Először is b...ok meg a finom ropogós zsömléiteket. Szeretnék néha olyan zsömlét enni, ami nem reccsen szét egy kiló morzsává, ha beleharapok, nem olyan össze aszott, mintha eleve három naposnak sütötték volna, és nem csak héja van, de bele is. Velem együtt nyilván sokan vannak még így. Nem értem miből gondoljátok, hogy mindenki imádja, ha éles kenyértörmelék vagdalja szét az ínyét evés közben?
Puha, finom zsömlét akarunk!
Másodszor! B....tok meg a mazsolátokat!

Egy nap Petike megkérdezte apukáját, hogy kaphatna-e egy
mountain-bike-ot
születésnapjára.
Az apa így szólt:
- Petikém, most vettünk fel nyolc millió forint kölcsönt a házra,
sajnos,
nincs most pénzünk biciklire. Várj Karácsonyig.
Eljött a Karácsony, Petike megint rákérdezett.
- Sajnos még mindig sok a tartozásunk, talán majd máskor...
Két nappal később Petike nagy bőröndöt cipelve kilép a házból.
Az apja megkérdezi:
- Miért mész el kisfiam, nem szeretsz már minket?
- Tegnap este , mikor elmentem a szobátok ajtaja előtt, hallottam,
hogy
azt mondod, hogy elmész, és anya megkért, hogy várd meg, mert
mindjárt  ő
is elmegy.