Duka Noémi: Üresség

Szüntelen éhezem, éhezik a lelkem,

Mégisvoly sok érzés kavarog bennem,

Gyarapítom magamban az érzések súlyát,

De a szeretet egyik kis résen sem jut át.

Szüntelen érkezik belém sok érzés,

Magamban tornyokban áll szinte minden kérdés,

Elhajítom-megtartom,megszorítom-engedem,

Az elszakadt húrokat is összecsomózva pengetem.

Eldobni kéne már ezt a gitárt,

Óvni és félteni mit szívem kitárt.

De mégis nem bújni el,nem kell félni tőle,

Ne zárjam szívemet kisrácsos börtönbe.