A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Ez az év legrövidebb napja. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé. A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták – láttuk – november elejétől.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek.

Ráhányni mindent, ami antik, ócska,
Csorbát, töröttet s ami új, meg ép,
Gyermekjátékot, - ó, boldog fogócska! -
S rászórni szórva mindent, ami szép.

Dalolna forró láng az égig róla
S kezén fogná mindenki földiét.

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hisz zúzmarás a város, a berek...
Fagyos kamrák kilincsét fölszaggatni
És rakni, adjon sok-sok meleget.

Azt a tüzet, ó jaj, meg kéne rakni,
Hogy fölengednének az emberek!

Az Északi-sarkkör körül található, a Tundra éghajlaton.

A sarki rókák meglehetősen kis termetű állatok:

magasságuk 25–30 cm-es, testhosszuk pedig

átlagosan 55–70 cm, testömegük 2,5–8 kg.

Füleik a hőleadás csökkentése érdekében kicsik, talpai szörösek.

Bundáját évente kétszer váltja (színét is).

Vadászik, fő tápláléka a lemming.

A sarki róka monogám,

a párok együtt maradnak

a párzási időszakon kívül is.

6-12 vak kölyköt szül,

melyek 2-3 hónapos korukban

válnak önállóvá. 

 Életkora rendszerint nem

haladja meg a tíz évet.