Az óra jár. Nem késik nem siet.

Egyforma percet oszt mindenkinek.

Egy könyörtelen nagy fogaskerék,

hajtja az IDŐ ősi ütemét.

Ha visszanézek: volt egy pillanat,

felelötlenül eldobott hanyag,

mit visszaszívnék, ha lehetne még:

Ó de sok mindent újra kezdenék!

Az óra jár pontos és ketyeg.

Mire használtam fel a perceket?

Jaj, hányszor nem feleltem a rosszra: jót!

Tékozoltam az örökké valót...

Fut a perc. Nem jön vissza egyse már.

Az óra pontos....

S egyszer majd lejár!

                                          / Barsy Irma/