Két  ember  között   a

legrövidebb  út  egy  mosoly.

Kodály   Zoltán

Szép  a  szemed,jó  a  csók.

----Mondj  most  szebbet,mondj  most  jobbat,

megölellek,megcsókollak.

MINDIG  JOBBAT,MINDIG  SZEBBET...

A  füzek  már  szenderegnek,

sötétség  szállt  a  Tiszára

s   öreg  éj  lett  nemsokára.

ÉS  JÖN  A  TAVASZ  ,FÖLSZIKRÁZVA,

GYŐZNEK,AKIK  REMÉLNI  MERTEK,

RÁTIPORVA  A  PUSZTULÁSRA.

KIHAJTANAK  A  FAÁG-CSONKOK,

BABONÁS,PIROS  LEPKE  LEBBEN,

BEHEGEDNEK  A  TÖRÖTT   CSONTOK

A  LÁBAKBAN   ÉS  A  LELKEKBEN.

VÁR  A  VIRÁGOK   MINDEN  BÁJA,

FÉNYT   RAGYOGTAT  A  KÉK  TEREKRE

AZ  ÉLET   TISZTA  LOGIKÁJA,

MINDENEN   FELÜLKEREKEDVE.

S  TE  FÖLKELSZ,  JÁRSZ-NAGY  SZÁNDÉKOKKAL,

SZERELMES  LÁNGBAN   ÖSSZEFORVA,

S  KÜZDESZ  ÚJRA            ----SZÉLMALMOKKAL---

MÍG  ÚJRA   LE  NEM   HULLSZ  A  PORBA.

25ÉVES  LENNI

EGYÜLTŐ  HELYEMBEN

HÚSZ   GOMBÓCOT  ENNI.

5KORSÓT  RÁINNI,NEM  VINNE  RÁ  KÉNYSZER,

DE  HISZ  VOLTAM  25  .  NEM  IS  EGYSZER  .....KÉTSZER.

HEGYNEK  FEL,VÖLGYNEK  LE,FUTNIMINT  AZ   ÉVEK,

SZOMORUAN  NÉZNI,   MINT  BALLAGNAK  A  VÉNEK,

KAVIÁROS  SZENDVICS,  PEZSGŐ  SZERETŐK    ÉKSZER

DE  HISZ   VOLTAM  25.  NEM  IS  EGYSZER...KÉTSZER....

STRANDON  FESZÍTENI  KIDÜLLESZTETT  MELLEL,

ELVEKKEL  HARCOLNI---BÜSZKE  EMELT  FEJJEL,

NEM  ÜT  EKSZTRÁT  A  SZÍV----MINDENNAPOS  VÉSZJEL.

kihajt  s  növekszik  éjjel,

nappal  meg   bólogat  csak,

jövőre  kész  az  erdő,

a  kosárfonók  jömmek,

hátukon  ölnyi  vessző,

vízbe  rakják,  s  míg  ázik,

kiötlik,mekkorára  fonják

s  mivel  díszítsék

a  bőség  kosarát  majd,

melyből  egyenlőképpen

vehet  király  és  koldus,

persze,ha  van  rá  pénze,

a   bőséget  magábam  úgyse  becsülné  senki.