Én Keller Gábor anyukája vagyok, és azért kezdetm el ezt a blogot, hogy megőrizzem kisfiam apró mozzanatit, amikre a későbbiekben nem fogok emlékezni...

Az előzményekkel kezdem, hiszen nem úgy kezdődött hogy Gabót 10 hónaposan meghozta a gólya:D

Hát még 2006 nyarán jártunk, hosszú keveredett zűrzavaros kapcsolatok után megismerkedtem Gáborral, aki egy igazi lovag volt...Hamar elkezdtük tervezgetni a jövőt...Presze az első héten, ami részben nem is bántott kiejelntette: Ne haragudj, remélem nem baj, de én még nem szeretnék gyereket egy darabig...Akkori életem nem is állt még rá erre a dolgora:D

Aztán 1 hónap múlva ezt mondta, azt hiszem, ha köztünk ilyen jól megy minden, akkor a későbbiekben szeretném a te lennél gyermekeim anyja:D....Terveztük, hogy 1 év múlva összeköltözünk, aztán rá egy évre megpróbálkozunk egy kisbaba összehozásával is....Na de! A sors közbeszólt....1 hónap sem telt el amikor én elköltöztem otthonról, ő meg se szó se beszéd jött is velem...Aztán telt múlt az idő..1 hónap...Kicsit furán átállt a szervezetem...Elkezdtünk "csak úgy" ábrándozni, hogy mi van ha baby lesz?Megbeszéltük ha megtudom, a teszt után, nem mondok semmit csak a kezébe nyomok egy kiszoknit:) Eltelt pár nap, tesztek a zsebemben, de nem mertem megcsinálni, talán nem akartam tudni semmit....Na de a kíváncsiság:) Hát egyik hajnalban kiosontam, teszt pozitív...mély döbbenetben leültem az asztalhoz, csak bámultam magam elé...Fél óra múlva Gábor jött ki a szobából félig csukott szemmel, hogy mi történt..Semmit nem tudtam mondani, csak annyit...Elfelejtettem, hozz a fiókból egy zoknit....Nézett rám nagy szemekkel, nem értette...Aztán hozátettem: Nem vettem neked zoknit!!!!Ő volt a legboldogabb ember a világon abban a pillanatban:) Nem terveztük, ilyen hamar, de...így alakult és sosem bánjuk meg ez biztos!

Telt múlt az idő.....2007.06.16. aznapra voltam kiírva, Gábor reggelig melózott, reggel meg festeni kezdte a lakást..ám csörrent a telefonja, hogy: Ittál kávét, ettél reggelit? Hol a cuccom? Készítsd össze 5 perc és ott vagyok! 12 óra szenvedés után, 21:30 kor megszületett ifj.Keller Gábor! Egy kis gyönyörűség...

Egészséges és életvidám, és + egy ujjacska:D

Cseperedtünk, sokat ettünk...

2 hónaposan strandoltunk, és bedugta a kis lábát a Balcsiba is:)

4 hónapos korától csak ritkán tudtam neki anyatejet adni, és szépen kapta, és ette a gyümülcsöket....

6 hónaposan kórházba került effektív apnoe-val, majd 3 héttel később leszedték a kis ujjacskát is....

Kb ekkortájt már biztosan üldögélt..

8 hónaposan mászott...És persze állt segítséggel..

9 hónapos felállt araszolt, ha kapaszkodott..

Húsvétkor megjelent az első 2 fogacska is...

Regélhetnék mennyi-mennyi minden történt velünk akkor....Azt hiszem ez már "múlt"...és igazából a jelen miatt nyitottam ezt a blogot!

Május 4.

Anyák napja.....

Gabó nem nagyon érti még mi is ez..így nekem sincs semmi extra érzésem, csak annyi hogy anya vagyok...

Ma is itt vagyunk a nagymamánál...Anyunál...

Gabó nagyot alkotott reggel...Hajnalban kellt...Anyu kint csinálta az ennivalóját, ment be a szobába hogy túl nagy a csend....És mit látott, az én kis rosszcsontom bennt áll a szekrény és az ágy közötti kis lukban, ahova képtelenség csak úgy bejutni...nézelődik, mert ugye kijönni nem tud...Néz jobbra-balra felméri a terepet....Aztán amikor odaér a felmentő sereg nagy nevetésbe kezd:) Pár órával később a konyhában se szó se beszéd elhúzza a széket és beoson az asztal alá..Égre-földre kerestük...Majd a karatyolása lebuktatta...

Lepakolta a szekrényt és állandóan a kihúzott vezetékes telefont nyúzta...

A hatalmas jókedve hirtelen hisztibe váltott délutánra...

Azóta nem találja a helyét, felébresztette a nagybátyját aki szegény reggel ért csak haza a munkából....Ugrált rajta...Észre se vettük..bekommandózott a szobába és letámadta....

majd sikeresen magára nyitotta a szekrényajtót, a feje meg ducc.....hát nem maradt nyoma szerencsére....egy ajtó sincs biztonságban a közelében...

Múltkor rácsukta apja orrára az ajtót....Amikor jött volna ki az apja a szobából, Gabó hirtelen bevágta az ajtót:D

Aztán bezárta magát a kiszsobába sikeresen...és leüllt az ajtó elé, majd támaszkodott az ajtónál és állt....Se be se ki, alig lehetett kinyitni, hiszen féltem hogy elesik ahogy benyitok....

2 napja apja új bontatlan parfűmös üvegje veszett oda. amikor apja nem figyelt Gabó pont azt vette célba...Azzal autózott, ám kiesett a kezéből..mire Gábor odanézett már ömlött mindenhol kifele a parfűm, mindez pont 10 perccel indulás előtt....olyan illata volt mint egy Giggolo-nak:) Persze a mai napig nem értem hogy került a közelébe a teli üveg, dobozos parfűm...Mindenesetre jobban illatozott mint a nők húsvétkor amikor jöttünk anyuhoz....

Most éppen nagybátyját nyúzza....imádja őt....