Rezidens: MC Patay

Az elmúlt időszakban az egyik legnépszerűbb bankokkal kapcsolatos sirám, amit el szeretnének hitetni a közvéleménnyel, hogy a bankok több 100 milliárdos veszteséget szenvednek el végtörlesztés miatt.

“A magyar bankrendszernek a végtörlesztésből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Világgazdaság napilap által rendezett csütörtöki budapesti konferencián. “

Azt viszont már nem igazán fejti ki senki, hogy miből is jön össze ez a nagy “veszteség”.

Mivel sok embert foglalkoztat ez a dolog, a hitelesmagyar.com ennek a “veszteségnek” az okát próbálta kideríteni.

A magyarázatot a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján találtuk meg.

ITT A MAGYARÁZAT A VESZTESÉGRE:

Mivel a devizahitelek előtörlesztési lehetősége kedvező árfolyamon minden deviza alapú jelzálog hitelezéssel foglalkozó hitelintézet esetében jelentős lesz, a könyvvizsgálat folyamán is külön célszerű e témakörrel foglalkozni.
A konstrukció számviteli kezelését illetően nem valószínű, hogy jogszabály fog megjelenni, így javasoljuk, hogy a következő két lépés alapján ellenőrizzék a könyvvizsgálók a hitelintézet számításait:

1. Azok körének meghatározása, akik potenciálisan részt vehetnek a programban (figyelembe véve többek között az adott ügyfél hitelintézetnél elhelyezett betétjén lévő pénzösszeget, a mögöttes ingatlan piaci értékét, az adós korábbi fizetési hajlandóságát, jövedelemi viszonyait) – előzetes becslések alapján az adósok 10-40% vehet részt a programban.

2. az (1) pontban becsült körre kell meghatározni a potenciális veszteség mértékét, mely a becsült jövőbeni árfolyam, és a végtörlesztési árfolyam különbségeként áll elő; a becsült vesztséget a magyar számviteli törvény szerint készített beszámolóban céltartalékként, az IFRS beszámolóban (csoportos kalkuláció alapján előálló) értékvesztésként célszerű beállítani már a szeptember 30-i évközi beszámolóban (adatszolgáltatásban) is.

http://www.mkvk.hu/szervezet/tagozatok/ptt/tagozatihirek/felhivas_htlint

Ebből a Könyvvizsgálói felhívásból derül ki, hogy a bankok hogyan számoltál ki azon “veszteségüket,” amely a végtörlesztés miatt keletkezett, és amiről olyan fontosnak tartották a közvéleményt is tájékoztatni.

Megállapítható, hogy a hangoztatott 210 milliárd forintnyi “veszteség” nem más , mint a jövőbeni becsült árfolyam, és a végégtörlesztési árfolyam különbségéből be nem folyó nyereség.

Ennél a pontnál álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

A Bankszektor eddigi nyilatkozatai nem attól voltak hangosak, hogy azért nem szerepelt a tájákozatókban a jövőbeni árfolyamra vonatkozó becslés, mert nem határozható meg előre a jövőbeni árfolyam, és ezért nem várható el a bankoktól, hogy becsüljék annak valószínűsíthető változását?

Amennyiben az árfolyam változása nem jelezhető előre, akkor most hogyan becsülték meg az abból adódó veszteségüket a bankok?

Az esetlegesen elmaradó nyereség miért számít veszteségnek?

Mindezek tudatában kijelenthetjük, hogy hitelfelvételkor a bankok rendelkeztek becsléssel a várható árfolyamváltozásról, de azt tudatosan elhallgatták a hitelt felvenni szándékozók elől. A bankok saját maguk bizonyították be, hogy ügyféltájékoztatásuk nem volt megfelelő, az elhallgatott adatok komolyan befolyásolták a hitelfelvevő döntését

Ezzel kimerítették a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát:

1996. évi LVII. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

8. § (1) Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. E törvény alkalmazásában fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó.

(2) A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha

a) az áru ára, lényeges tulajdonsága – így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja – tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak;

Majd 2008-tól:

2008. évi XLVII. törvény

a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.