Nagyon szeretem, tisztelem és becsülöm a madarakat. Nem kivétel s vadgalamb sem, hiszen ha sinkéknek vásárolunk madárszotyit, akkor bőségesen hintünk a galamboknak és a dunáról feljövő vadkacsáknak is belőle.
Nagyon sok éve (10-15) etetjük itatjuk a társasház kertjében élő kosztosokat. Sajnos az itt élők ezt nem értik meg, a madáritatót kitiltották a közös területről, a természet-környezebarát nádból és igazi falemezből készített madárházat letéptéki, kidobták, mivel "károsak" az itt télen étkező madarak. Ezután az erkélyünkön létesítettünk a kis kosztosainknak evő-ivó helyet. Ezt örömmel veszik igénybe. Volt olyan hajnal, hogy arra ébredtünk, /ez így történt, bár nem tudom semmivel igazolni/, Cserrinkém BEREPÜLT A SZOBÁBA!!!! A hangjára ébredtem és levegőt sem mertem venni, hogy a pillanat tovább tartson.
Számunkra ez csoda, a végrendeletünkben már megírtuk, hogy SENKI NEM VÁLTOZTATHAT az eddig bevált szokásokon. ezt külön pontokba leírtuk.
Lehet, hogy hülyének gondoltok, de az, hogy egy pár grammos pici énekes csoda meglátogat a szobában, felér számomra egy ötös lottótalálattal, sőt...

Válasz