Kis türelmet...
Kis türelmet...
indamail
MIK A SZABAD GYÖKÖK..!
Mik a szabad gyökök?
Antioxidánsok és szabadgyökök
...avagy harc az öregedés ellen
Az emberi test működése milliónyi kifinomult, de mára már zömmel ismert kémiai folyamat eredménye. Amíg ezek a folyamatok természetes egyensúlyban vannak, addig erőnlétünk és egészségi állapotunk is kielégítő marad.
Életmódunkból adódóan azonban szervezetünket egyre nagyobb környezeti terhelésnek tesszük ki úgy, hogy mindeközben nem ismerjük a várható következményeket. Sőt, igazából azt sem tudjuk mi az, amin változtatnunk kellene.
A tudósok szerint a szabad gyökök gyorsítják az öregedési folyamatot. Az élet része, hogy öregszünk - minden egyes nap minden egyes másodpercében. És bár az öregedési folyamat megállítására nem vagyunk képesek, tehetünk lépéseket, hogy az egészségünket a korral megőrizzük.
A szabad gyökök képződésének bizonyos ismert okai mint a dohányzás vagy a napfény hatása káros hatással van a külsőnkre és a hogylétünkre.
Légszennyezés, mérgező vegyszerekkel való érintkezés - még a levegő, amit belélegzünk, is szabad gyökök képződéséhez vezet a szervezetünkben.
Az antioxidánsoknak sok különböző fajtája van, ezek együttműködnek a szabad gyökök káros hatásainak leküzdésében. Testünk egyes antioxidánsokat maga állít elő, míg más fontos antioxidánsokat táplálékunkkal veszünk magunkhoz. Mindezek az antioxidánsok erős rendszert képezve működnek együtt a jó antioxidáns-kondíció érdekében.
Az antioxidánsok hatékonyan képesek a szabad gyökök legyőzésére vagy semlegesítésére és így a láncreakció megállítására. Az antioxidánsok egyik legerősebb osztályát jelentik a karotinoidok.
Az antioxidáns hatású karotinoidok segíthetnek a szabad gyökök okozta károk láncreakciójának megtörésében. Ezért fontos a mérésen részt venni és a saját Pharmanex antioxidáns-indexünket ismerni.
Az első mérés után lépéseket tehetünk az antioxidáns-szintünk helyes táplálkozással és táplálék-kiegészítők fogyasztásával történő javítása érdekében.
Étrendünket LifePak segítségével kiegészítve és 60-naponta mérést végezve képesek leszünk testünk antioxidáns-értékének nyomon követésére és annak meghatározására, segít-e a LifePak az antioxidáns-szintünk növelésében.
"A legtöbb ember nem fogyaszt minden vitaminból optimális mennyiséget kizárólag a táplálékával. A véletlenszerű mintavétel hatékonyságának meggyőző bizonyítéka alapján minden felnőttnek célszerűnek tűnik a vitamintartalmú táplálékkiegészítők fogyasztása." Journal of the American Medical Association, 2002. június.
Mi is pontosan az antioxidáns? Mik azok a szabad gyökök? Milyen hatással vannak az egészségünkre?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az antioxidánsok jót tesznek az egészségnek, a szabad gyökök pedig nem. Bár a gyümölcsök és zöldségek tele vannak antioxidánssal, a legtöbb ember nem eszik túl sokat ilyen ételekből, ezért az antioxidánsokból hiánya van. Ezért vált nagyon fontossá, hogy az antioxidánsokat tabletta és kapszula formájában pótoljuk szervezetünkben.
Mi az az antioxidáns?
Mulatságosan hangozhat, hogy egy "antiakármi" jót tesz nekünk. Nagyon egyszerű, az antioxidáns jót tesz nekünk. Nagyon egyszerű, az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi a szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk. A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez, egy nagyon reaktív elem. A vassal tehát reakciója során rozsdát képez, és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is. És minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra - bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi, vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben. Szervezetünk maga is termel néhány antioxidánst (amelyek endogén antioxidánsoknak nevezünk), de táplálkozásunk során más antioxidánsoknak (külső, ún. exogén antioxidánsokat) is magunkhoz kell vennünk. Néhány antioxidáns mint pl. az E- és a C- vitamin, alapvetően szükségesek az élethez. Az endogén antioxidánsok általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú vegyületek, mint pl. a glutation. Az exogének vagy tápanyagok olyan antioxidánsok, amelyek vitamint tartalmaznak. Ilyen pl. a C-, az E-vitamin, a bioflavonoidok, karotionoidok és számos kéntartalmú vegyület.
Mi is az a szabadgyök?
A szabad gyökök rosszak lehetnek az egészségünk számára. Egyszerűen szólva a szabad gyökök rossz fiúk, akik ellenünk vannak, az antioxidánsok pedig a jó fiúk, akik megvédenek bennünket. De nézzük egy kicsit közelebbről a dolgot. Bizonyára még emlékszünk a kémiaórák anyagára, amikor azt tanultuk, hogy a kémiai elemek alap vagy legkisebb építőkövei az atomok. Az atomnak van egy magja, amely szubatomrészecskéket tartalmaz, ezek a protonok és a neutronok. Normális esetben az atommag körül elektronpárok keringenek, akár a bolygók a Nap körül. A molekulák atomcsoportokból állnak, amelyeket ezek az elektronpárok tartanak össze. Néha azonban a kémiai reakciók során egy elektron elszabadul a molekulából, szabad gyököt képezve ezzel. A szabad gyökök olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elvenni a keresett elektront. Szabadgyökök!
Párosítatlan elektront tartalmazó molekulák. A párosítatlan elektronok igen reakcióképesek, emiatt a szabadgyökök kontrollálatlanul lépnek reakcióba szinte bármilyen anyaggal, amely a közelükbe kerül. Ezért a sejtek életének nagy veszélyforrásai.
Mi alapján tekintünk egy tápanyagot antioxidánsnak?
Ahhoz, hogy egy anyag antioxidánsnak minősüljön hatástalanítania kell a szabad gyököket egy elektron hozzáadásával és ennek hosszú távon kell így működnie. Más szavakkal az antioxidánsok néhány molekulájának sok-sok más molekulát kell védenie. A szervezetünk által termelt antioxidánsok közé tartozik a kataláz, a glutation peroxidáz és a szuperoxid dizmutáz (SOD) enzim. Ezek azonban nem képződnek elegendő mennyiségben, így a táplálkozás útján kell pótolnunk. Néhány, a táplálékkal felvehető antioxidáns A-vitamint és a vele rokon karotinoid vegyületeket tartalmaz, ill. C- és E-vitamint. Az ásványok maguk nem antioxidánsok, de sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, amely a glutation peroxidáz képződéséhez szükséges, a vas, amely a kataláz termelődésében játszik szerepet, valamit a mangán, a réz és a cink, amely a SOD előállításhoz fontos elemek. A kénvegyületek, mint pl. a kéntartalmú aminosavak, a cisztein és a metionin, a szervezetben a termelődő leggyakrabban előforduló antioxidáns, a glutation felépítésében játszanak fontos szerepet. Az antioxidáns koenzimek, mint pl. a NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid), a koenzim Q10, és az alfa-lipidsav testünkben is képződik, de a táplálék útján is hozzájuthatunk.
A megfelelő táplálkozásunkkal és a civilizációs ártalmak csökkentésével van esélyünk a természetes egyensúly helyreállítására.
Hol jön be? Párosítatlan elektront tartalmazó molekulák. A párosítatlan elektronok igen reakcióképesek, emiatt a szabadgyökök kontrollálatlanul lépnek reakcióba szinte bármilyen anyaggal, amely a közelükbe kerül. Ezért a sejtek életének nagy veszélyforrásai .Mi az endogén antioxidánsok szerepe? 
A környezetünkben folyamatosan keletkeznek
Mi az exogén vagy a táplálékkal felvett antioxidánsok szerepe?
Az exogén antioxidánsok védőfunkciója szélesebb. Az E.-vitamin pl. jelen van a szervezet zsírtartalmú vegyületeiben, a sejtmembránokban és a lipoproteinekben (pl. a koleszterinben), és nagyon sokféle oxidánssal szemben nyújt védelmet. A C-vitamin a legfontosabb antioxidáns a véráramban. Az E-vitamint zsírban oldódó vitaminnak nevezzük, amiért összefér a zsírokkal, míg a C-vitamin vízben oldódó. Az antioxidánsok közül bármelyik nagyon hasznos a szervezet számára, de sokkal biztosabb védelmet nyújtanak, ha csoportban dolgoznak együtt testünkben. Ez pedig egy olyan kulcskérdés, amelyre időről időre visszatérünk.
Hogyan fedezték fel ezt a sok egészséget óvó antioxidáns tápanyagot?
Az E-vitaminról valamikor úgy gondolták, hogy nincs kedvező hatása. Tudták, hogy erőteljes természetes antioxidáns, de senki sem sejtette, hogy mi lehet a szerepe a szervezetben. Úgy tűnt, nem vesz részt az enzimatikus folyamatokban és nem is a vegyületek felépítésében van szerepe. Titokzatossá sok tudóst szkeptikussá tett a tekintetben, hogy valóban elengedhetetlen-e az ember számára az E-vitamin. Alig tudtak róla valamivel többet, mint, hogy az állatok születéséhez elengedhetetlen. A laboratóriumi állatok esetében a magzat még születése előtt elhalt E-vitamin hiányában. Az antioxidánsok és azok öregedésre, ill. rákra gyakorolt hatását vizsgáló kutatóknak köszönhetően a tudósok újra odafigyeltek a tápanyagok antioxidáns tevékenységére. Az antioxidánsok rákellenes hatására akkor jöttek rá, amikor azok öregedésgátló hatását tanulmányozták. . Néhány tudós úgy gondolta, hogy nem közvetlenül az élettartam növekedett, hanem az életkilátások, az olyan betegségek, mint pl. a rák megelőzésével vagy kezelésével. A tudósok később tanulmányozni kezdték a különböző megbetegedéseket annak tekintetében, hogy elszenvedőjük milyen mennyiségben veszi magához az antioxidáns anyagokat. Amikor a szívbetegség előfordulásának és az E-vitamin szedésének kapcsolatát vizsgáltam, azt tapasztaltam, hogy minél nagyobb mennyiségben és minél hosszabb ideig fogyasztják a vitamint, a szívbetegség megjelenése annál ritkább. Gladys Block a University of California doktora azt mondta tapasztalta, hogy a C-vitamin és a karotinoidok számos rákfajta kialakulásának esélyét csökkentette. 1993-ban a Harvard kutatói publikációjukban azt állították, hogy a több, mint két éven át tartó E-vitamin-kiegészítés kapcsolatban van a szívbetegség előfordulásának csökkentésével. Amikor az emberek több antioxidánst kezdenek fogyasztani, állapotuk javulásáról számolnak be, a menopauzától kezdve az ízületi gyulladásig. Ezek a beszámolók, ill. a hihető elméleti magyarázatok fejlődésével együtt egyre több tudóst biztatott arra, hogy a lehetséges kapcsolatot tanulmányozza. Végül a kutatók elég kényelmesnek érezték az antioxidánsok és az Alzheimer-kór, a hályog és más betegségek közötti összefüggés vizsgálatát.
Miért kell tartanunk a szabad gyököktől?
A szabad gyökök nagy reakcióképességű, rövid életű molekulák, amelyek képesek a testünkben található fehérjék, zsírok és még a DNS károsítására is. A testünk sejtjeiben található DNS minden nap körülbelül 75 ezer támadást kap a szabad gyököktől.
A legtöbb sérülést a testben található javító enzimek helyre tudják állítani, de az a kevés sérülés, amit nem sikerül kijavítani, az idő múlásával halmozódik, és fokozhatja a szokásos öregedési folyamattal járó problémákat.
A sejtek anyagcseréjének melléktermékeként szervezetünkben szabadgyökök jönnek létre. Ezek károsítják a sejtmembránokat, rombolják a DNS-eket, általában fő okozói az öregedéssel együtt járó fizikai, testi hanyatlásnak. A szabadgyökök jelentős szerepet játszanak a tüdő-és szívbetegségek, valamint a rák kialakulásában. Kutatások szerint az ún. antioxidánsoknak jótékony hatásuk van, mivel közömbösítik a szabadgyököket. A legfontosabb antioxidánsok az A-vitamin (béta-karotin), C-vitamin, E-vitamin és a szelén. Ugyancsak ilyen hatású a cink, ginkgo, gamma-linolénsav, I-ciszterin, I-glutation, a szuperoxid-diszmutáz. stb. Az egészséges szervezet megfelelő táplálkozás és tiszta környezet mellett elegendő antioxidánst termel ahhoz, hogy közömbösítse a szabadgyökök pusztító hatásait. A sejtek antioxidáns-termelő képessége a genetika adottságoktól, az életkortól és a táplálkozástól függ. A betegségben legyengült, idősebb, vagy egészségtelenül egyoldalúan táplálkozó ember szervezete azonban kevesebb antioxidánst állít elő, így utat nyit a szabadgyökök egészségkárosító működésének. Hasonlóképpen hátrányosan hatnak a modern élettel, annak felgyorsult tempójával összefüggő tényezők. a környezetszennyezés (dohányfüst, kipufogógázok), vegyileg szennyezett élelmiszerek és ivóvíz, a stressz, a TV és a számítógép képernyősugárzása stb. Emiatt nagy segítséget jelent szervezetünknek, ha kiegészítőként antioxidánsokat fogyasztunk.
A vitamin szerepe a szervezetünkben!
Legfontosabb antioxidánsok - az A-vitamin, C-vitamin, E-vitamin és a szelén - külön-külön is javítják egészségünket, de tapasztalatok szerint együttesen alkalmazva fokozottan jótékony hatásuk van. A C-vitamin többek között erősíti az immunrendszert, növeli az interferon termelést, védelmet nyújt a stressz ellen és a rákkeltő anyagokkal szemben, csökkenti a vér koleszterinszintjét. Kanadai vizsgálatok szerint az olyan betegek körében, akik nagy dózisban szedtek C- és E-vitamint, 50%-al csökkent a szürkehályog megbetegedések száma. Amerikai kutatók úgy vélik, a hályogműtétek több, mint fele feleslegessé válna, ha a C és az E-vitamin rendszeres és nagy dózisú bevitelével késleltetni lehetne a szem károsodását.
Az E-vitamin meggátolja az A-vitamin oxidációját, így az tovább marad hatékony a szervezetben. Értágító, alvadásgátló hatása révén védi a szívet, szívműtét után gyorsítja a gyógyulást. Az A-vitaminnal együtt védi a tüdőt a lerakodásoktól. Vizelethajtóként csökkenti a vérnyomást.
Tapasztalatok szerint kedvezően hat a szexuális teljesítőképességre. Az E-vitamin erősíti az immunrendszert. Védi a zsírokat és a sejtmembránt az oxidációtól. Segítséget nyújthat a Parkinson-kórban szenvedőknek, mivel késlelteti a remegéses, bénulásos, egyensúlyvesztéses tünetek jelentkezését.
Karotinok szerepe az emberi szervetében!
SZELÉN SZEREPE AZ EMBERI SZERVEZETRE:
Minden élö teremtmény, legyen ember, állat vagy növény – megöregszik. Bármennyire is kellemetlen a gondolat, tény, hogy így van. Vannak azonban olyanok, akik sokkal szebben öregszenek, és sokkal fiatalosabbnak látszanak. Ez azt jelenti, hogy az öregedés nem egyforma tempóban zajlik és az antioxidánsokkal kapcsolatban végzett kutatások is azt mutatták, hogy a folyamatot le lehet lassítani. Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk, hogy miként gyorsítják a szabad gyökök az öregedést és az antioxidánsok hogyan tesznek ez ellen.
MI TÖRTÉNIK AZ EMBEREKKEL, AMIKOR MEGÖREGEDNEK?
Zöldség, gyümölcs szerepe a szervezetünkben egészségvédő képességében:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldségféle fogyasztása szerepel. A növényi táplálékban gazdag étrend számos egyéb egészségvédő hatású tápanyaggal is ellátja a szervezetet.
Sokféle vizsgálatot végeztek és végeznek ma is az A sejtek anyagcseréje során szervezetünkben szabadgyökök jönnek létre.
Ezek a fő okozói az öregedéssel együtt járó testi hanyatlásnak, és a legtöbb betegség gyökerei is egyben. A szabadgyökök jelentős szerepet játszanak a tüdő- és a szívbetegségek, valamint a rák kialakulásában.
Az öregedés folyamatában csökken a szervezetben az egészséges sejtek száma, ezzel arányosan pedig no a beteg sejtek aránya. A különbözo szervek mindenkinél különbözo mértékben öregednek az ido múlásával. Amikor a beteg sejtek száma egy bizonyos százalék fölé növekszik, a szerv muködése veszélybe kerül. A legtöbb embernél eloször a szív mondja fel a szolgálatot, másoknál az immunrendszer vagy az agy.
A legnagyobb kockázati tényezot azt jelenti, hogy az öregedés folyamatában a test tartalékai teljesen kiürülnek a szervek egészséges sejtszámának csökkenése miatt. Ezért van az pl., hogy míg a vércukorszint egész életünk folyamán nagyjából egy állandó szinten van, a kor elorehaladtával a testnek a glükózszintet szabályozó képessége egyre kevésbé hatékony. Ezt a glükóz-toleranciatesztekkel lehet vizsgálni, amely a fokozott cukortartalom vészhelyzetéért felelos endokrinrendszer raktározó-kapacitását méri. Ugyanez a gyengülo tendencia vonatkozik a más rendszerek felépülo képességére. Egyszeruen azt mondhatjuk, az öregedés azt jelenti, hogy a szervezet már nem tud ugyanolyan hatékonysággal megbirkózni a kihívásokkal és a stresszhelyzetekkel. Az aktív sejtek száma minden szervben csökken, ahogy az ember öregszik, ellehetetlenítve ezzel a normális muködést.
MI OKOZZA EZT A HANYATLÁST?
Az elektronbitorlók 
A szervezetben felszabaduló pozitív töltésűk!
Mostanra már biztosan magától is tudja mindenki a választ: a szabad gyökök. A több trillió szabad gyök felfokozódott hatása a sejtek vesztét jelenti. A károsodás számos módon bekövetkezhet. Ha a szabad gyökök pl. a sejtmembránt támadják meg, a sejt elveszítheti a tápanyagfelvevo és a salakanyag-leadó képességét, ez pedig a sejt halálához vezet.
A szabad gyökök a sejt DNS-ét is megtámadhatják, így az ahelyett, hogy megkettozné az egészséges sejtet, mutáns sejtet hoz létre, amely abnormálisan muködik. Az ilyen sejtek elrákosodhatnak, de legalábbis az ido múlásával egyre kevésbé hatékonyak. A sejtek hatékonyságának csökkenése az öregség jellemzoje.
Az ilyen és még sok más típusú szabad gyök-reakció következménye, hogy a szervezetben csökken az egészséges sejtek száma. Úgy képzelhetjük el, mint a régi-régi színház villanykörtéit, ahogy egymás után égnek ki. Egy darabig még el tudjuk olvasni a jelzéseket, de ahogy egyre sötétebb van, mind jobban kell erolködnünk. Testünk minden egyes szervében halnak el a sejtek, de azért a muködés még nem áll le – egy darabig.
AZ ANTIOXIDÁNSOK MEGHOSSZABBÍTHATJÁK AZ ÉLETEMET?
A válasz igen – de a valódi cél nemcsak az, hogy tovább éljünk, hanem, hogy jobb egészségben. Nem szabad csak pluszéveket kívánnunk az életünkhöz, életet is kell kívánnunk a pluszévekhez.
Laboratóriumi kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy az antioxidánsok fogyasztó kísérleti állatok tovább éltek – 30 százalékkal hosszabb volt az életük az átlagosnál, és 10 százalékkal a többi állat maximális idotartamánál. Mi több, nem egy alom elaggott állatról van szó. Egészségesebbnek, fiatalabbnak és aktívabbnak látszottak, emellett kevesebb betegségben is szenvedtek. Ezek után felvetodött a kérdés, vajon az emberekre is ugyanilyen hatással vannak az antioxidánsok?
Sajnos nem rendelkezünk olyan placebo-ellenorzésu klinikai tapasztalattal, amely bizonyíthatná mindezt – és nem is lesz ilyen kísérletben részünk. A költségek ugyanis a csillagos égig rúgnának. Vannak azonban más bizonyítékok, amelyekre támaszkodhatunk.
Ahogy a népesség antioxidáns fogyasztása megnott, megállapítottuk, hogy a krónikus rokkantság, a szívbetegségek halálozási rátája és a rák száma csökkent. Ezzel egy idoben az átlagos élettartam megnövekedett. Bár ez a bizonyíték közvetett, az emberek millióira gyakorolt pozitív hatás mégiscsak alátámasztja az antioxidáns kiegészítés fontosságát. Ha az antioxidánsok csökkentik annak kockázatát, hogy rák- vagy szívbetegek legyünk egyértelmuen növelik életkilátásunkat.
Az eddig leírtakon kívül is még számos kutatást végeztek. Jó néhány évvel ezelott részt vettem egy tanulmányban, Linus Pauling és Jim Enstrom professzorral együtt, amelynek során szellemileg ép, idosödo kaliforniai emberek halálozását vizsgáltuk. A megfigyelés azt mutatta, hogy azoknak a halálozási rátája, akik antioxidánsokat szedtek, alacsonyabb volt. A férfiaknál a halálozási esély 22 százalékkal csökkent, a noknél 46 százalékkal. Késobb Enstrom és kollégái arról számoltak be, hogy a napi 250 mg feletti C-vitamin-kiegészítés 35 százalékkal csökkentette a férfiaknál a halálozási arányszámot, és hat évvel hosszabbította meg a kísérleti alanyok életét.
Egy nemrég végzett kutatás, amelyrol a Journal of the American Geriarics Societyben számoltak be, hogy a száz év körüli vagy afeletti emberek vérében lényegesen magasabb az antioxidánsok szintje, és alacsonyabb a szabd gyököké, összehasonlítva a hetven és kilencvenkilenc év közöttiekkel. Az ilyen emberek relatíve nagy mennyiségben fogyasztanak antioxidánsban gazdag gyümölcsöt és zöldséget.
Életünk fenntartása érdekében vitaminokra van szükségünk, vagy a természetes élelmiszerekben, vagy kiegészítő anyagok formájában. Bármennyire fontosak is a vitaminok, az ásványi anyagok nélkül hatásuk sem érvényesülhet. Bár a szervezet néhány vitamint képes szintetizálni, egyetlen ásványi anyagot sem tud előállítani.
Ha a "vitamin" szót említjük, a legtöbb ember a "tablettára" gondol. A "tabletta" az orvoslás és a gyógyszerek hibás képzeletét kelti. Bár a vitaminok gyakran hatnak gyógyszerként, közreműködnek a gyógyításban, mégsem gyógyszerek.
Egyszerűen fogalmazva: a vitaminok az élethez szükséges szerves vegyületek. A vitaminok nélkülözhetetlenek szervezetünk normális működéséhez és kevés kivételtől eltekintve a szervezet maga szintetikusan nem tudja előállítani. Nélkülözhetetlenek a növekedésünkhöz, a vitalitásunkhoz, általános jólétükhöz, a természetes élelmiszerekben igen kis mennyiségben fordulnak elő.
A vitaminokhoz élelmiszerekből vagy kiegészítő anyagokból juthatunk hozzá. A kiegészítő anyagok, amelyek tabletták, kapszulák, folyadékok, porok, vagy injekciók alakjában kaphatók, szintén élelmiszerekből származnak. Növényi, vagy állati eredetűek. Az életet csak valamennyi vitamin együttes meglétével lehet fenntartani. A vitaminok nem élénkítő szerek és nem élelmiszerpótlók. Sok ember azt hiszi, hogy a vitaminok helyettesíthetik az élelmiszereket. Erre nem képesek.
Valójában a vitaminok a tápanyagok elfogyasztása nélkül nem hasznosulnak. A vitaminok nem élénkítő szerek, kalória és energia értékük nincs. A vitaminok nem helyettesítői a fehérjéknek, vagy bármilyen más tápanyagnak, pl. ásványi anyagoknak, zsíroknak, szénhidrátoknak vagy víznek. A vitaminok egymást sem helyettesíthetik. A vitaminok szervezetünknek nem szerkezeti alkotórészei. A vitaminok enzimrendszereink alkotórészei, szabályozzák anyagcserénket, és nagy teljesítményekre tesznek képessé bennünket. Egyetlen vitamin hiánya az egész szervezetet veszélyezteti. mivel a vitaminok minden szerves anyagban előfordulnak, egyes anyagok egyik vitaminból többet, másik vitaminból kevesebbet tartalmaznak.
Bárki azt mondhatja, hogy jól kiegyensúlyozott diéta formájában helyesen táplálkozott, minden szükséges vitamint megkapott. A gond az, hogy ezt az ideális étrendet, csak igen kevesen tudják maguknak biztosítani. Sok élelmiszernél tesznek olyan jelzést, mellyel hangsúlyozzák, hogy "dúsított" vitaminokban. Valójában elvettek az előkészítés során 20-30 féle anyagot és tettek helyette kettőt-hármat, amit hangsúlyoznak. Ez nagyon gyenge pótlás.
Legalább 57 féle alapbetegség oka a vitaminhiányokra vezethető vissza és átlagban 4-5 vitamin hiányát nevezzük meg egy-egy kórnál. A vitaminok felszívódásához 5-7 társult alapelemre van szükség. Ezt a hatalmas számú kombinációs lehetőséget, csak a legjobb minőségű, természetes alapú vitaminkészítménnyel tudják kielégíteni. Ilyen a Narosan áfonya és narancs, amely a Baseli Vitaminintézet vizsgálata alapján a legjobb minősítést érte el. Mivel étrendünket nem tudjuk állandóan úgy alakítani, hogy az valamennyi szükséges vitamint megfelelő mértékben tartalmazzon, jól tesszük, ha segítjük szervezetünk működését és hozzájuttatjuk a szükséges pótláshoz. A fokozott izommunka és fehérje és szénhidrátbevitel emelése jelentősen növeli a napi vitamin szükségletet, ilyen esetekben mindenképpen vitaminpótló kiegészítés szükséges. A vitaminok számos élettani folyamatban együttesen fejtik ki hatásukat, egy-egy vitamin mennyisége, más vitaminokból is növeli a szükségletet. Ezért a komplex készítményeket érdemes előnyben részesíteni.
Kísérletek során bebizonyosodott, hogy igen fontos a szervezetbe kerülő vitaminok egymáshoz viszonyított aránya.
Az élettanilag legfontosabb vitaminok:
A-vitamin (Béta-karotin)
Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin. Ahhoz, hogy az emésztőcsatornából tökéletesen felszívódjék, zsírokra és ásványi anyagokra van szükség. Nem kell naponta gondoskodni a felvételéről. Kétféle alakban fordul elő: az egyik az A-elővitamin, amit retinolnak neveznek és kizárólag az állati eredetű élelmiszerekben található meg. A másik az A-provitamin, amit karotinként ismernek és mind a növényi, mind az állati eredetű élelmiszerekben megtalálható. Befolyásolja a szürkületi vakságot és gyengén látást, segít számos szempanasz kezelésében. Elősegíti a szemben a látóbibor keletkezését. Növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállást. Megrövidíti a betegségek időtartamát. Egészségesen tartja a szövetek és szervek külső rétegét. Elősegíti az öregségi foltok megszűnését. Gyorsítja a növekedést, erősíti a csontokat, egészségesen tartja a bőrt, a hajat, a fogakat és a fogínyt. Külsőleg alkalmazva segíti az aknék, az ótvar, a kelések, a karbunkulosok és a nyílt fekélyek kezelését. Daganatos betegségeket megelőző hatása azon alapszik, hogy a rákkeltő tulajdonságú anyagcsereterméket, vagy a külvilágtól a szervezetbe került anyagok átalakulási termékeit ártalmatlanabb szerkezetű vegyületekké alakítja át. A béta-karotin ösztönzi az immunrendszer működését is. A daganatos megbetegedések, érelmeszesedés ellen is véd, csökkenti a szívkoszorúér elzáródás, szívinfarktus és hirtelen szívhalál kockázatát. Élelmiszereink sajnos gyakran vegyszerrel, környezetkárosító anyagokkal szennyezettek, vagy nem nyújtanak ideális vitaminforrást. A sárgarépában pl. ha nem garantált minőségű biokertészeti termék, gyakran több a kadmium és a nitrát mint a béta-karotin.
Az A-vitamin B-vitamin komplexszel, D vitaminnal, E-vitaminnal, kalciummal, foszforral és cinkkel együtt hat legjobban. Cinkre azért van szükség, hogy az A-vitamin a máj raktáraiból felszabaduljon.
A természet azonban gondoskodott megoldásról is. Az A sejtek anyagcseréje során szervezetünkben szabadgyökök jönnek létre.
Ezek a fő okozói az öregedéssel együtt járó testi hanyatlásnak, és a legtöbb betegség gyökerei is egyben. A szabadgyökök jelentős szerepet játszanak a tüdő- és a szívbetegségek, valamint a rák kialakulásában.
Vegyületek képesek a szabad gyököket hatástalanítani.
Antioxidánsok azok az anyagok, amelyek egyfajta védőpajzsként működnek az ártalmas, szabad gyökökkel szemben. Számos változatuk fellelhető a különböző élelmiszerekben:
Zsíroldékony vitamin, más néven retinol. A szemideghártya fényérzékelő pigmentjének alapvető alkotórésze. Gyorsítja a növekedést, jelen van a csont képződésénél és újraképződésénél. Lényeges az egészséges bőr, haj és fogak szempontjából. Javítja az immunrendszer működését, véd az érelmeszesedés ellen. Hiányában szürkületi vakság (farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése jelentkezhetnek. Jellemző a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon. Előanyagából (provitamin) a máj segítségével is képződhet A-vitamin a szervezetben. A leginkább elterjedtek a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a béta-karotin.
B-vitamin komplex
A B-vitamin komplex tartalmazza az összes fontos B-vitamint, továbbá H-vitamint (biotin), para-aminobenzoesavat (PABS), kolint és inozitolt. A B-vitamin komplexben a különböző összetevők optimális arányban és együttesen fejtik ki hatásukat.
A B-vitamin komplex készítmények folyamatos felszívódásúak. A hajhullásra, korpásodásra, őszülésre, repedező száraz bőrre, töredező, fénytelen körömre panaszkodó emberek közül kevesen tudják, hogy megoldást nem annyira a csodasamponok és a méregdrága krémek jelentik, mint inkább a B-vitaminok bevitele.
B1-vitamin (tiamin)
Vízoldékony. A B-komplex többi vitaminjához hasonlóan a fölösleg kiürül, nem tárolódik a szervezetben. Naponta pótolni kell. Mivel szinergista (egymás hatását erősítő) hatásúak, a B-vitaminok hatásosabbak, ha együttesen adják, mintha külön-külön alkalmaznák őket. Betegség, stressz és műtét alatt nagyobb a szervezet szükséglete. Szellemi vitaminként ismerik, mert kedvező hatása van az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. Enyhe vízhajtó hatása is van. Elősegíti a növekedést, segíti a szénhidrátanyagcserét. Javítja a szellemi tevékenységet. Fenntartja az idegrendszer, az izmok és a szív normális működését. segít a légi és tengeri betegséget leküzdeni. Segíti az övsömör kezelését. Hiánya a beriberi betegséget okozza. Toxicitása nem ismert, minden fölöslege kiürül a vizelettel, a szövetekben vagy a szervekben egyáltalán nem tárolódik. A B1-vitamin ellenségei: a koffein, az alkohol, a tartósítási eljárások, a levegő, a víz, az ösztrogének, a gyomorsav közömbösítők és a szulfa gyógyszerek. Aki dohányzik, alkoholt iszik, sok cukrot fogyaszt, több B1-vitaminra van szüksége.
B2-vitamin (riboflavin)
Vízoldékony. Könnyen felszívódik. a kiürített mennyiség mindig a szervezet igényeitől függ és fehérje veszteséghez társulhat. a többi B-vitaminhoz hasonlóan a szervezetben nem tárolódik és rendszeresen pótolni kell. G-vitamin néven is ismert. A tiaminnal ellentétben hő, savak, vagy oxidáció hatására nem megy tönkre. Aminosavak, zsírsavak, szénhidrátok anyagcseréjében vesz részt. Stresszes állapotban megnő a B2-vitamin szükséglet. Felmérések szerint a népesség nagy számánál riboflavin hiánya fordul elő legnagyobb mértékben. Jó hatással van a növekedésre és a szaporodásra. Egészséges tőle a bőr, a köröm és a haj. Elősegíti a pállott száj, ajak és nyelv gyógyulását. Javítja a látást, mérsékli a szem kifáradását. Egyéb anyagokkal együtt közreműködik a szénhidrátok, a zsírok és a fehérjék anyagcseréjében. A fogamzásgátló tablettát szedő, terhes vagy szoptató nőknek több B2-vitaminra van szükségük. Ha kevés húst, vagy tejterméket fogyaszt növelje a B2-vitamin pótlását. Valószínűleg B2-vitamin hiányos lesz, ha huzamos időn át diétázik, fekély vagy cukorbaj miatt. Minden stressz állapotban B2-vitamin kiegészítésre van szükség.
B-3-vitamin (niacinamid, nikotinsavamid, pp-faktor)
Pellagre ellenes vitamin. A biológiai oxidációban, az energianyerésben, a szénhidrátok és a zsírok lebontásában és felépítésében tölt be lényeges szerepet. Nélkülözhetetlen az emésztőrendszer, az idegrendszer és a bőr normális működéséhez, egyes hormonok szintéziséhez. Megakadályozza migrénes fejfájást. Fokozza a vérkeringést, csökkenti a magas várnyomást, valamint a koleszterin és a triglicerid szontet. Pellagra: egyoldalú táplálkozásból folyó, nikotinsav hiány következtében kialakuló betegség. Segít megszüntetni a fekélyes fájdalmakat és a rossz szájszagot. Hiánya növekedési, egyensúlyi, emésztési, látási zavarokhoz, bőrbetegségekhez vezet.
B5-vitamin (kalcium-pantotenat, pantoténsav)
Vízoldékony. Elősegíti a sejtek felépítését, a normális növekedést és a központi idegrendszer kifejlődését. Életfontosságú a mellékvesék normális működéséhez. Nélkülözhetetlen a zsírok és a szénhidrátok energiává átalakításához. Szükséges az ellenanyagok szintéziséhez, valamint a para-aminobenzoesavas és a kolin felhasználáshoz. A szervezetben a bélbaktériumok szintetizálhatják. Elősegíti a sebgyógyulást. Az ellenanyagok termelődése révén segít a fertőzések leküzdésében. Közreműködik a műtét utáni sokk kivédésében. Véd a fáradtság ellen. Csökkenti az antibiotikumok toxikus hatásait. Ha gyakran viszket a keze és a lába szedjen pantoténsavat, más B-vitaminokkal együtt. A pantoténsav segít a stressz helyzetek oldásában. Ha allergiában szenved, enyhülést hozhat a B5-vitamin és a C-vitamin. B6-vitamin (piridoxin)
Az emésztés után 8 órán belül kiürül és a többi B-vitaminhoz hasonlóan állandóan pótolni kell. Sok fehérje fogyasztás esetén, szervezetünkben megnő a B6-vitamin szükséglet. Nélkülözhetetlen az ellenanyagok és a vörösvértestek képzéséhez. Szükséges a sósav képzéséhez. a zsírok és az aminosavak megfelelő felszívódását biztosítja. Elősegíti a triptofán, egy esszenciális aminosav átalakulását niacinná. Segít megakadályozni különböző ideg és bőrbetegségeket. Enyhíti a hányingert. Elősegíti az öregedést késleltető nukleinsavak megfelelő szintézisét. Mérsékli a szájszárazságot és a vizeletürítési problémákat. Csökkenti az éjszakai izomgörcsöket, kézzsibbadást, a végtagok ideggyulladásának néhány formáját. Természetes vizelethajtóként működik.
B12-vitamin (kobalamin)
Vízoldékony és igen kis adagokban hatásos. Általában "vörös vitaminkén"-ként, vagy mint cianokobalamint ismerik. Ez az egyetlen vitamin, amelynek egy fémion nélkülözhetetlen alkotórésze. Nem túlságosan jól, a gyomorból szívódik fel közben kalciummal kell kapcsolódnia ahhoz, hogy tökéletes hatást fejthessen ki a szervezetben. A jól működő pajzsmirigy segíti a B12-vitamin felszívódását. A B12-vitamin hiány tünete esetleg csak öt évvel azután jelennek meg, hogy a szervezet raktárai kiürültek. Elősegíti a vörösvértestek képződését és regenerálódását és így megelőzi a vérszegénységet. Fokozza a gyermek növekedését és étvágyát. Növeli a szervezet energiáját. Egészségesen tartja az idegrendszert. A zsírok, szénhidrátok és fehérjék megfelelő felhasználását biztosítja. Mérsékli az ingerlékenységet. Javítja a koncentráló, emlékező és egyensúlyozó képességet. A vegetáriánusok, akik étrendjükből kizárták a tojást és a tejterméket, a B12-vitamin pótlására szorulnak. Folsavval kombinálva a B12-vitamin szedése a leghatásosabb vitalizáló kezelés lehet.
B13-vitamin (orotsav)
Közreműködik a folsav és a B12-vitamin anyagcseréjében. Megvéd bizonyos májműködési zavaroktól és a korai öregedéstől. Elősegíti a sclerosis multiplex kezelését. Magnézium-orotát formájában oldja a szorongásos és feszült állapotokat, enyhíti a pszichovegetatív kimerültséget, gátolja a koncentráló és emlékezőképesség csökkenését.
B15-vitamin (pangamsav)
Vízoldékony. Az E-vitaminhoz hasonló hatású, tehát antioxidáns Oroszországban terjedt el. gyógyszerként használva, kimagasló eredményeket értek el vele. hatását javítja az A- és E-vitamin. Meghosszabbítja a sejtek élettartamát Közömbösíti a szeszes ital utáni vágyakozást. Gyorsabban elmulasztja a fáradtságot. Csökkenti a vér koleszterin szintjét. Véd a légszennyezés ellen. Megakadályozza a gyógyszerfüggőség kialakulását. Erősíti az immunrendszert és elősegíti a fehérje szintézist. Hatásos a diéták kiegészítéseként. Fontos kiegészítő anyag a nagyvárosok és erősen szennyezett területek lakosai számára.
B17-vitamin (laetril)
Az utóbbi évek kutatásaiban ezt találták a legvitatottabbnak. Kémiai szerkezetét tekintve ez a vegyület benzaldehidből, ciángyökből és genciobiózból álló amigdalin. Barackmagból állítják elő. Még nem általánosan elfogadott. A vizsgálatok alapján nagyon hatásos rák elleni gyógyszer, de magas cianamid tartalma miatt óvatosan használják, jelenleg csak klinikai körülmények között.
H-vitamin (biotin)
Az aszkorbinsav szintéziséhez biotinra van szükség. Nélkülözhetetlen a normális zsír- és fehérje anyagcseréhez. A bélbaktériumok képesek szintetizálni. Megakadályozza, hogy a haj megőszüljön. Jó hatást értek el vele a kopaszság elleni kezelésben. Enyhíti az izomfájdalmakat. Csökkenti az arc és a test ekcémáját és a dermatitist. A nyers tojás megakadályozza a felszívódását. Élesztőből kristályosítják ki.
C-vitamin (aszkorbinsav)
Vízoldékony. Döntő szerepet játszik a kollagén képződésében, a fogíny a vérerek a csontok és a fogak megújulásában. Elősegíti a vas felszívódását. Stresszes állapotban gyorsabban elhasználódik. Több C-vitamint igényelnek a dohányosok és az idős emberek. Gyógyítja a sebeket, az égési sérüléseket és a vérző fogínyt. Fokozza a húgyúti fertőzések kezelésére adott gyógyszerek hatékonyságát. Meggyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást, hegképződést. Elősegíti a vér koleszterin szintjének csökkenését. Segít megelőzni a vírusos betegségeket és általában fokozza az immunrendszer működését. Védelmet nyújt a rákkeltő anyagok hatása ellen. Természetes hashajtóként is hat. Csökkenti a vénás vérrögök gyakoriságát. segít a nátha megelőzésében és kezelésében. Megakadályozza a skorbut kialakulását. Mérsékli az allergiát előidéző anyagok hatását. A C-vitamin az egyik legszélesebb körben fogyasztott kiegészítő anyag. Mivel a C-vitamin 2-3 óra alatt kiürül a szervezetből, rendkívül fontos az állandó pótlása. Táplálékunk emiatt rendszeresen legye C-vitaminban gazdag. Magas C-vitamin pótlás esetén magnézium kiegészítésére is szükség van. Bioflavonoidokkal, kalciummal és magnéziummal együtt hat a legjobban.
Kolin
A B-komplex tagja, lipotróp hatású (zsírokat emulgeáló). Az inozitollal együtt elősegíti a zsírok és a koleszterin felhasználását a szervezetben. Egyike azon kevés anyagoknak, amelyek át tudnak hatolni az ún. vér-agygáton, amely többek között megvédi az agyat az étrend napi változásainak hatásaitól. Közvetlenül bejut agysejtekbe, ahol az emlékezést segítő vegyület képződik belőle. Emulgeálja a koleszterint, amely így nem rakódik le az érfalakba, vagy az epekövekbe. Segíti a koleszterin szintézis szabályozását. Megkönnyíti az idegimpulzusok haladását, különösen azokét, amelyeket az agy az emlékezés folyamatában felhasznál. A májban segít a toxikus anyagok és a gyógyszerek méregtelenítésében. Nyugtató hatást fejt ki. Támogatja az Alzheimer-kór kezelését. Idegesség, feszült állapot esetén segít a kolin. D-vitamin ("napfény-vitamin", kalciferol)
Zsíroldékony. Szokatlan vitamin, mert a szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem növényi, illetve állati eredetű provitaminból a szervezetben alakul ki. Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.
ÁSVÁNYI ANYAGOK, NYOMELEMEK
Ma már szinte mindenki tudja, mennyire fontosak a vitaminok az emberi táplálkozásban. Jóval kevesebben vannak tisztába azzal, hogy ásványi anyagok nélkül a vitaminok semmilyen jótékony hatása nem érvényesülhet.
Ha ásványi anyagok nincsenek jelen, a vitaminok képtelenek működni, a szervezet nem tudja asszimilálni, beépíteni őket. Az ásványi anyagok fontosságát az is jelzi, hogy amíg a szervezet képes néhány vitamin előállítására, ásványi anyagokat nem tud szintetizálni (előállítani), azokat kívülről kell bevinni a táplálékkal vagy kiegészítők formájában.
Gyakran hiányoznak étrendünkből a fontos ásványok, emiatt zavarok keletkeznek testünk egészében. Tartós fizikai igénybevétel, megterhelő munka és versenysport esetén táplálék-kiegészítők formájában még dúsabb pótlásra van szükség.
Egyes ásványi anyagokból a szervezet nagyobb mennyiséget igényel. Ezek a következők: kalcium, magnézium, foszfor, kálium és a klór. Más ásványi anyagokból naponta mindössze néhány ezred, vagy milliomod grammnyit használ fel testünk, ezek az ún. nyomelemek, ezek is rendkívül fontosak egészségünk fenntartásához. Ezt a szinergizmus jelensége magyarázza, vagyis az a körülmény, hogy az ásványi anyagok, ill. nyomelemek számos összetett kémiai reakciókban együttesen vesznek részt és erősítik egymás hatását. Ha csupán egyetlen egy is hiányzik közülük, akkor a többi sem tudja megfelelően betölteni feladatát.
Az Egyesült Államokban az élelmiszer és a Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) már évekkel ezelőtt meghatározta 6 elemre vonatkozóan az ajánlott napi mennyiséget. Ezek a kalcium, jód, vas, magnézium, foszfor és a cink. Ezeken kívül a szervezet szabályozó mechanizmusának megfelelő működésében tartásához még legalább 12 ismert elemre van szükség.
Ezek az ún. aktív elemek a következők: klór, króm, kobalt, réz, fluor, mangán, molibdén, kálium, szelén, nátrium, kén és a vanádium.
A kalcium és a foszfor együttesen az egészséges csontokért és fogakért felelős. A kalciumnak és a magnéziumnak pedig együtt normális szívműködésben és vérkeringésben van fontos szerepe. A kalcium a vas felszívódásában is közrejátszik, segíti továbbá az idegrendszer működését, különösen az ingerületek vezetését. A magnézium nélkülözhetetlen az idegek és az izmok hatékony működéséhez és fontos szerepet tölt be abban a folyamatban, amellyel a vércukor energiává alakul át. Króm nélkül nincs megfelelő szénhidrát anyagcsere. A kobalt a vashoz hasonlóan elengedhetetlen a vörösvértestek képződéséhez. A réz nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a vas be tudjon épülni a hemoglobinba. a jód a pajzsmirigy megfelelő működéséhez szükséges. A mangán ahhoz kell, hogy bizonyos emésztőenzimek el tudják látni a feladatukat, valamint fontos szerepet játszik a pajzsmirigyhormon képződésében. A molibdén a szénhidrát- és a zsíranyagcserét segíti elő, továbbá vas hasznosításáért felelős enzim fontos része. A kálium a nátriummal együtt a szervezet só-víz háztartását szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében. A szelén az E-vitaminnal együtt fontos antioxidáns, tehát lassítja a szövetek öregedését, tovább segít megelőzni a rákos daganatok kialakulását. A cink ellenőrzi és irányítja a szervezetben az anyagcsere folyamatokat, ez enzimrendszerek munkáját, fenntartja a sejtek épségét, nélkülözhetetlen a fehérjeszintézishez.
HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ANTIOXIDÁNSOKAT?
Mostanra már tisztáztuk, hogy mik is azok az antioxidáns anyagok, és hogyan muködnek. Külön kitértünk a szívbetegségekre, a rákra és az öregedésre. Ennyinek már elégnek kell lennie ahhoz, hogy jobb és hosszabb életben legyen részünk. Most pedig lássuk, mit kell tudnunk gyakorlati alkalmazásukról.
MIÉRT KELL E-VITAMINT SZEDNEM?
Az E-vitamin a szervezet fo zsírban oldódó antioxidánsa, alapveto tápanyag. Egyik antioxidáns sem léphet igazán a helyébe, bátran mondhatjuk, hogy az E-vitamin az egyik legfontosabb antioxidáns, amelyet szedhetünk. Különösen jelentos azért, mert az emberek manapság óriási mennyiségben fogyasztanak olajat (különösen többszörösen telítetlen zöldségolajat), a különbözo sült ételekkel. Ezek a zsírok nagyon károsak az antioxidánsokra, és ezért jelentosen növelik a szervezet E-vitamin szükségletét, amely megelozi az oxidációt. Az összes antioxidáns közül az E-vitamin rendelkezik a legszélesebb köru védelemmel. Egy nemrég végzett felmérés szerint a kardiológusok csaknem fele szed E-vitamint. Lassan közel kerül ahhoz, hogy „mágikus golyónak” nevezzék azt a tápanyagot, amelyet nem olyan rég még bíráltak.
A TERMÉSZETES E-VITAMIN JOBB, MINT a SZINTETIKUS?
Feltétlenül. Az E-vitaminban nyolc különbözo vegyület fejti ki hatását – négy, amely a tokoferolcsalád tagja (alfa-, béta-, gamma- és delta-tokotrienol-család tagja (alfa-, béta-, gamma- és delta-tokotrienol). A leggyakoribb E-vitamin az amerikaiak ételében a gamma-tokoferol, de ez azért van, mert a legtöbb amerikai olaj nagyon finomított. A biológiai szerint a szervezet elsosorban a természetes alfa-tokoferolt választja ki az E-vitaminok közül, bár a többinek is fontos szerepe van az egészség megorzésében.
A szintetikus E-vitamin, amelyet a”dl-alfa” jelölésérol ismerhetünk fel, nem szívódik fel és nem raktározódik olyan hatékonyan, mint a természetes forma. Sok éven át úgy tartották, hogy a természetes E-vitamin 36 százalékkal hatékonyabb, mint a szintetikus változat. Két nemrég végzett kutatás szerint a természetes forma kétszer olyan hatékony.
A gyári E-vitamin gyártás az észteresített alfa-tokoferol használatát részesíti elonyben, amely sokkal stabilabb, mint a nem észteresített változat. Ilyen észteresített forma az alfa-tokoferil-acetát és az alfa-tokoferil-succinate. Az észteresített forma megtalálható mind a természetes, mind a mesterséges E-vitamin esetében.
MIT LEHET MÉG TUDNI A TOKOTRIENOLRÓL?
Feltétlenül többre annál a 8 NE-nél, amely egy átlagos mai ember étrendjében megtalálható. A JNM napi 15 NE, de ez még mindig az alatt a szint alatt van, amelyre szükség van ahhoz, hogy lecsökkentsük a szívbetegség lehetoségét. A Harvard-kutatások szerint legalább napi 200 NE E-vitaminra van szükség két éven át ahhoz, hogy a szívbetegség megjelenésének esélyét csökkenteni tudjuk. A különbözo tanulmányokra támaszkodva, az optimális mennyiségnek a napi 400 NE látszik, bár sok embernek még ennél is többre van szüksége.
MILYEN ELONYÖK SZÁRMAZNAK A C-VITAMIN SZEDÉSÉBOL?
A C-vitaminnak számos elonye van, a legutóbbi felmérések mégis azt mutatják, hogy még azok sem fogyasztanak belole eleget, akiknek anyagi helyzetük ezt megengedi. A Nobel-díjas Linus Pauling professzor az általános megfázás kezelésére C-vitamint írt elo. A majdnem két tucat kutatást tanulmányozva, amely a C-vitamin és a megfázás kapcsolatát vizsgálja, Harri Hemila professzor a finnországi University of Helsinkiben végzett kutatásai során arra jutott, hogy napi 2-6 g mennyiség egyharmadával csökkenti a megfázás tüneteit. Pauling ugyancsak azt ajánlotta a rákbetegeknek, hogy nagy dózisban szedjék a C-vitamint – 10 g, vagy még többet naponta. Ahram Hoffer professzor azt vette észre, hogy a C-vitamin csökkenti a fájdalmat és meghosszabbítja az életet a rákbetegek esetében – de egy átfogó vitamin/ásványianyag-program még jobban muködik.
Egy tanulmány során mark Levine professzor megállapította, hogy a C-vitamin hiányának elso tünetei a fáradékonyság és az ingerültség. Klinikai gyakorlata során Hugh Riordan professzor a kansasi Wichitától azt tapasztalta, hogy a C-vitamin kiegészítés megszünteti a betegek fáradékonyságát.
A legtöbb állat eloállítja szervezetében a C-vitamint. Az ember és még néhány állatfaj nem képes erre, de biokémiailag mégis nagy mennyiségben igényli szervezetünk. A gorillák pl.
4,5 g C-vitamint fogyasztanak el táplálékukkal naponta. Pauling úgy gondolta, hogy az embernek legalább napi 1 g-ra (1000 mg) van szüksége – o maga napi 18 g-ot fogyasztott, és 93 éves koráig élt. Azt gondolom, vitathatatlan indokaink vannak arra, hogy több grammnyi C-vitamint fogyasszunk naponta.
AKKOR IS KELL A-VITAMINT SZEDNEM, HA SOK KAROTINOIDHOZ JUT A SZERVEZETEM?
Sok ember azt tanulta, hogy az olyan zöldségek, mint a sárgarépa jó A-vitamin források. Ez nem teljesen igaz. A sárgarépában ahogy más zöldségekben sem, nincs A-vitamin. A zöldségek és gyümölcsök nagyon sok karotinoidot tartalmazhatnak, amelyet szervezetünk át tud alakítani A-vitaminná, de kész A-vitamin csak az állatokban található. Ezért aztán, ha szigorúan vegetáriánusok vagyunk, akkor bajosan vehetünk magunkhoz elegendo A-vitamint.
Sok ember számára jobb, ha étrendjén keresztül kész A-vitamint vesz magához. Az A-vitamin természetesen alapvetoen szükséges tápanyag. Az idosebek és a cukorbetegek nem képesek ugyanolyan hatékonyan átalakítani a karotinoidokat A-vitaminná. Ezért ilyenkor jó, ha külön szedünk A-vitamint, ahogy boségesen fogyasztunk a karotinoidokból is.
KATTINCS IDE!
http://blog.network.hu/szabad_gyokok_fontossaga
Üdvözlettel...!
id.Csik József
e.mail...: eletmodvaltoztatas@indamail.hu
Skype...: joskaba45
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
A 
A civilizációs megbetegedések, főként a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében rendkívüli hatékonyságot tulajdonítanak a
Kommentáld!