elcserélni az egyéniségemet,

még akkor se, ha nincs benne semmi különös.

Én én magam vagyok,

és ez több annál, amit néhányan elmondhatnak

magukról.

Mielőtt

elítélsz, vedd fel a cipőmet és járd végig az utamat. Járd végig a

múltamat, érezd a könnyeimet, éld át a fájdalmaimat, az örömömet. ...

Tedd meg a lépéseket, amelyeket én megtettem és botladozz meg minden

kövön, amelyen én megbotlottam. ... S mindegyik botlás után állj fel és

menj tovább, ...tovább »úgy ahogy én tettem. Csakis ezután ítélkezhetsz

rólam, felettem. Akkor mondhatod, hogy ismersz!:)

Igazi arcát csak akkor mutatja az ember, ha önfeledtté válik. Ha dühében kiborul, ha végső kétségbeesésében felzokog, ha fájdalmában felüvölt, vagy valami ellenálhatatlan kényszernek engedelmeskedve, hangosan röhögni kezd. Mindig akkor, ha túlcsordul a pohár – ha az ego hatalma megtörik.”