzánk. Egy része írott sajtóban, vagy nézhető médián keresztül jut el hozzánk. Az internetnek köszönhetően már lehetőségünk van érdeklődési körünknek megfelelő szelektált ismeretanyagra is szert tennünk. Ezek a források mind bizonyos térbeli és időbeli korlátoktól függenek. Van azonban az ismeretszerzésnek egy olyan formája, amely semmi mással nem helyettesíthető, ez pedig a személyes kommunikáció.  Miért annyira fontos ez az ember számára?

Az első szempont, hogy az ilyen információ rengetek plusz tartalommal bír az írott, vagy nézett médiákkal szemben. Nézzük sorba: A személyesen kapott információ nem egy adathalmaz. Magán viseli az információt adó teljes személyiségét. Csak nagyon gyakorlott és felkészült ember tud úgy közvetíteni, hogy ne lehessen beleolvasni, mi áll a mondandó mögött. ( a póker játékban állítólag ez fontos-pókerarc). Tételezzük fel, hogy egy állásajánlatot kapunk újsághirdetésben. Lényeges információk állnak benne az elvárásoktól a fizetésig. Úgy érezzük mindenben megfelelünk és a munka is olyan, mintha ránk szabták volna. Ennek ellenére nem rohanunk leszámolni a régi munkahelyen, hanem próbáljuk felvenni a személyes kapcsolatot. Nincs bizalmunk, beindul a természetes önvédekezési ösztön. A következő lépés a telefon kapcsolat. Ez már kicsit közelebb visz bennünket, de ha a telefonos interjú sikerül, és a vonal másik végén lévő személy megnyerte is a bizalmunkat, még mindig nem teljes a kép. Valami több kell, és ezt a többet csak a személyes találkozás adja meg. Ott már kialakul a szemkontaktus, és ha az illető nem tud a szemünkbe nézni, kerüli a tekintetünket, már el is vesztette a bizalmunkat. De ugyan ilyen szerepe van a mozdulatoknak, arcmimikának, hanglejtésnek is.

Leszűrhetjük a következtetést, bármilyen területen akarunk sikereket elérni, nem nélkülözhetjük a személyes kapcsolatot. Aki háttérből anonim módon akarja megszerezni az emberek bizalmát, sokkal több energiát kell befektetnie, és az eredmény sem biztos.

Ez csak egy példa, de nem csak az üzleti életben, hanem minden területen igaznak tartom, hogy a személyes találkozások nem pótolhatók még az informatika világában sem.

A következő részben a kommunikáció képesség fejlesztési lehetőségeiről írok pár gondolatot.

(Bertalan Gyula)

www.yessplus.hu/H-07926