Beszélnék, de a hang a torkomban reked.
Oly sok szép szót gondoltam Neked,
De csak hallgatok.
Nem akarnak formálódni a mondatok.
Bántóan néma most a csend zaja,
Itt lüktet bennem hiányod sikolya.
Szétfeszít. Kínoz. Öl.
Felkavar. Meggyötör.
Szólnék. De nem tudok.
Zavartan hallgatok,
S tûröm, hogy magához húzzon az emlék.
Öleljen, súgja fülembe: Nemrég
Még nálam voltál. Nálam, Édesem.
Boldogságtól megittasulva, részegen
Ízleltem mézédes csókjaid,
S kutattam lelked rejtett titkait.