Halljátok...halljátok a karácsonyi angyalkák szárnyainak halk suhogását.Igen!!!!Becsukom a szemem és érzem a nagyi sütötte diós-mákos beijgli,a töltöttkáposzta fenyőilattal átítatott ízét a számban.Igen lassan észrevétlenül körül ölel a szeretet,nyugalom.Ezzel a gyönyörű évente ismétlődő érzéssel kívánok minden ismerősömnek...barátnak és BARÁTOMNAK nagyon Békés Boldog Karácsonyt.Hallom a az angyalkák harangjának csilingelő hangját.
 Ti is halljátok ugye.?

Sziasztok!
Nemrég olvastam,hasonló írást.Eszembe jutott amit már azt hittem,hogy elfelejtek.Az én esetem, amit szeretnék most megosztani veletek.

Pár hónapja történ.Mentem az utcán és megálltam egy kirakat előtt.1óra körül lehetett.-ez azért lényeges,mert akkor sokan jártak arra.Oda lépett egy aránylag jól öltözött pasi(talán még jóképünek is mondhatnám),megfogta a karomat.

Mekérdezte-férjnél vagyok-e?.Már ez is megdöbentett.

Mi köze hozzá?-kérdeztem.Erre Ő még jobban megszorította a kezemet.Már szabályosan fájt.Közelebb húzott és megkérdezte..És itt jön a döbbenet..Nem akarok-e vele dugni?Azt hittem rosszul hallom.Köpnyi-nyelni nem tudtam.Bocs a kifejezésért.Kikértem magamnak és elküldtem a francba.De alig akart elengedni.Már kiabálva szidtam,hogy mit képzel.