Miért fontos, hogy odafigyeljünk kozmetikumaink összetételére  és ne csak az E-számokat vizsgálgassuk az élelemiszereken? A kozmetika iparban felhasznált vegyszerek nagyobb része sokkal gyorsabban szívódnak fel a véráramba, mintha megennénk azokat. Hiszen pont ez a cél: minél gyorsabban, maradéktalanul felszívódó krém. Ráadásul minél olcsóbban. De ennek ára van… A szépségápolás egyidős az emberiséggel. Az ápolt külső elengedhetetlen mind a mai napig az előnyös, bizalomkeltő megjelenéshez, az egyéni és társadalmi érvényesüléshez. Elődeink a szépségápolás alapanyagait a természetből vették. A XX.sz. közepén a kémia fejlődésével előtérbe került az újonnan feltalált mesterséges anyagok, műanyag, kőolaj származékok használata, nemcsak a kozmetika iparban. A szintetikumok káros mellék- és utóhatásainak folyamatos felismerése már a 70-es évek fejlett országaiban (pl. USA, Németország) rádöbbentette egyes kutatókat, hogy a mesterséges anyagokban rejlő lehetőségek súlyos egészségügyi veszéllyel is járhatnak hosszabb távon. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészséges életmód kialakítása, elterjedt a wellness életmód fogalma. Előtérbe került a természetes anyagok, gyógynövények használata, az indokolatlan gyógyszerfogyasztás és a különböző bőrirritációkat és allergiát okozó, a kémiai úton előállított szintetikus adalékanyagok használatának visszaszorítása. Ennek köszönhetően a vegyipari kozmetikumok is egyre több természetes anyagot tartalmaznak, de sajnos még mindig elhanyagolható arányban. A forgalomban lévő kozmetikai cikkek nagy része főleg káros tartósítószereket, allergiát okozó mikroelemeket, emulgeátorokat, szintetikus vegyületeket, mérgező habosítószereket tartalmaznak. Ezek a lassan lebomló toxikus vegyületek a bőrünkön keresztül felszívódva a szervezetünkben felhalmozódnak. Az arra érzékenyeknél már rövid távon is allergiát váltanak ki. A legelterjedtebb, a baktériumok és gombák elszaporodását gátló konzerválószerek a parabenek (etil-, butil-, metil-, és propilparaben). Gyakori felhasználásuknak köszönhetően az egyik leggyakrabban allergizáló szerek közé tartoznak. Hasonlóan a trietanilamin, az eucerin, a cetilsztearil alkohol, cocomidopropilbetain. Sok vegyi anyag egymással kölcsönhatásban okozza az allergiás tüneteket. Nincs pontos szabályozás arról, hogy mekkora mennyiségben és milyen kombinációban használhatnak kémiai illatanyagokat a kozmetikumokban. Az illatanyagokhoz felhasznált vegyi anyagok 90-95 %-a petróleumból kialakított szintetikus hozzávaló. A felhasznált illatanyagokat nem kell részletesen megnevezni a csomagoláson. A parfümök, dezodorok és egyéb illatszerek előállításához felhasznált több ezer vegyi anyag csak egy részét vizsgálták meg. Ezek közül van olyan, amelyik légzési nehézséget és van olyan, amelyik allergiás reakciót válthat ki. Na de melyek ezek a vegyi anyagok? A termék csomagolására nem írják rá… A legbiztosabb, ha bio, natúr dezodorokat, parfümöket és egyéb illatszereket vásárolunk! A szintetikus kozmetikai készítményeknél a jó minőségű, ám drágább növényi zsírokat olcsó ásványolaj- származékkal helyettesítik, amelyek elzárják a pórusokat és függővé teszik a bőrt. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy számos vegyipari anyagnak rövidebb vagy hosszabb távon, kisebb- nagyobb mértékű egészségkárosító hatása van. A forgalomban lévő mintegy 100 000 vegyi anyag többségéről nem ismert, hogy milyen egészségügyi és környezeti hatása van hosszú távon. Az Európai Bizottság megállapítása 2003-ban: "Általánosan hiányzik a meglévő anyagok tulajdonságaira és felhasználásaira vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető ismeretanyag". Ez a helyzet azóta sem sokat változott. A Women in Europe for a Common Future (Európai Nők a Közös Jövőért) szervezet felmérése szerint egy átlagos európai emberben közel 300 féle mesterséges vegyi anyag található. A vérből kimutathatóak például az égésgátló anyagok, növényvédő szerek és műanyaglágyító szerek is.  A biokozmetikumokban tiltott, ám a vegyipari kozmetikumokban leggyakrabban használt komponensek: Alumínium vegyületek- Elsősorban dezodorok, púderek összetevői. Az alumínium vegyületek gyakori használata idegrendszeri károsodást, köztük az Alzheimer-kór kialakulását okozhatja.
Állati eredetű glicerin- Arc- és testápolók, krémpakolások, tusfürdők, habfürdők, acmaszkok, babaápolási termékek összetevője.
Butil-benzil-ftalát (BBP)- Kozmetikumokban a csillogás fokozására használják. Más iparágban a műanyagok lágyítására, ezért megtalálható az élelmiszerek csomagolásában, játékokban, szőnyegekben és oldószerekben.
EDTA alapú kelátképzők- Sminklemosók, arclemosók, kozmetikai emulziók összetevői.
Ftalátok (phthalate)- Hajsprayk, parfümök, körömlakk-lemosók összetevői, amelyeket bőrpuhítási célra használnak. Állatkísérletek szerint károsíthatja a szaporodási szervrendszert, egyes típusai hormonhatásúak (így felhasználásuk a gyerekjátékokban korlátozott), allergiás, asztmás megbetegedésekkel is összefüggésbe hozhatók.
Genetikailag módosított organizmusokból (GMO) származó anyagok- Növényi és állati eredetű zsiradékokat tartalmazó termékekben találhatóak.
Ionizáló és elektronikus sugárzás alkalmazása- A tartósítószerek kiváltására használják. Az ilyen eljárással tartósított termékeknél gyakran kiemelik, mint előnyös tulajdonságot: „tartósítószer mentes”!
Parabének (paraben)- Kozmetikai termékekben és élelmiszerekben p-hidroxi-benzoat néven gyakran használt tartósítószer. Behatolhat a bőrbe, hormonális hatású, lehetséges rákkeltő.
Petrolkémiai anyagok (pl. paraffinolaj, vazelin, paraffin)- Arc- és testápolók, krémpakolások, babaápolási termékek, olajos növényi kivonatok egy részének, masszázsolajok komponensei.
Propilén glikol, butilénglikol- Arc- és testápolók, krémpakolások, babaápolási termékek összetevője.
Sodium Laureth Sulphate (SLS, alkil-éterszulfát), Nátrium-lauril-éter-szulfát (NLES)- Fürdőkészítmények, samponok összetevői.
Szintetikus illatanyagok- Fürdőkészítmények, arcmaszkok, babaápolási termékekben használják.
Szintetikus kémiai fényvédők- Fényvédő készítmények összetevői, a kozmetikumok napfény hatására történő lebomlása ellen használják.
Szintetikus színezőanyagok- Színezett kozmetikumokban találhatóak. Az összetétel felsorolásában (INCI) C.I. kódszámként szerepelnek.
Talkum- Púderek, babahintőporok összetevője.
Triklozán (triclosan)- Kozmetikai és egészségügyi termékekben (főleg fogkrémekben, dezodorokban) használják baktériumölő szerként. Irritáló és immunrendszert megzavaró hatása lehetséges, egyes vizsgálatok anyatejből és halból is kimutatták. Gyártása és elégetése során kis mennyiségben erősen rákkeltő dioxinok is keletkeznek. A bio- és az ellenőrzött natúrkozmetikumok előállításánál tilos

Extrakció során tilos felhasználni: ásványi olajok, benzol, propilén-glikol, butilén-glikol, hexán, kőolaj származékok, ízfokozók.
Tiltott felületaktív anyagok: alkil-szulfátok, alkil-éter-szulfátok, poliszorbátok, etanolamidek.
Nem használhatók: petrolkémiai és más szintetikus anyagok, petrolkémiai eredetű zsírsav láncú anyagok, a talkum, a nem ökológiai eredetű szintetikus illat- és színezőanyagok, az EDTA alapú kelátképző anyagok és azok sói, a szintetikus kémiai fényvédő krémek és az alumínium vegyületek. Az egyes alkotóelemek lehetséges hatásairól többet is olvashat az Environmental Work Group honlapján http://www.ewg.org/chemindex/list (angol nyelvű). Kellemes mazsolázást! 2007 közepe óta van érvényben a REACH, az EU vegyianyag-szabályozása.Eszerint az európai fogyasztóknak a REACH biztosítja a jogot, hogy megtudhassák, milyen veszélyes anyag található egy adott termékben. A sikeres vegyipari lobbinak köszönhetően a gyártóknak nem kell a termékek csomagolásán jelezni az egyes összetevők lehetséges egészségkárosító hatásait. A fogyasztónak meg kell kérdeznie magát a vállalatot. A cégek 45 napon belül kötelesek válaszolni arra, hogy tartalmazza-e a REACH szerinti legveszélyesebb anyagok bármelyikét az adott árucikk. A REACH definíciója szerint a legveszélyesebb, „különös aggodalomra okot adó anyagok”:Rákot okoznak (karcinogének).Károsítják a DNS-ünket (mutagének).Károsítják a szaporítószerveket vagy a magzatot (reprotoxikus).Nem bomlanak le a környezetben (perzisztensek), felhalmozódnak a szervezetben (bioakkumulatívak).Lehetséges mérgezőek (PBTk).Más módon, de ugyanannyira káros hatásúak, mint a fentiek. A több milliárdos forgalmú kozmetikai piacon kevés információt találunk a szintetikus anyagokat tartalmazó szépségápolási termékek hosszútávú hatásairól.Vásárláskor ne dőljünk be a reklámoknak, figyelmesen olvassuk el, mit is tartalmaz az adott termék! Amikor tudatosan vásárolunk eldöntjük, hogy költünk-e méreganyagokra valamelyik kozmetikum formájában, vagy a tiszta és hatékony készítményeket választjuk. A gondosan és tudatosan kiválasztott szépségápolási termékek mellett az egészséges életvitel is szükséges ahhoz, hogy szépek maradjunk. A megelőzés mindig olcsóbb! Amit még nagyon fontos tudni!Az állatkísérletekben több tízezer ártatlan állat szenved a mesterséges anyagok kikísérletezése és tesztelése során! Feleslegesen. Mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a vegyipari, szintetikus vagy nevezhetnénk mesterséges adalékanyagokat tartalmazó kozmetikumok használata során a szépség és az egészség, köszönő viszonyban sincs egymással! Az első magyar és sajnos eddig még egyetlen bio minősítésű biokozmetikum család