Kedves ismerőseim!

Eddig még nem írtam sehol semmiféle bejegyzést. De most olyan nagy szomorúság ért, hogy ezt kikell írnom magamból. Pénteken, 27-én,sérv műtétre vittük Imádott kiskutyánkat.Bíztunk benne, hogy renbe fog jönni. A doki is biztatott, de azt is mondta, hogy elég komoly műtét lesz. Nos annyira komoly lett, hogy  a" műtét sikerült,de a beteg nembírta ki".Műtét végén megállt a kutyusunk  szíve. 1/2 órát küzdöttek érte, de hiába.Teljesen letaglózott minket az elvesztése. Még most sem tudja a család  elhinni.Lelkiismeret furdalásom van.Nemkellett volna beleeggyeznem a műtétbe.Tegnap temettük el a kertbe,kedvenc játékával és párnájával.Ő nekünk családtag volt.Velünk élt a lakásba.Imádtuk,Karácsonyra ugyan úgy kapott ajándékot,mint a család többi tagja.Nagyon okos, értelmes kutyus volt.Könnyeim potyognak ahogy írok, sajnos nemtudom visszatartani. Lehet, hogy sok embernek ez érthetetlen. Ezt csak olyan érti meg, aki már átesett ilyenenNagyon,nagyon nehéz.Megbeszéltük,hogy most egyelőre nem kell másik kutyus. Pár hónap múlva,Talán. Köszönöm, hogy leírhattam ezeket.

Üdvözlök mindenkit: Hajdukné Cuni