Miért nem szabad húst enni?

   A védikus vallásbölcselet szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

   Az erkölcsi alapelvek szempontjából tehát négy szabályt tartanak különösen fontosnak a sastrak:

1.      A húsevés nélkülözése könyörületesség az állatok iránt, és fejleszti az együttérzés képességét.

2.      A kábító- és mámorírószerek nélkülözése a lemondásnak, és a mértékletes életmódnak kedvez.

3.      A korlátlan nemi élet elkerülése biztosítja a belső tisztaságot.

4.      A szerencsejáték és a spekuláció elkerülése segít abban, hogy igazmondó és becsületes maradjon az ember.

   A húsevés beszüntetése ellen a húsevők általában több érvet is fel szoktak sorakoztatni, mint például, hogy a növények is élőlények, így hát azok elpusztítása is legalább olyan bűn, mint az állatoké. A másik, hogy amikor Isten teremtette az embert, akkor húsevésre is alkalmas gumós zápfogakkal látott el őket. A fizikai munkát végzők meg általában azzal szoktak érvelni, hogy nem bírnák a kemény munkát, ha nem ennének húst.

   A húsevőknek abban igazuk van, hogy a növények elpusztítása is bűn, hiszen azok is lelkek, így erőszakot követünk el, amikor elpusztítjuk őket. Azonban ebben az anyagi világban sajnos lehetetlen úgy élnünk, hogy ne kövessünk el bűnt, vagy hogy ne pusztítsunk el más élőlényt. Pl.: az utcán sétálva nem nézünk mindig a lábunk elé, hogy mikor taposunk éppen egy hangyára. Az anyagi világban egy élőlény sajnos csak úgy tudja fenntartani magát, ha más élőlényeket pusztít el. Ez a természet törvénye, de arra kell törekednünk, hogy a lehető legkevesebb erőszakot kövessük el. Lelki szempontból minden élőlény egyenlő, hiszen mindannyian örök lelkek, ám a növényi testben az idegrendszer és az érzékek fejletlenebbek, mint az állatok testében, és a lélekvándorlás hiearchiájában is alacsonyabb fokon helyezkednek el. Ebből következően elpusztításuk kevesebb erőszakkal és fájdalommal, illetve kisebb karmikus következményekkel jár, mint az állatok lemészárlása. A hiteles szentírások szerint ezektől a karmikus következményektől megszabadulhatunk, ha vegetáriánus ételeinket szeretettel felajánljuk az Úrnak. A BG szerint a vegetáriánus ételek és a tejtermékek felajánlhatók Istennek, aki megtisztítja ételeinket így a bűnös visszahatásoktól. Sőt, az ilyen Krsnának felajánlott ételek lelkileg tisztító hatásúak. Ezt az ételt prasadamnak nevezik, ami Isten kegyét jelent.

   A második érvre, hogy Isten gumós zápfogakat adott az embernek a válaszunk az, hogy Isten nem csak gumós fogakat, hanem szabad akaratot is adott az embernek, hogy vágya szerint élhessen, vagyis ha akar, akkor húst is ehessen, de persze a következményeit vele együtt vállalnia kell. Egyébként a sastra megadja, hogy végső esetekben, amikor már nincs más módja, hogy a testet és a lelket együtt tartsuk, akkor ehetünk húst is. Ezt ugye arra alkalmas fogak nélkül nehezen tudnánk megtenni. A lényeg az, hogy az ember élete során a lehető legmagasabb lelki szintet érje el. Mert az emberi létforma arra van, hogy a Legfelsőbb Brahmanról érdeklődjünk. A SB 5.9.15. versének magyarázatában említést tesz a kecske, vagy hasonló állatok feláldozásáról Kali istennő előtt, hogy az embert távol tartsák a vágóhidakról származó hús fogyasztásától, valamint attól, hogy így bűnrészessé váljanak az állatok lemészárlásában. A feltételekhez kötött lelkeknek természetes hajlama a nemi élet és a húsevés, ezért a sastrak tesznek némi engedményt. A sastrak valódi célja az, hogy véget vessenek ezeknek a szörnyű cselekedeteknek, de tartalmaznak olyan szabályozó elveket is, melyek követésével a húsevők és a nemi élet után sóvárgók fokozatosan jó útra térnek.

   A fizikai munkások számára pedig a válaszunk az, hogy bizony a tejtermékekkel kiegészített, jól összeállított növényi étrend - a közhiedelemmel ellentétben - rendkívül egészséges, teljesen kielégítő a test számára, mert minden fontos összetevőt - fehérjét, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, nyomelemeket, stb. tartalmaz. Az ősi indiai konyha pedig nagyon gazdag választékát kínálja az ilyen egészséges ételeknek, amely alapanyagai a gabonafélék, a tej, a tejtermékek, gyümölcsök, a zöldségek és az olajos magvak adják.

   Mindent összevetve a húsevésről nem mondható el, hogy olyan egészséges lenne, mint a vegetáriánus táplálkozás. A húsfogyasztás számtalan betegség forrása, valamint a hús nehezen emészthető, így megterheli a szervezetet. A húsmentes táplálkozás ellenben lehetővé teszi a szellemi frissességet, a szervezet ellenálló képessége nagyobb lesz. Magamról tudom, hogy frissebbnek érzem magam, könnyedebb a mozgásom, és egyáltalán jobban érzem magam a bőrömben, mint ha húst ennék.

Kábító- és mámorítószereket miért ne fogyasszunk?

   Most a Kali korban élünk, ami a nézeteltérések és viszálykodások kora. Azonban az élőlények lelki természetükből adódóan annak ellenére, hogy ebben a korban és az anyagi világban vannak, mindannyian a boldogságra áhítoznak, és ennek megvalósításán fáradoznak. De sajnos az élőlények nagy többsége megfeledkezett valódi helyzetéről, kötelességéről. Elfelejtettük kik is vagyunk mi és mi is lenne az igazi célunk ebben a világban. Ennek a ténynek a fel nem ismerése az oka, hogy a sok hiábavaló próbálkozás után sem érjük el a tökéletes boldogság állapotát.

   Azok, akik nem olyan szerencsések, hogy felismerjék a végső célt, vagy hogy találkozzanak egy önmegvalósított lélekkel, aki látta már az igazságot, és tudna nekik segíteni a helyes út megtalálásában, azok általában egyre inkább maya, az anyagi kötőerők markában maradnak, és hogy csillapítsák szenvedésüket az esetek többségében a kéjbe, vagy kábító-, mámorító szerek használatába merülnek, ami még inkább megköti őket és egyre mélyebbre süllyednek.

   Az ISKON tagjai, a bhakták már felvilágosult lelkek, akik még ha nem is a megvalósítás szintjén, de már tudják az igazságot, így ők nem használnak ilyen szereket. Ők inkább az odaadó szolgálatba merülnek, ami olyan transzcendentális örömben részesíti őket, ami sokkal magasabb rendű, mint az anyagi. Ha valaki ilyen megvilágosult lélek, és megízleli ezt a magasabb rendű transzcendentális ízt, már nem vágyik ezen szerek használatára.

   A bor esetében mindig azzal érvelnek, hogy kis mennyiségben kifejezetten egészséges. Ez bizonyos szempontból ugyan igaz, mert segít az emésztésben, valamint a szervezetben a szabad gyököket leköti, ami az öregedést okozza, de sajnos roncsolja az agysejteket, már kis mennyiségben is. Isten tökéletes megértéséhez viszont az agysejtek finom szöveteire van szükség, mert az emberi élet célja az, hogy a legfelsőbb Brahmanról érdeklődjünk. Az igazság felismerését, jó megértését csak tiszta tudattal lehet, amit meg az agysejtek finom szövetei tesznek lehetővé. Az alkohol fogyasztása tehát az eredeti célunkkal ellenkezik, ezért nem ajánlott.

   A kábítószerekről ugyanez elmondható. Ezeknek ráadásul semmi jótékony, csakis káros egészségügyi hatásai vannak. Arról nem is beszélve, hogy egy józan ember számára elég visszataszító egy részeg, vagy éppen egy kábítószer hatása alatt lévő ember látványa, viselkedése.

   Ezek a szerek befolyásolják az ember tudatát, és függőséget okoznak. A fogyasztásuk szenvedélyessé tesz és megnehezíti a vallás egyik alapelvének, a lemondásnak a követését. A Krsna-tudat célja az elme megtisztítása, az alkohol és a különféle drogok - mint láttuk - éppen ellenkező hatást váltanak ki. Tompítják az ember tudatát és beszennyezik a gondolkodásmódját.

Miért nem jó a szerencsejáték?

   A szerencsejátékok megzavarják a nyugodt gondolkodást, a tudat tisztaságát + sok olyan hely, ahol ilyen dolgokat folytatnak, mint például a kaszinók és játéktermek, sok más bűn forrásai is lehetnek. Még az ártatlannak tűnő szerencsejátékok űzése is csökkenti a becsületes munkára való hajlamot, valamint hátráltatja az igazmondást, az igazságosság és a becsületesség jellemvonásainak kifejlesztését. A szerencsejátékok valójában az emberek megvezetéséről, átveréséről szólnak.

   Az emberek lelki természetükből adódóan mindig a boldogságra vágynak és hogy céljaikat elérjék, mindent megtesznek érte, de sajnos szerencsétlen helyzetükből adódóan, a kötőerők hatása miatt nem látják a valódi helyzetüket, ezért minden erejüket megfeszítve az anyagi javak hajszolásában látják a kiutat, hogy minél nagyobb boldogságban legyen részük. Hogy céljaikat elérjék, sokszor nem riadnak vissza mások becsapásától sem.

   A szerencsejáték erről, vagyis a csaló és becsapott helyzetéről szól, mind a szolgáltató, mind a játékos részéről. Mindkettőjük minden fondorlatot bevet, hogy túljárjon a másik eszén, a minél nagyobb haszon reményében.

   Így hát ezen dolgok űzése senkinek sem ajánlott, a lelki értékek felé fordulóknak meg kifejezetten tiltott.

Miért fontos az ételosztás?

   Az ISKON alapító lelki tanítómestere Srila Prabhupada vágya az volt, hogy mindenki, aki egy Krsna-templomba ellátogat, a templomi bhaták prasadammal vendégeljék meg, hogy ezek az emberek az Úrnak felajánlott étel által tisztuljanak a múltban elkövetett bűneiktől, hogy esélyük legyen a lelki értékek tökéletes megértésére.

   Napjainkban sajnos nem sok Krsna-templom van a világban, valamint a Kali-korszak miatt az emberek többségében nem nagy az érdeklődés a Krsna-tudat iránt, így nem sűrűn látogatják ezeket a helyeket, és nincs szerencséjük prasadamot elfogadni.

   A bhakták azonban elébe mennek a dolgoknak és kegyükből ők mennek ki az utcára, hogy segítsenek az embereknek.

   Mindamellett, hogy SP vágya még az is volt, hogy a Krsna-templomok 10 km-es körzetében ne legyenek éhező emberek. Mozgalmunknak ezért van az „Ételt az életért” világméretű programja, melynek célja, hogy segítsen a rászorulókon. Ez az étel azonban nem csak táplál, hanem a fogyasztók lelki fejlődését is segíti, hiszen aki Istennek felajánlott ételt eszik, az fokozatosan megszabadul múltbéli karmikus tettei visszahatásaitól.

Mit gondolunk a szekta szó használatával kapcsolatban?

   Amikor mozgalmunkat szektának nevezik, akkor ezt valószínűleg azért teszik, mert vagy a szó jelentését, vagy a mozgalmunk eredetét nem ismerik, ugyanis a szekta szó jelentése az Idegen nevű szótár szerint az, hogy az uralkodó egyháztól elszakadt, többnyire nem bevett vallási csoport. Általánosan pedig leszakadást, eltérést jelent.

   Ezt figyelembe véve a mozgalmunkra ez a megnevezés nem helytálló, mert a tanítványi láncolatunk eredetisége bizonyított. Az ISKON vezető lelkészei mindannyian az Úrtól származó tanítványi láncolathoz tartoznak, és a Tőle származó transzcendentális tudás birtokában vannak, ezen utasítások szerint élnek, nem tesznek hozzá, nem vesznek el belőle és nem térnek el tőle. Így, ha valakinek van szerencséje egy ilyen nagy lélekkel, vagy a tőle származó irodalommal, illetve egy tanítványával találkozni, akkor hozzájuthat egy olyan tiszta transzcendentális tudáshoz, aminek a segítségével egyre közelebb kerülhet az Abszolút Igazság, és az eredeti helyzetének megértéséhez. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, vagy valamelyik meghatalmazott képviselője nem csak Indiában, hanem bárhol a világban megjelenhet, és meg is jelentek. Ily módon az adott kornak, kultúrának és körülményeknek megfelelően több hiteles tanítványi láncolat jött létre a Földön. Ebből adódik, hogy a különböző egyházak tanításai között oly sok hasonlóságot, vagy éppen azonosságot is felfedezhetünk. Ezen egyházak mindegyike tulajdonképpen a lelki élet különböző szintjeit valósítják meg, és mindegyik célja az, hogy egyre közelebb kerülhessünk az odaadó szolgálathoz, a tiszta Isten-szeretethez.

   Az ilyen egyházaktól az idők során leszakadtak különböző csoportosulások, amelyek már csak hellyel-közzel, vagy már nem is követik az eredeti vallás tantételeit. Az ilyen csoportosulásokban – szektákban – a tapasztalat az, hogy az eredeti tanítástól annyira eltérnek, torzulnak, hogy már nem is követik, élik, hanem inkább csak takaróznak vele, hogy igazolják saját kitalált tantételeik helyességét. Így sajnos sok ártatlan embert sikerül félrevezetniük és az érzékkielégítés különböző formáira tanítják meg őket. Sajnos az idők során több olyan eset is történt már, hogy az adott szekta guruja a híveit az öngyilkosságba vezette valamilyen oknál fogva, holott az emberi élet arra van, hogy a legfelsőbb Brahmanról érdeklődjünk, és hogy minél többet értsünk meg belőle.

   A Krisna-tudatos mozgalom, azon belül is a gaudiya-vaisnava tanítványi láncolat – mint ahogy a fentiekben láttuk -, nem egy szekta, hanem egy hiteles tanítványi láncolathoz tartozó mozgalom, melynek vezető lelkészei a sastrakban megadott tanítások szerint, egyszerű, de szigorú szabályok betartása mellett, példamutatással élnek és tanítanak. És ezen szigorú szabályozó elvek teszik lehetővé, hogy az Úr utasításai, tanításai ilyen tisztán és változatlanul fennmaradhattak az idők során, és így hiteles képviselői és tanításaik tulajdonképpen kikezdhetetlenek.