Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Ajánlom mindenkinek akiknek ugyan úgy hiányzik az édesapja mint nekem.

Édesapámról beszélek, aki a mennyből néz most rám. Tudom hogy most is ugyan ugy büszke rám, mint ezelőtt. Ha szól hozzám, két könnycsepp a válasz az arcomon. Papa halljuk  a hangod, csak szólj.

Csodálatos éveket éltél a betegséged előtt. Ha daloltál, mi veled daloltunk. Ha szomorú voltál, titokban mi érted sírtunk. S volt okod a szomorúságra, sírásra mert az élet sokszor kegyetlen volt hozzád, sokszor csúnya játékot űzőtt veled. De ilyenkor a családodra tekintve, belőlünk erőt merítve, mentél tovább. Minden akadályt  nagy harcal legyöztünk mi eggyütt. De minden akadálynál , harcban egy darab ott marad a szívedből. S jött a nap amikor tudtuk nincs  tovább. Sirva borultunk váladra, tudva azt hogy lehet ez lesz az utolsó ölelés ebben az életben.Te akkor még nem tudtad, de velünk együtt sírtál. Akkor azt mondtad hogy még egy kicsit élni szeretnél, s én tudom te soha nem hagysz el mindig velünk leszel. De sajnos az élet kegyetlen volt velünk. Neked így jobb most, nem szenvedsz tovább. De a mi fájdalmunk az hatalmas ma már.Tudom egyszer találkozunk, találkozol te mi velünk. Addig is drága apukám légy nagyon boldog ott ahol most vagy. Kívánom neked hogy soha többet ne érezz fájdalmat. Vigyázz onnan nagyon a Mamára, mert szükége van ám rá. Vigyázz ránk gyerekeidre, családainkra, és a te két gyönyörü unokádra.

már csak  ezzel búcsúzom tőled:Váratlanul ért a halál, búcsú nélkül mentél el, aludd szépenörök álmod soha nem feledünk el!

Nincs annyi könny mely elsírat,és sebeinkre írt ad és vigaszt!

 

     Szia Papi légy jó, és most már csak vígadj! Várj s majd megyünk!

 

 

 

Szóval én ezt édesapám temetésén szerettem volna el mondani de nem volt erőm hozzá. Pedig azt hittem hogy én milyen erős vagyok. De sajnos rá jöttem hogy ide ilyenkor nagyon de nagyon nagy erő kell. S most sajnálom hogy nemtudtam össze szedni magam annyira hogy el mondjam. Akkor talán könnyebb lenne most feldolgoznom a halálát. De nem megy, nemtudom elfogadni hogy ő nincs velünk többé. Pedig minden nap ezzel szembesülök.

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 15 éve

Fogadd őszinte részvétem! Olvasom, hogy nagyon fáj még a seb, amit édesapád elvesztése okozott, kívánom Neked, hogy az idő múlása és szép kis családod enyhíteni tudja fájdalmadat!
Szűcsné Márti

Válasz

Régebbi bejegyzések

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu