Mai modern világunkban már többféle fűtési rendszer létezik. Ön döntheti el, hogy melyiket választja otthona hőmérsékletének optimális szinten tartására. Bármilyen fűtési rendszert választ is, mindegyiknek lesznek előnyei és hátrányai. Érdemes tehát alaposan utánajárni, hogy melyik rendszer hogy működik, mi az előnye és mi a hátránya.

A hosszú évszázadok során folyamatosan fejlődött a fűtési technológia is. Korszerűbbnél korszerűbb rendszerek jelentek meg. A közvetlenül hőt sugárzó fűtőtesteket (cserépkályha, kandalló, kemence) felváltották a gőzkazánnal működő rendszerek, melyek öntött vasból készültek. Az 1800-as évek elején jelent meg a melegvíz-fűtés, 1925-ben az első szivattyús fűtés (korábban gravitációs elven működő volt), 1975-ben az első alacsony hőmérsékleten működő melegvíz-kazán, 1990-ben pedig a kondenzációs kazán. Láthatjuk tehát, hogy nem áll meg a fejlődés, az emberek mindig törekednek az újabb, korszerűbb, hatásosabb, gazdaságosabb megoldások kifejlesztésére. A kazánoktól is vannak már újabb megoldások.

A kicsit régimódinak talált radiátoros, gázkonvektoros, tehát fűtőtestes megoldást többféleképpen helyettesíthetjük. A fűtőtestes megoldás nagy hátránya, hogy sok energiát használ fel arra, hogy a levegőt felfűtse, és így a levegő melegét az ember érzékeli.

Ennél jobb megoldás, ha felületi fűtést használunk. Ilyenkor egy meleget sugárzó felület biztosítja. Gondoljunk csak bele, milyen kellemes egy nap által felmelegített fal elég állni. A fal az általa elnyelt hőt raktározza és sugározza tovább. Ha nyáron egy lakás falait a nap felmelegíti, akkor este is meleg érzetünk van a lakásban, holott már nem is süt a nap. A felületi fűtések is így működnek, becsapják a hőérzetünket. Pár fokkal melegebbet érzünk a tényleges hőfoknál. Így a felületi fűtéssel energiát spórolhatunk meg, mivel elegendő alacsonyabb hőfokon üzemeltetni a rendszerünket.

A felületi fűtésnek is több fajtája van:

• Falfűtés
• Padlófűtés
• Mennyezetfűtés
• Vagy a fentieket kombinálhatja is

Padlófűtés

1.)    Meleg vízzel működő padlófűtés

Az ilyen rendszereket gyakran összekötik a hagyományos radiátoros fűtési rendszerekkel. Egy kazán melegíti fel a vizet, amik a csövekben futnak, és egy szivattyú keringteti. A fűtőcsövek vagy az aljazat betonba vannak beöntve (ez esetben nedves rendszerről beszélünk), vagy közvetlenül a teherelosztó esztrichlemez alatt, a szigetelőréteg mélyedéseiben helyezzük el (ez esetben száraz rendszerről beszélünk). A csövek többnyire műanyagból, ritkábban rézből készültek.

A csövek lefektetése vagy modulárisan, vagy kígyóvonal-szerűen, vagy csigaház-szerűen történik. A csigaház-szerű kiépítés élvez elsőbbséget, mert ezzel érhető el a szoba egyenletes felfűtése, a kígyószerűnél hidegebb víz jut a csőhálózat végére. Minél kisebb a csövek közti távolság, annál egyenletesebben tudjuk a padlót felfűteni.

2.) Elektromos árammal működő fűtés

Nagy előnye a meleg vízzel működő rendszerrel szemben, hogy jóval egyszerűbb a beszerelése. Ősszel, tavasszal, amikor már nincsen túl hideg, akkor a komfortérzet megőrzése érdekében is használhatjuk, így nem kell fűteni a teljes lakást pl. kazánnal. Az elektromos fűtést is be lehet építeni akár járólap, akár parketta alá is. Legelterjedtebb típusa az úgynevezett fűtőszőnyeg vagy fűtőszövet. A beszereléshez mindenképp hívjunk szakembert, aki kiszámolja, hogy mi a legoptimálisabb megoldás.

3.)    Szénszálas fűtési rendszer

Az infra tartományban bocsátanak ki sugarakat. Többféle típusuk ismert már, de ez a megoldás jelenti a legmodernebb fűtési rendszert. Előnye, hogy könnyen beszerelhető, az infrasugár jótékony hatással van az emberi szervezetre, rövid a felfűtési idejük, bármilyen burkolat alá beszerelhető, hosszú az élettartama, nem tartalmaz kopó alkatrészt, penészképződést is megakadályozza, egyenletes hőmérsékletet biztosít. Árammal működnek. Lehet szabályozni, programozni a működését thermostat-tal.