Az egyik egyházközség új lelkésze annyira lámpalázas volt, amikor az első szentbeszédét tartotta, hogy alig tudott megszólalni.

Második szentbeszéde előtt felkereste feljebbvalóját, és megkérdezte, hogyan tudná leküzdeni idegességét. Azt a választ kapta, hogy bor helyett

tegyen egy kis tequilát a misekehelybe, és néhány korty után már mindjárt lazábban fogja folytatni a misét.

A következő vasárnap így is tett, úgy érezte, hogy még hatalmas égzengés közepette is tudna beszélni, egyáltalán pompásan érezte magát.

Amikor visszatért a plébániára, talált egy levelet a feljebbvalójától az asztalon, mely a következőket tartalmazta:

 Kedves testvérem!

    1. Legközelebb kortyokat igyon, és ne döntse le egyben az egészet!

    2. Nem teszünk jégkockát és citromkarikát a misekehelybe!

    3. A misekönyv nem pohár alátét!

    4. Az oltár terítőjét nem használjuk szalvétának!

    5. Tíz parancsolat van és nem tizenkettő!

    6. Tizenkét tanítvány volt és nem tíz!

    7. Nem utalunk a keresztre, mint arra a nagydarab T-betűre!

    8. Nem konferáljuk be Jézust és tanítványait, mint DJ JC-t és bandáját!

    9. Dávid Góliátot egy parittyával győzte le, és nem lőtte szitává a rohadt s..ggét egy Magnum 357-tel!

    10. Nem utalunk Júdásra, mint arra a f..szfejre!

    11. A pápa szent, nincs kigolyózva, és nem nevezzük Keresztatyának!

    12. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nem a Fater, a Kiscsávó és a Kriptaszökevény!

    13. Júdás 30 ezüst pénzen adta el Jézust az Olajfák hegyén, és nem 2 fillérért a kínai piacon!

    …És egyébként is, a bűnösök a pokolra mennek, és nem a büdös p..csába.