Kis türelmet...
Kis türelmet...
|
Védj magamtól
Légy bennem vágy, égess és fájj
Légy menedék, de utamba ne állj Ha mennem kell, Isten lássa lelkem Elmegyek... Mert a bezártság az egyetlen, amitől Szenvedek Légy nekem nyitott ablak, ami ha kell Nyugtalan létem, szabadon engedi el Légy kitárt ajtó, min ki-be járhatok S amin belül, ha fáradt vagyok, mindig Rád találok Légy vigaszom, de ne fojts szeretettel Ha újra visszamennék, csak ezzel ne űzz el Te választottál, kivívtad, hogy kellj S, hogy megtarts, most már mindig korán kelj Ismersz, s tudod, hogy képes vagyok Hogy egy nyugtalan hajnalon mindent otthagyok Magam ellen is védj, mert sosem tudhatom Hogy hol talál a reggel, s lábnyomom hol hagyom Örökre a hátam mögött, mindent a szőnyeg alá söpörve Nevetséges kifogásokat keresve az élettel pörölve Menekülök, s mindig azt hiszem, más elől futok Pedig egyszer, érzem, a saját magam nyomorúságába fúlok |
||
| Pák Diána | ||
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!