Kiszely István jeles magyarságkutató a nagy közönségsikernek örvendő
előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják.
Ki kell ábrándítanom önöket, mert én
nem vagyok történész. Biológus, orvosember vagyok. Soha nem
akartam a magyar őstörténettel foglalkozni. Nagy alapkutatásom az volt,
hogy a múltat hozzuk össze a jelennel. A csontkémia, a csontpatológia
alapján a csontból meg kellett állapítani, hogy hány éves, milyen
betegsége volt, milyen vércsoportba tartozott. Később a nagy
mitokondriális DNS kutatást végeztük egy jelentős nemzetközi
kutatócsoporttal. Amíg az egyetemen voltam, a természettudományi karon,
untam magam és fölvettem a kínai szakot. Bejártam a kínai követségre:
pechemre akkor éppen rossz elvtársaknak minősültek a kínaiak. Mindig
azt tettem, amit nem illett tenni, mert tudtam, hogy az lesz később
a jó. Amikor a kínai követségről kiléptem, megpofoztak, megrugdaltak: a
végén már pizsamát, fogkefét vittem magammal, így két napig kipihentem
magam. Amikor Kína nyitott a világ felé, 1967-ben kaptam egy kínai
útlevelet. Eljuthattam oda, ahova európai ember mai napig sem
juthat el. Azt a feltárást folytattam, amit Stein Aurélnak,
1915-ben kényszerűségből abba kellett hagynia. Azkanában találtam 1200
olyan embert, amilyenek mi vagyunk, magyarok. Ha egy biológustól azt
kérdezik, hogy hol keresi a magyarság eredetét, őseit, akkor válasza
egyértelmű: ott, ahol olyan emberek éltek és ma is olyanok élnek, mint
mi.
|
Ott kell keresni a magyarokat, ahonnan származnak
A Miskolci Egyetemen történt díszdoktorrá
avatásom laudációjában az állt, hogy a magyarság eredetét ott keresem,
ahonnan a magyarság származik. Ne nevessenek! A magyarságeredetről szóló
történelmünk politika volt! Monarchikus politika. A
mai napig a magyarságnak a Monarchia politikáját és a Monarchia
történelmét tanítják. Kossuthot, Széchenyit, Petőfit, Shakespearet
szoktam idézni.
Most mégis egy nyurga kortársunkat idézem: "hazudtunk éjjel,
hazudtunk reggel és hazudtunk este". Ennek az embernek teljesen
igaza van.
Hazudtak reggel, éjjel és este. A nappalt kifelejtette. Ez a hazugság
határozza meg a monarchiabeli magyar történelmet is.
Kérdezgették fiatalok, hogy mit szólok Szántai Lajoshoz, mit szólok
egyik-másik előadóhoz? Kérem, mindenkit szeretek, mert mindenki ugyanazt
mondja, csak más-más oldalról.
Mi ma azért vagyunk itt, hogy a haza ügyeit megbeszéljük. Széchenyi
azért hozta létre a Nemzeti Kaszinót, az országos kaszinót, a Nemzeti
Társas Kört és a Kaposvári Kaszinót, hogy legyen egy hely, ahol a
haza ügyeit megbeszélik. Azt hiszem, hogy ma Kolozsváron az Erdélyi
Napló olyan hely, ahol a haza ügyeit beszélik meg. Ezért is örültem a
meghívásnak, hogy a magyarság eredetéről kolozsvári közönség előtt
beszéljek.
Egész őstörténetünket 1821-ben találták ki.
Kutatásaim során megtaláltam a bécsi kancelláriának azt
a leiratát, amelyben fölkérik az osztrák történészeket, hogy a rebellis
magyaroknak egy olyan őstörténetet írjanak, amelyre
nem büszkék. És akkor kitalálták azt a bohócságot (ma már annak
vesszük, ma már elmúlt az ideje), hogy őseink valahol az Ob folyó alsó
folyása mentén, az Uráltól keletre együtt éltek a finnekkel. Hál`
Istennek a finnek 2003-ban átírták tankönyveiket. Az új
finn történelemtankönyvek így kezdődnek: "eddig az volt a nézet,
hogy a magyarokkal rokonok vagyunk. Mára kiderült: barátság van, de
genetika nincs." Ennyi. Őszinték. Akkor került sor a nagy
genetikai vizsgálat végére.
A Monarchia elmélete szerint őseink
átkelnek az Ural-hegységen, majd ott éltek gyűjtögető, halászó életmódot.
Hogy mennyi ideig, azt nem tudják. Onnan valamilyen oknál fogva őseink
lemennek Levedi törzsterületére, ahol több száz évet kell tartózkodnunk.
Nekünk mindent az oroszoktól, a szlávoktól kellett megtanulnunk: a
mezőgazdaságot, az állattartást, a szőlőművelést. A hithű monarchikusok
négy, öt, hatszáz éves ott-tartózkodást írnak. Akkor megjelennek délről a
csúnya arabok, ugye, mert nekünk hátba támadt népnek kellett lenni! (Hál`
Istennek az arabok erről semmit nem tudnak. Tizennégy évet
tanítottam Kairóban, meg az arab világban.) Onnan bekényszerülnek a
Kárpát-medence előterébe. Az osztrák történészek nem tudták, hogy mennyi
ideig voltak ott a magyarok. Mi pontosan tudjuk: negyvenöt évig. Jöttek a
csúnya besenyők, és hátba támadták a magyarok őseit, akik asszonyainkat,
barmainkat hátrahagyva betódultak a Kárpát-medencébe, mert más
választásuk nem volt.
|
Európában egyedüli népként sokasodtunk harmincszorosára
Kérem, ha a pudingnak a próbája az, hogy megeszik, a magyar
őstörténetnek a próbája az, hogy ezerszáz év után harmincszorosára
megsokasodva tudtunk megmaradni. Meg tudtuk tartani nyelvünket, meg
tudtuk tartani élettani tulajdonságainkat, szellemi-, tárgyi kultúránkat,
táncvilágunkat, mesevilágunkat, népművészetünket, hitvilágunkat.
A honfoglalás idején a mai Franciaország területén hét millió ember
élt, és ma Franciaországban csak ötvennyolc millióan vannak.
Kilencszeresére sem tudtak sokasodni.
Mi egy idegen világba érkeztünk. Egy más világból jövet meg tudtunk
harmincszorosára sokasodni. Ezt a csodát egyetlen európai nép nem tudta
megtenni. Gondolják végig!
Mi, amikor beérkeztünk Európába, idegenek voltunk és – fogadjuk már el
– most is idegenek vagyunk. Minden európai nép indoeurópai: a skandináv,
a francia, az angol, az ibériai, az itáliai, a görög, a szláv mind
indoeurópai. Mi egy másik világból jöttünk, és
ennek a kultúrának minden részét meg tudtuk tartani. Nemrég egy etruszk
temetőt dolgoztunk fel Olaszországban, utána az olasz kollégáimmal
elmentünk egy pizzériába. Megkérdezi tőlem az olasz kollégám, hogy tudom-e,
mi a különbség, az olaszok és a magyarok között? Valami közhelyet
mondtam. Azt mondta: "amit ön itt lát, az semmi nem olasz. Mi
átvettünk mindent. Átvettük a föníciaiaktól, a görögöktől, az illíréktől,
venétektől. Itt semmi nem itáliai. Itt ülünk az asztalnál. Ott a Milánói
dóm. A gótikát Franciaországból vettük át. Az asztalon itt a terítő. Az
első szövést a kínaiak végezték el. Itt van a paszta, a tészta, ami
Itáliának a jellegzetessége. Az első tésztát Telekurgesztánban négyezer
éve találták fel. Ott, ahol Önök éltek. És mi van a Pizzában? Van tészta.
Mi lepényt ettünk. Önök behozták a kovászt. Van rajta paradicsom.
Közép-Amerikából vettük át. Van rajt formaggio, sajt. A szarvasmarhát, a
juhot és a kecskét ott háziasították, ahonnan önök származnak. De mi
mindent átvettünk, magunkévá tettük és kifejlesztettük. Önök egy sokkal
magasabb kultúrából érkeztek, mint amilyen Európa kultúrája, és a
történelem folyamán csak vesztettek, csak koptak, csak adtak. Kérem, önök
többet adtak a világnak és Európának, mint amennyit kaptak belőle, vagy
tőlük." Olasz kollegám szavaira elgondolkoztam. Jézus
Mária! Hát ez az olasz ismeri a magyar őstörténetet. Ismeri azt a csodát,
amit mi véghezvittünk?
|
A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk
Nagyon szeretem, hogy itt vagyunk a református kollégium épületében.
Nagyon szeretem a református kollégiumok könyvtárát. Török időkben a
török például nem jutott fel Észak-Magyarországra. A német
választófejedelmek azt mondták, amennyiben a katolikus monarchia
hozzányúl az új valláshoz, akkor vége a monarchiának. Osztrák volt három
és félmillió, a németek pedig tizenöt-tizennyolcmilliónyian. A
sárospataki könyvtárban ugyanúgy megmaradt minden. Négyszázhatvan
éves tankönyveket olvasok. Hál` Istennek nem katalogizálták.
Nagyon vigyáznak rá, hogy ne
katalogizálják, mert akkor a Széchenyi Könyvtár kiemeli, elviszi és csak
kutatási engedéllyel kérhető ki. Elolvasom a négyszázhatvan éves
tankönyveket és a következő áll benne: a magyarság három hullámban
jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben, mint hunok, 568-ban, mint avarok és
895. május 10-én, mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a
jászok, 1243-ban és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól
a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és
a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól
a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét.
Bejött.
Ezzel szemben mit tart Európa és mit tanítanak nekünk a Monarchia
gondolatában? Attila pusztítva száguldott Európa, Ázsia és Afrika
között és embervért ivott gyermekkorában és kutya szülei voltak meg
szarvai. Mi a valóság? A hunokat 361-ben a római császár hívja
be a Kárpát-medencébe, Meotisz vidékéről, hogy kordában tartsák a
Duna-Tisza közén lévő szarmatákat és a Tiszántúlon lévő gepidákat. Attila
395-ben Tápiószentmártonban született. Meghalt 453-ban. A maradék hun elmegy
Csiglemezőre, a Mezőségre és benépesíti Erdélyt. Ők a székelyek.
Ezt jól tudjuk.
|
A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorhoz
Kétféle történelem van. Az egyik történelmet a
történész írja. De hát a történész nem miniszterelnök, nem agysebész: a történésznek
mindig szüksége van a vajas-kenyerére egy kis szalámira, netán kaviárra.
A történész mindig kiszolgálja az adott hatalmat. A másik oldalon van a
nép, mi, akik az igaz történelmet írjuk, mert egymásnak adjuk át az
ismereteket, a kódolt ismereteket a vasárnapi ebédeknél, a
kukoricafosztásnál, a beszélgetéseknél.
Mit tartottak a székelyek magukról?
Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS
vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült:
a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón,
el lehet olvasni!. Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket,
nekünk a Science és a Nature, azaz a világ legjelentősebb tudományos
folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőle
egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket,
hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz,
hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek. Nem
én tettem a világhálóra, mert ha én teszem, akkor azt mondják, hogy
Kiszelyi István soviniszta, nacionalista, újabban meg azt mondják, hogy
fasiszta vagy antiszemita vagyok. Ez a szlogen, ha az ember magyar
akar lenni saját hazájában. Ne beszéljünk mellé! Valahova tartozni
kell! Mi ide tartozunk, ezt vállaltuk és vállaljuk.
Széchenyi írta a naplójában: "minden mag, amit elvetek, ki fog
kelni. De úgy kell tennem, mintha idegen kertész művelné azt, mert engem
nem szeretnek az emberek". Ezt a részt soha le nem fordították a
naplójából. Széchenyi németül írta a naplóját. Történészválogatások
jelennek meg: hogy jön ahhoz a történész, hogy az én történelmemből, az
egyik legnagyobb magyar ember írásából ő válogasson?!
Bocsánat, nem vagyok én amnéziás! El tudom olvasni és meg tudom érteni. A
genetikai eredményeket az utrechti, a varsói rektor és a német akadémia
elnöke tette a világhálóra tudatosan. Őrájuk nem lehet ráfogni, hogy
fasiszták és antiszemiták.
|
Attila, az első évezred legnagyobb embere
Csodálatos imakönyvet nyomtatott a katolikus egyház a katonai
tisztképzősök számára. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy
befér a mellény bal zsebébe. Széchenyinek az imája van benne, az aradi
13-nak a kivégzés előtti imája és Rákóczi Ferencnek az imája. Az utolsó
oldalon egy mondat szerepel vastag betűvel arról, hogy végszükség esetén,
mielőtt meghal, mit imádkozzon a kiskatona. Egy ismerős katonatiszt,
amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New York-ban és hozott
egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka.
Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a
közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv,
hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill
Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták,
hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun
király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ
tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy
Károly és Attila
szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett.
Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta
Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában
nevelkedett), hogy: "te is vesztenél tizenkétezer embert, én is
vesztenék. Nem ütközzünk meg!" És nem azért nem támadta és nem
égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki,
Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első
évezred legnagyobb embere volt.
Most építjük vissza Tápiószentmártonban a palotáját. Priscos Rhetor
pontosan leírja. Amúgy megdöbbentő a kerítése, a székely kapu, a
nagykapu, a kiskapu, a galambdúc, minden. Most ötmilliárdba kerül, meg
van a pénzünk: magyar beruházó, ha értelmét látja, akkor ad pénzt. Kocsi
Jánossal, a tápiószentmártoni Kincsem Park tulajdonosával közösen
építjük. Idén kezdjük, jövőre kész.
|
Háromezer éves magyar szakácskönyv
A kásaevő európaiaknak megmutatjuk a kultúránkat!
Azért mondom kásaevő európaiaknak, mert a következő könyvem az Eleink
lakomája címmel jelenik, meg. Sikerült fondorlatos módon megszerezni
Belső-Ázsiából száz, háromezer éves hun receptet. A világ első
szakácskönyvét. Az újgúrok mentették meg hun írással. Akkor, amikor
Európa még köleskását evett, mi már tíz fűszerrel
készítettük a kenget, a pörköltet és a takenget, a gulyást, valamint a
csörögét és az öhömöt. Először angolul adjuk ki, hogy a kásaevők
megismerjék a kultúránkat. Utána magyarul.
Kérem, a magyar ember nem ért a propagandához. A magyar ember túl
szerény, befelé él, nagyon örül, de nem ért ahhoz, hogyan kell magát
tálalnia. Meg kellene tanulnunk, de nem tudjuk. Nincs belénk kódólva a
seft, az üzlet, a dizájn, a biznisz. Ezek nincsenek belénk kódolva :)
A következők az avarok, 568-ban jönnek be. Ugyanabból a
törzsszövetségből szakadnak ki, amelyből az őseink. Ugyanolyan
kinézésűek, mint mi vagyunk, ugyanaz a motívumviláguk, ugyanaz az írásuk.
Ugye az írással, a rovásírással nem volt szabad foglalkozni. Az
székelyderzsi, meg a többi csodálatos ősi írásunkat levakarták. Nem volt
szabad a tizenkilencedik században propagálni! Elolvastuk a szarvasi
tűtartót. Először odaadtuk a Magyar Tudományos Akadémiának, annak az
akadémiának, amelyben a magyar betűszót már csak idézőjelbe teszem. A
tudományost is idézőjelbe teszem… Ilyen-olyan akadémia, de se magyar, se
tudományos. Én huszonhét évet szolgáltam a "Magyar"
"Tudományos" Akadémiát és 2000-ben otthagytam. Azt mondtam: nem
óhajtok egy olyan testületben lenni, amely hazudik, reggel, éjjel, este.
Nem óhajtok őstörténetben irányelveket és a Petőfi-ügyben hazugságokat
mondani. Én olyat akarok tanítani, ami igaz.
Az avarok után, ugyanabból a második türk törzsszövetségből bejön
Árpád népe. Kiszakadunk a második türk törzsszövetségből a negyedik
század legelején. Onnan bemegyünk Közép-Ázsiába, arra a területre,
amelynek a nevét sem volt szabad kiejteni: Turán. Aki a
turáni magyarságról beszélt, az már megint mindenféle -ista
volt. Ugyanis Turánban a szobdok, a bahtriaiak, a horejzmiek, délről a
perzsák lejegyezték a kultúránkat, leírták az öntözéses gazdálkodásunkat,
leírták a kereskedelmünket, leírták a hangszereinket. Ezzel szemben
a Monarchia történészeinek felfogásában nekünk űzött, hajtott,
gyűjtögető, halászó népnek kellett lenni!
|
Nekünk gyűjtögető, halászgató népnek kellett lennünk
Tolsztov szovjet akadémikus írt egy könyvet 1973-ban Az ősi Chorezm
címmel. Leírta a magyarok öntözéses gazdálkodását. Megjelent
magyarul, de hamar betiltották, bezúzták, indexre tették (az én
példányomat persze nem). Leírta, amit nem volt szabad, mert nekünk
gyűjtögető, halászó népnek kellett lennünk.
Gondolják el történészeink magas agyi fejlettségét: mondjuk bejön
félmillió ember a Kárpát-medencébe és akkor az asszonyok kimennek az
erdőbe csiperkegombát gyűjtögetni és ebből etetnek félmillió embert. Nem
tudom, hogyan képzelik.
De folytassuk. Turán területéről, mivel ott voltak a szobdok,
bahtriaiak, a nagy birodalmak, a Horejzmi Birodalom, átmegyünk a Kaukázus
középső keleti részébe, Európa látókörébe kerülünk. Ott van Örményország,
nyugatra Grúzia, délre az azeriek. Világosító Gergely, a nagy örmény
szerző leírja a kultúránkat, a kereskedelmünket, a ruházatunkat. Egyetlenegy
akadémikus kutatónk nem volt még Örményorszégban! Nem volt még a jereváni
könyvtárban!
Nekem őrült barátaim vannak csak –, mert őrült emberrel érdemes barátkozni.
Az egyik ilyen Ucsek Árpád. Ucsek Árpád a sztálini időkben pravoszláv
térítőként, mint szerb pap térített Örményországban és most
Magyarországra jött. Ő örmény ember. Elküldtem Jerevánba, hogy
jegyzetelje ki, mi az, amit az örmény írók írtak rólunk. (Örményország
négyezer éves királyság. Ugyanúgy Grúzia is, hihetetlen magas kultúrával
rendelkező két ország. Itt van az ellentét: ugye, az újgazdag oroszok, és
az ősi örmények, grúzok között.) Három oldal könyvtár-jegyzetet írt
ki abból, amit az örmény szerzők a magyarokról és a hunokról írnak. Soha
egy mondatot le nem fordítottak ebből!
1860-ban Iszpahánban (ez Perzsia délnyugati része, ma Iránnak hívják)
előkerült egy érdekes lelet. Talán emlékeznek erre a helyre: Iszpahánban
dúsítanak most az irániak uránt. Ha lenne egy értelmes vezetőnk, mi is
dúsíthatnánk. Európa leggazdagabb uránbányája Pécs mellett van.
Mennyire megijednének a környező országok attól, hogy Magyarország dúsít.
Errefel bezárták az uránbányánkat. Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik
századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi
másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik
századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban,
Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült
a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun-örmény szótárt. Benne van a
teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500
alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből
két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti
napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe,
mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a
három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni,
fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet
indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor
vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót.
|
Hát ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból:
flopy, meg disc, meg winchester
…..
|
Kommentáld!