Dr.T.Túri Gábor

 

 

A Kárpát-medencei ősnyelv hatása a német nyelv szókincsére

 

 

Előszó

 

Amit itt a tisztelt olvasó most itt a kezében tart, az egy merőben új dolog és minden bizonnyal az olvasók egy része gyanakodva is húzza majd fel a szemöldökét, mondva:  « lám, lám,  ismét egy magyarkodás, megint itt van valaki, aki be akarja bizonyítani nekünk a kör négyszögesítését…. » 

Nem, Tisztelt Olvasó !

Én ezt nem akarom bebizonyítani, hanem ennek pont az ellenkezőjét....

Olyan valamit, amit úgy fogalmazhatnék meg, hogy végeredményben minden geometria figura végül is a körre vezethető vissza...

És ez egy nagy különbség!

 

Amit itt kigyűjtöttem és analizáltam, Varga Csaba munkájának részbeni felhasználásával és az ő szóbeli beleegyezésével, miközben  Pilisvörösváron, egy hangulatos étteremben, finom ínycsikladó étek mellett, egy kellemes délutánt töltöttünk el együtt,  az számomra valóben egy tudatformáló eredményt hozott.

 

Az általa vizsgált angol, a szláv és a görög nyelv ősmagyar nyelvi kapcsolatai, bár érdeklődésemet felkeltették, de mégis csak felszínesen érintettek, hiszen az angol csak mint tanulmányaim kötelező nyelve hagyott nyomot tudatomban, a másik két nyelvet pedig, sajnos, nem beszélem.

Ugyanezen nyelvészeti összehasonlító módszer, e másik indogermán nyelvvel, a némettel, azonban döbbenetet váltott ki belőlem.

Az általam beszélt és írt német nyelv, ezen kapcsolatainak feldolgozása, egy merőben új irányvonalat adott az eddigi Kárpát-medencei kutatásaim vonulatában.

Belemélyedtem a szótárakba és az értelmező-szótárakba, amelyek a rendelkezésemre álltak.

Hosszú heteket töltöttem el az összehasonlítással.

Ennek eredménye ez a szerény munka.

Kérem az olvasót, hogy olvassa ugyanolyan elmélyültséggel és agyat mozgató indulattal, ahogy én ezt megtaláltam és leírtam.

 

A tények megértéséhez azonban tudni kell, hogy

érdekes módon egyes szavakban megmaradt az ősmagyar nyelv teljes végződése, az –ani, -eni :

játsz-ANI

épít-ENI

kering-ENI,

 

tehát mégegyszer : az –ani és az –eni.

 

Ebből az -eni-ből lesz, mint azt később látni fogjuk, a magyarban a  -ni végződés, mert az « e » lekopott (pl repül-ni, játsza-ni stb)

a németknél pedig az  -en, amelynek  a végéről pedig az « i » kopott le. (pl.flieg-en, spiel-en)

 

A szavakat nem egyszerűen átírjuk németről magyarra, hanem mi majd meg is tudjuk az értelmét fejteni, a mai magyar nyelv segítségével... és ami a legfontosabb...hogy e szófejtéseket, ugyanígy a német nyelv segítségével pedig, aligha tudnánk megtenni.

Ez a fontos különbség adja meg annak a lehetőségét, hogy kimondhatjuk: e felsorolt szavak a magyar, pontosabban a Kárpát-medencei ősnyelvböl kerültek át,  szétáramlás révén a német nyelvbe. (Varga Csaba, Krantz és Alinei elmélete)

 

Kérem Önöket, hogy itt ne keressék a pontos magánhangzó megegyezéseket, mert azok a mai magyar nyelvben is másodlagos jelentőségűek, mint azt a tájszólásainkban is láthatjuk: mögeszöm, mágeszem vagy megeszem, ezeket mindeggyiket értjük....

A másik fontos szabály pedig, amit feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a  mássalhangzók, az azonos csoportjaikon belül egymásba átalakulhatnak:

pl. B-P-V,   vagy a  S-SZ és a  CS-ZS ,   stb.

 

 

 

Most nézzük tehát a talált egyező szavakat !

Ez természetesen, most inkább azoknak lesz érdekesebb, akik szintén beszélik ezt a nyelvet, de – gondolom – a többieknek is meglepő lesz ez az összehasonlítás.

Itt hívom fel mégegyszer a figyelmet arra, hogy ugyanezek  a nyelvi összehasonlítások és e nyelvi egyezések az angol, a szláv és az ógörög szavakra ugyanígy  érvényesek....

Ezen pedig nagyon is érdemes elgondolkozni!!

 

Nem kevés szó az, amivel terhelni kívánom a Tisztelt Olvasót.

Ajánlom, először csak fusson át rajta….

Aztán később, mikor már ő is döbbenten fog az olvasottakon elgondolkozni, nézze át mégegyszer, és kezdje el « mazsolázni » az ott látottakat.

 

Tehát kezdjük el az olvasást, illetve  “mazsolázásunkat”!

 

B-RAT-EN     (jelentése : sütni)

           (b-rat-en-i) Itt a B a németben egy vendéghang

           (illetve a magyar P alakult át B-vé!)

            a  RAT(rot) megfelel a magyar  RÖT (piros) szónak.

            Miközben a húst sütig, az pirosodik és RÖT lesz.

            Maga a ténykedés a “pirosítani”= “pirit-ni”  “Pi-RiT –ENi”

tehát RÖT-eNI  vagy P=B-àPI-RIT-ANI-àBi-RaT-eN-i

 

B-RECH-EN   (jelentése: törni)            

           (b-rech-en-i) a  « b »  itt is vendéghang!

            Ez a a reccsenést jelenti

            RECS-NI  -à RECS-eN-i     (a magyar megkettőzi

            a mássalhangzókat : vagyis reccsenni)

 

BAR-à Pld. BAR-fuss    (jelentés: mezítláb)

            tehát cipő nélkül a BŐR-én lépked

            mert ő PÖR-e (ami nackt-ot jelent)

 

BARKE  (jelentése árbóc nélküli nagy csónak, hajó)

            magyarul is BÁRKA, mint pl. a Noé bárkkája,

            ami be-BURKO-lta, vagyis védte a bennt ülöket

 

 

 

BE --à ez valamilyen BE-irányuló mozgást jelent (!)

 

BE-DACH-EN (jelentése: befedn-ni) vagy BE-DECK-EN (betakarni)

            a  Dach és Deck (tetö és menyezet)

            értelme:TÁK, mert TÁK-olmány, TÁK-olt valami:

tehát a cselekvés, ami innen ered:TÁK-eNi 

vagyis:   BE-TÁK-e-N-i

            németül:BE-DACH-eN-I

           (és a jelentése így érthető: betakarni, befedni)

 

BELEG  (jelentése bélyeg,számla)

            BÉLYEG à ha nem a postai b´lyegre gondolunk, akkor

            Az egy jelzés, vagyis németül Markierung 

Ehhez most hozzáfűznék valamit:

A bélyeg tudniillik, az tulajdonképen egy jelzés, egy igazolás, hogy valami el lett intézve,

valami ki van fizetve, valami valakihez tartozik.

tehát németül egy BELEG.

 

Ez így mind szép és jó lenne és a hivatalos Akadémia tudósai ki is mondhatnák, hogy lám,

a magyarok ezt a szót is kölcsönözték egy másik nép szókincséből, ezesetben a német szókincsből.

 

Hogy ez viszont nem így van, azt a következőkkel bizonyítom:

 

A kereskedők, vagy a termesztők, de mondhatjuk úgy is, hogy a tenyésztők(pl.állattenyésztők), amikor pl. a marháikat külföldre hajtották, akkor egy jelzést tettek az állat nyakába…. Ezt pedig úgy tették, hogy egy tüzes vassal egy jelet nyomtak az állat nyakbőrébe. BELE-ÉGE-tték ezt a jelet.

Ez volt az a jel, ami mindig BEL-ÉG az állatba.

Tehát az állat meg lett BÉLy-EG-ezve.

Másszóval, amikor az 1100-as és 1200-as években Nürnbergbe szállították a magyarok az évi 20-25.000 marhájukat eladásra ) akkor ezek, hogy ki lettek fizetve : egy jelzést kaptak.

 

Ez a BELÉG-ett jelzés volt a magyar állatok BÉLyEG-e

és a németek számára pedig a BELÉG , hogy ezt ök már kifizették.

Tehát mind a két nép jogosan használja még ma is ezt a szót, amikor a postán a bélyeget “rányalja” a borítékra, amiröl aztán a pénztárnál egy Beléget kap!

 

Egy  diffrencia azért mégis van, mert  a magyar az tudja, hogy ez a szó miért és honnan ered….

Még nem felejtette el….ismeri az etimológiát, hiszen az ő nyelvéből ered.

A német nyelvböl ellenben már kikopott.

 

 

 

BETTEN  (jelentése veteményezni)  B-àV

            VET-eNI--à mert az ágyat is meg kell VETni.

(emlékszünk rá, amit az elején írtam?

Az –eni az ősi végződés, ami a németben –en,

a magyarban pedig –ni lett, vagyis azzá kopott.)

 

BINNEN   (jelentése: belül)

            benn, BENN-EN  úgy mint fennen, bennem,

 

BOCK (jelentése bakàbakkecske, szarvas bak, stb.)

            BAK

 

BOHREN  (jelentése: fúrni)  itt a B alakul át àF-é

            FOHR-e-Ni-àFÚR-eNI

           

BOHRLOCH (jelentése: furat)

            FÚRLUK-àvagyis furat

 

BRAUN (jelentése : barna)

 

BUCKEL  (jelentése: púp, hát, kiemelkedés)

            Buc-ke(l)-àBUC-KA, dombocska,kiemelkedés

 

BUSCH--à (jelentése bokor, bozót)

            BOZ-ót

 

CHIFFRE  (jelentése: szám, jelige, kódszám)

            CIFRA----kicifrázzák

 

CHOR (jelentése kórus, énekkar)

            KÖR,KAR-à ének-KAR

 

 

DACH :jelentése: tetö (à ld.már előbb is!)

            tetőszerkezet, TÁK-olmány

 

DACHLUCKE  ( jelentése: tetőnyílás)

            TÁKLUK    (tetöluk)

 

EBEN (jelentése: éppen, pont)

            ÉPPEN

 

 

ECK (jelentése: sarok, kiszögelés)

            ÉK, szöglet-àsarok

 

ECKHAUS (jelentése : sarokház)

            ÉKHÀZ-àSAROKHÁZ

 

ESSEN (jelentése: enni)

            ESSZ-e-NI, eszni, enni

 

FANGEN  (jelentése: fogni, elkapni))  itt az N lett betoldva

            FAG-EN-àFOG-e-NI , FOGNI

 

FAUL (jelentése romlott pl. gyümölcs)

            FULàFÜL, be-FÜLL-edt( be FUL-ladt)

 

FAULEN(jelentése: megromlani, rothadni)

            FUL-enàFÜL- e –N-I, FÜLL-NI, befüll-edni( rothadni)

 

FEIGE (jelentése: füge)

            FÜGE-àFÜGGŐ

 

FEIN (jelentése:finom)

            FIN-om

 

FELD (jelentése: mezö, szántóföld)

            FÖLD, à tulajdonképpen FÖLT a jelentése, mert a

             fölött levőt a felül lévőt jelenti

 

FEST  (jelentése: kemény, szilárd)

            vagyis FESZ-ES,

 

 

 

FÜGEN---zusammenfügen

            FOG-e-NiàFOG-NI-àösszefogni, (összefűzni)

            Vagy beifügen-à befogni,hozzáfogni, (hozzáfüzni)

 

GÄREN (jelentése: erjedni)

            GEREN-I; GER-JEN-ià GER-jed-NI, (erjedni)

 

GARTEN

            GART-(en)-àKERT

 

És itt álljunk meg megint egy pillanatra.

A magyar nyelvben a „kert“ azért kert, mert be van “ker”-ítve,

tehát egy „kerítéssel „ be lett kerítve.

Ebből láthatjuk, hogy nyelvünkben tettenérhető itt egy logika,

amely a szavak alkotásában visszatükröződik.

A német GART-en-be ugyan benne van a magyar KRT hangoknak

megfelelő betűk, de ez csak átvétel lehet a nyelvükben, mert ők ezt

a Gartent nem egy “Geritéssel » veszik körül, ami a részükről

ésszerűen elvárható lenne, hanem egy « Zaun »-nal.

Tehát a nyelv logikját, amit a magyarban láttunk, azt

itt nem érhetjük tetten….

 

GROB (jelentése: durva, goromba)

            GOROB-à GOROB-a-àGOROMB-a, (durva)

 

 

GÜRTEL (jelentése: őv, derékszíj)

            KÜRT-EL-àKERET-EL, -àvagyis KERÍT,

            körbekerít, körbevesz, (=öv, derékszíj)

 

HAUS

            HASZ-àHÁZ   (eredetileg HÓ-OZ, mert HÓ

            az a magyar fed, befed szógyök, amiböl ered maga a HÓ,

            ami a havas tájat befedi, de a HÁz is, ami befedi a

            bent lévöt a HÁló, ami este befedi mint -ruha a testet

            vagy mint -szoba a bent alvót.

            Ilyen továbbá a HÓnalj, ami befedi a karunk alatti részt,

            vagy a HOmlok, ami befedi az agyunkat, stb.)

 

 

HAUSTOR

            HÁZTÁR-à HÁZTÁR-uló (= Házajtó)

 

HER   (jelentése: ide)

            (HejR)à“HELYRE gyere!” , régen: HEERE (vagyis =ide)

 

HERDE  (jelentése csorda)

            HORDA -àcsorda

 

  

HÜLLE (jelentése burok, tok)

            HÉLjE, -àvalaminek a HÉJA-àpl. a tojás-héj ,

            ami a tojást körülveszi, beburkolja

            Szerintem még magának a magyar HÜLYE szónak

            is itt kell keresni az eredeti jelentését, mert

            HÉL-J-ában (burokban ?)született, vagyis héjás,

            tehát nem tiszta (szellemileg !) (TG)

 

KARTE (jelentése : kártya, lap)

            KÁRTYA, ami a HÁRTYA szóból ered

 

 

KETTE (jelentése: lánc)

            KÖTTE , ami össze van kötve

 

KETTEN (jelentése kapcsolni, összekötni)

            KÖT-e-NI, régi magyar: ketni

 

 

KIRCHE (jelentése : templom)

            KÖRKE, a régi templomok mindig köralakúak voltak

            és tulajdoképpen a mai templomok

            belsö szentélye, az oltárnál, még ma is kerek ,

            vagyis « körke » alakú.

 

Itt ehhez megint hozzátennék valamit :

Úgy mint a KIRCHE--àKörke, hiszen az első, őstemplomok Magyarországon és az avar területeken egészen  Passauig KÖR alakuak voltak és tulajdoképpen a mai templomok

belső szentélye, az oltárnál, még ma is kerek , vagyis « körke » alakú. Ezek az ősi magyar templomok a Kaukázus déli lejtőjén lévő örmény templomokkal mutatnak hasonlóságot, ami jól mutatja a magyarok származási irányvonalát  és az ősi kultúrális kapcsolatát is….

Ezek az ősi templomok egy KÖRKE-rítéssel voltak KÖRülvéve. Tehát itt jól látható a KIRChE szó eredete !

De a magyar nyelv végül is, a fejlődése során erre a kifejezésre mégis a TEMplom szót használta.

Ennek pedig az az oka, hogy úgy mint ezt a régi templomoknál, még ma is láthatjuk, a templom körüli udvaron volt egykor a TEMető,ezért lett magyarországon TEMplom az Isten házából. Mint ahogy Németországban is van Tempel, de anélkül, hogy ott a TEMetővel ez összecsengene, hiszen ott Friedhof van….stb. (Tehát az ő « Tempel » szavuk így szintén gyökértelen, vagyis : átvétel !)

 

 

KITT (jelentése : gitt, tapasz, ragacs)  G=K

            összeKÖT, megKÖT a ragasztó

 

 

KLIMPERN (jelentése: csörög, valamit penget, üt,

            vagy a zongorát üti=kalimpál)

            KALIMPÁNLNI (ha az M-et kivesszük akkor

            látható a tő : kalapálni vagyis ütni)

 

KLINKE (jelentése : kilincs)

            KILINCS-ke.

 

 

KÜCHE (jelentése=konyha)

            KOHÓ, ahol forrósítanak, ahol föznek

            Eredetileg: kohnya, a kohó-ból

 

KOCH (jelentése =szakács)

            KOH-ÓS, vagyis aki a hevítő, a főző

 

KOCHEN (jelentése=fözni)

            KOH-e-NI, kohítani, vagyis hevíteni

 

KOPF (jelentése=fej)

            KOP-onya

 

KOPIE (jeletése : másolat)

            KÉPI  vagyis leképzett (=másolat)

 

KOPPELN (jelentése : kapcsolni)

            KAP-OL-NI  (vagyis= kapcsolni)

 

KORSO (jelentése : sétány)

            KÖRZÖ, -à KÖR-ö-ZÖ vagyis KORZÓ,

            ahol az emberek köröznek és sétálnak.

            (Ez is tipikus példája annak, amikor egy

            ősrégi szavunkat « visszakapunk » Európából.)

 

 

 

LAUB              (jelentése: lomb, a fa levélzete)

                        A magyar LEV-él  az LEB-eg (BàV)

                        Ugyanígy  LAUB  is LEB-egöàvagyis lev-él de

                        egy M beszúrással: LO-m-B

 

LAUF              (jelentése : fut)  dialektus: LAF és LÓF

                        LÓF-rál (szaladgál, eljárkál),

                        LÓF-à LÓT (lót-fut)

 

LAUSCHEN            (jelentése : halgatózik , fülel, élesen figyel)

                        LAUSCH-EN-iàLES-EN-I-àLESNI

 

LECK              (jelentése: lék)

LICKàLIKàlék, hajólék

 

LOCH             (jelentése : luk, odu, mélyedés)

                        LOKàLUKàLYUK (odu)

 

LOS                (jelentése: LAZA)

                        LASàLASAàLAZA

 

LUFT             (jelentése : levegö, lég)  LUFà (FàV)

                        àLUV--àLEVà(mint LEV-egö)

 

LUKE              (jelentése : nyílás, LUK, mint pl.padlás nyílás)

                        LUK-àtetöluk

 

 

MASKE            (jelentése : álarc)

                        MASKE-àMÁS-KEàMÁS-KA--à(másnak kinézö)

 

MÖRSER            (jelentése: mozsár)   SàZS

                        A MORZS-oló hely -à a MOR-SER---

                       MOR-ZSÁR-àMO-ZSÁR

 

MUND            (jelentése: száj)

                        Ezzel a szájjál tud az ember MOND-ani vamit,

                        mert ezzel a szájjal MOND-juk

ki, amit gondolunk. Ez a mi MOND-atunk,

ami általunk MOND-atik ki…

 

MURMELN            (jelentése: érthetetlenül motyog)

                        MURMEL-NIàMORMOL-NI

 

MÜHLE            (jelentése : malom)

                        Ahol szét-MÁL-asztanak valamit(németül:zer-mahlen)

 

MÜLL             (jelentése :szemét)

                        Ahol málasztanak ott MÁL-adék, vagyis szemét

                        is keletkezik

 

MÜLLER       (jelentése:molnár)

                        Aki a MÁL-asztó, a MÁL-ÁR vagyis a MÜLL-ER.

 

 

MÜNDLICH            ( jelentése:szóbelileg)

                        àMÜND-LIG-àMOND-LAG-àMONDÓLAG

 

 

NACKEN            (jelentése: nyakszirt, tarkó)

                        NAK-EN-àNYAK-ÁNYàNYAK

 

 

NAME                        (jelentése: név)

                        Csakhogy régen a személyt a nemzetséghez

                        tartozás jellemezte:

                        Ez volt a NEM-ük, ez jelentette, hogy milyen

                       NEM-beliek voltak.

                        NAM-E-à NEM-E  valakinek.

 

PAAR              (jelentése: pár)

                        Pár-os, pár-ta, part (mindkét oldali), párt, stb

 

 

PALATSCHINKEN (jelentése: palacsinta)

sokan gondolják, hogy a magyar palacsinta szó,

az német eredetü átvátel,

                        de nem így van, mert a PAL a LAP szóból

                       ered és laposat jelent :

a LAP-át, a LAP (füzetlap), PAL-a (tetöpala),

PAL-ást(ami egy lapos szögletes terítö

                        ami befedi a vállat)

Így ami LAP-os, az ugyanakkor PAL-os, vagyis

PAL-ACS -à ès innen származik

a LAP-OSàLAP-AS--àLAP-ACS-àPAL-ACS-inta.

Tehát ez a LAP-OS-INT(-ott), ami LAPOSINT(v)A

vagyis àPAL-OS-INT(v)AàPALACSINT(v)A van.

(TG)

 

PALETTA            (jelentése: festékkeverö lap, rakodólap)

                        Ugyanúgy mint fentebb ez is a LAP szóból ered:

                        PAL-ETTA--àLAP-ETTA-àami lelapítottà

                        àLAPETT : tehát valami lapos tárgy.

 

 

RATE              (jelentése : ráta, amit részletekben ki kell fizetni),

                       tehát ki van róva rá a részlet-

                        fizetés kötelessége. (amit a hitelezö kirótt rá)

                        RÁTA-àRÓTA

 

RAUB             (jelentése : rablás)  AU-à A

                        RAB-àRAB-lás

 

 

 

 

RHONE            (a folyó német-svájci és francia neve)                                                               

                        Az ösmagyar ROHAN szó régi alakja ROUAN-à

                       ez a régies alak került ki

a Kárpát-medencéből, és a svájciak és franciák ezt

a rohanó folyót, amely ki-RON-t a hegyekből

ennek megfelelően

                        RHONE-nak, vagyis ROHAN-ónak nevezik.

                       Valószínű, hogy a « retiai » (rätisch) nyelv

                        útján került a mai svájci nyelvbe.

                       A kutatók még mindig ismeretlennek nevezik,

                        pedig ez is leszakadt része az ősmagyar nyelvnek.

                       (ez volt a « rétiek » nyelve, akik

                        az Alpok « rétjein » éltek…)(TG)

                       

 

ROT                (jelentése: vörös)

àRÖT

 

 

RUDER            (jelentése: evezőlapát, evező-rúd) a rúd ,

                       amivel eveznek

                        RUD-er-à RÚD

 

RÜBE              (jelentése : RÉPA)

                        RÜPEàRÉPA

 

SACK             (jelentése : ZSÁK)

 

 

SAME N            (jelentése: mag,csíra) 

A mag=szem.

                        SAM-E-à SZEM

 

Ehhez ismét hozzáfűznék valamit.

Mert a szem és a mag szó a magyarban egy különös összefüggésben áll egymással.

Mind a két szó hordozza a termést és csírát hordozó növényi részt jelentő értelmet, de ugyanakkor

a „szem“ a látás szerve is. De a “szem” a növény szárán, a rügyet is jelenti, vagyis

a csírát. De a “mag” jelent engemet is, vagyis “mag”-amat, vagy a másikat, “mag”-át.

Mert például én “mag”-am, az egy “szem” vagyok az emberiségből. De ugyanakkor az

én “szem”-em fénye az én “mag”-zatom, ha megszületett.

Ugyanezt az összefüggést azonban nem tudjuk kimutatni a német nyelvben.

Ott a szem, vagyis a látószerv az az Auge, míg a termés az Samen vagy Korn

(vagyis szem és mag).

Itt tehát átfedés nincs !! És mégis a német azt mondja : « Ich nehme ihn aufs Korn »,

ami magyarul azt jelenti, hogy „én őt kritikusan szemlélem“, vagyis szemmel tartom.

Tehát itt a Korn a látás szervével áll kapcsolatban, holott ez a német nyelvből nem

vezethető le, mivel a Korn, mint láttuk, egyszerüen csak magot jelent….

Ez megint jól képes bizonyítani, hogy ezt a kifejezést is abból

a magyar nyelvből vették át, ahol a szem-nek még ma is meg van mind a két értelme,

(vagyis a látás-szerve és a mag)!

 

 

SANG             (jelentése: énekel) = énekel-dalol-zeng

                        SANG-àZENG

 

 

SÄNGERCHOR (jelentése: énekkar)-àZENGŐ-KÖR

 

 

SÄBEL            (jelentése : kard)   kard= szablya

                        SÄB-EL--à SZAB-OL-àszaboló-àSZABLya

 

SÄGE              (jelentése: fűrész) ami vág és szeg (leszeg valamit)

                        SÄG-E--à SZEG-ő

 

SÄULE            (jelentése oszlop) régen faoszlop, ami szál-fából készült

                        SÄUL-E -àSZÁL-E

Megjegyzés: Ezért nevezték a nagy, fából készült termet nálunk

SZÁLÁ-nak, mert ez a szál-fákból épített SZÁLLÁS volt, a nagy terem.

A német ezt is átvette a  SAAL szóban, éspedig terem,

csarnok jelentéssel. (TG)

 

 

SCHAR            (jelentése: sereg)

                        SCHAR-à SER-eg

 

 

SCHERBE            (jelentése: törött cserép)  érdekes, mert itt két

                        megfejtés is van:

                        SCHER-BE-àCSER-BE-àCSER-EB-àCSER-ÉP

                        SCHERBE-àCSORBA (törött) (TG)

 

 

SCHINKEN            (jelentése: sonka) 

ami a disznó lábának a comb része, egy csonka láb

                        SCHINK-EN-àCSONK

Megjegyzés: De ugyanakkor a németben a CSONK az STUMPF-ot jelent.

És a STUMPF másik jelentései: tompa életlen, aminek viszon már megint

megtalálható az ösmagyar eredete :

S-TUMP-F-à s-TOMP-a (TG)

 

 

SCHNUR            (jelentése: cérna, zsineg)--à ami zsinor     SCH=ZS

                        SCH-NUR-àZS-i-NOR

 

SEIL                (jelentése: kötél)  vagyis szál

                        SE-i-L--àSZÁL

 

SPUCKEN            (jelentése: köpni)  vagyis pökni  -àaz “S” itt vendéghang

                        s-PUCK-EN--à PUCK-EN-i--àPÖCKNI

 

                        De ugyanakkor az s-t meghagyva és az sàcs

                       átmenetet figyelembevéve:

                        S-PUCK-EN-iàCS-PUG-eNIàCSÖ-PÖG-NI

                       (a nyálat elcsöppenteni)(TG)

 

STUBE            (jelentése: lakószoba, nappali)   vagyis szoba---à

                       a „t“ az itt vendéghang :

                        S-t-UBE-àSzUBE-àSZOBA

 

TANZ              (jelentése: tánc)

                        Ez a szó az ősmagyar TÁN-torog, TÉN-fereg

                        szótőből ereded, ide-oda mozgást

                        jelent. Ez a ritmikus mozgás pedig a TÁNC.

 

TAT                 (jelentése : TETT)

 

TÄTER            (jelentése: TETT-es)

 

TOR                (jelentése: kapubejárat), ami kitáruló

                        TOR-àTÀR

 

TORSO            (jelentése: töredék, torsó),

ami tehát kezek és lábak nélkül van

                        TORS-O-à TÖRZS

                        Ilyen még pl. a káposzta TORZS-ája,

                        miután a leveleit lefejtettük  róla.(TG)

 

TOTENHAUS (jelentése: halottasház)

                        TOTEN-HAUS-à TETEM-HÁZ

 

TURM             (jelentése: TOR-ony)

                        TUR-MàTÜR-eMàTÜR-EM-KEDÉS-à

                        àvalahonnan kiemelkedés a jelentése…(TG)

 

Megjegyzés : Ez különben a magyar TOR-, TAR-  szógyökből ered,

amely valamilyen hirtelen kitüremkedést jelent :

Ez került be a S-TURM (német:vihar) szóba is, ahol

TOR-nyosuló felhők, és  hullámok, esetleg TOR-nádó

szerű vihar van.

Ilyen még a TOR-ta, a TAR-ajos hullám, a kakas-TAR-éja,

a TOR-lódás, sőt még a TOR-ma is hiszen ez is, a csípős

íze miatt, hirtelen feltorlódó fejfeszülést okoz, stb.(TG)

 

WAHL            (jelentése : VÁL-asztás)

 

WARTE            (jelentése : őrtorony, őrhely)

                        WARTE-à VÁRTA, ahol vártak a katonák

                        az ellenségre

 

 

 

 

 

 

Ezzel be is fejezem a felsorolást. Nagyon sok szót nem írtam itt le, amelyeket pedig,

számszerint 190-et, megtalálhat Varga Csaba gyüjteményében a Kedves Olvasó.

Ezeket a szavakat egészítettem ki az én saját gyüjteményemmel és megjegyzéseimmel.

Biztos lesz mindenkinek egy-két « kedvence » ebből a felsorolásból.

Én elárulom, hogy az én két kedvencem a « kopia » és a « palacsinta »…. Régebben, mindkettőről meg voltam győződve, hogy idegen szó ! (de hát így van ez a többi szóval is)

 

………

 

Az előző példákból jól láthatjuk, hogy legtöbször dőre dolog,  azonos szavakat keresni  két nyelvben, annak bebizonyítására, hogy egymás rokonai.

Épp ellenkezőleg, például itt is az az érdekes, hogy az egyes német szavak jelentését logikusan és jól értelmezhetően, pont a magyar nyelv segítségével és merőben más magyar szavak felhasználásával, kapjuk meg, ami így felépíti és megmagyarázza magát a keresett német szót !

 

Tehát itt durván 190 szóról van szó.

Ne felejtsük el, hogy kb.ennyi szóval alapozta meg a finn-ugor irányzat a maga tézisét, a magyarok származásáról. Arról, hogy mi az egyszerű, barbár, sátorlakó és halászó-vadászó, északi, valamint szibériai népek rokonai vagyunk.

Arról, hogy mi egy primitív nyelvvel érkeztünk ide a Kárpát-medencébe és eltanultuk, pontosabban átvettük a szavak százait az előttünk itt élő szláv ill. germán népektől......

 

Nekik ez az alig 200 szó elégséges volt !!

Legyen hát akkor nekünk is elégséges az itt felsorolt szavak tömege....

 

Hiszen akkor ugyanezen a jogon mi is levonhatunk bizonyos tanulságokat.

Tehát gondoljuk át mégegyszer az itt leírt hasonlatokat, és vonjuk le belőle bátran mi is a saját következtetésünket.....

 

Ez –azt hiszem nem kell többet ismételnem - azt jelenti, hogy a Kárpát-medecei nyelv egy ösnyelv volt, és ez volt az átadó. Ezt a  nyelvet ma magyarnak nevezzük és az itt élö HUNGAROK még ma is ezt beszélik.

Ez az ősnyelv pedig a kelta és az etruszk nyelveken kívül, bizonyíthatóan, a ma élő európai nyelveknek is az alkotója.

 

Mindegyik nyelv vett át ebből a Kárpát-medencei ŐS-TÉGELYBŐL.

 

Így ezen átvevő indogermán nyelvek között, a rokoni kapcsolatot, nem fejezheti ki a nyelvük közötti hasonlóság,(amit pedig oly büszkén és öntudattal hirdetnek) hiszen mint láttuk, ők ezeket egymástól függetlenűl a Kárpát-medencéből, „pidgin-nyelv“-ként ültették át a saját nyelvükbe...

  

És itt van pont a lényege ennek a felismerésnek, ami most itt olvasható és amit Varga Csaba is hirdet.

Vagyis nyelvünk segitségével megoldhatók lennének egyes kérdések az európai nyelvekkel kapcsolatban, de pontosan ez az, amit az akadémikus nézetek nem kívánnak kihasználni, mert ezáltal az eddig felépített indogermán (és finn-ugor) építményük összedölne...Így inkább vallják a régi elavult nézeteket, annak minden hibájával együtt, mintsem hogy egy új szisztémát felépítenének.

Ne felejtsük el, így volt ez a világképünkkel kapcsolatban is egy pár száz éve....A konzervatív tudósok nem akarták elfogadni a Koppernikuszi világmodelt....Ők inkább ragaszkodtak a Ptolemaioszi világképhez és azt egyre bonyolultabbá és bonyolultabbá tették, csakhogy megfeleljen az újabb és újabb megfigyeléseknek....Aztán egyszercsak, egy adott pillanatban, minden ellenkezésük dacára összedült ez a régi építmény, a régi téziseivel egyetemben.

 

Hiszem, hogy így fog ez történni a nyelvészet területén is...

 

De nehogy azt higyjük, hogy közben a magyar nyelv megállt a fejlődésben, mert ez hiba lenne.

Ez a magyar nyelv természetesen mára,  a fejlődése során, már maga is felépítette a több százezres szókincsét ebből az ősnyelvből. Ugyanakkor azonban ez az itt élő magyar nép, a „TÉGELYBEN“ visszamaradt szavakat (vagyis amit éppen nem használt fel) , azokat is, éspedig mindet, mind a mai napig, megérti, mert ezek az ő szavai, mert ő maga a TÉGELY!

 

Így lehetséges, hogy a TÁR ősmagyar szó, amely pl.a TÜR vagy TOR német szavak őseit jelenti, ma már nem használatos nálunk az ajtó megjelölésére, de ha ezt leírva látjuk,(és tudjuk, hogy a magánhangzó szerepe az másodlagos) akkor mégis megértjük és rögtön sejtjük, hogy valami olyanról van itt szó, ami kinyílik, kiTÁR-ul.

Így tehát rögtön az ajtóra, vagy a kapura asszociálunk.

Ugyanígy van ez a „TÁK“ őskárpáti szóval is, amely pedig a német DACH és DECKE szavak őse, és annak ellenére megértjük, hogy mi már ezekre a fogalmakra nem a TÁK-olmányt, hanem a „menyezetet“ és a „tetőt“ használjuk...

Mert (és itt mégegyszer megismétlem) abból a bizonyos „őstégelyből“ mi magyarok ezt vettük ki magunknak mindennapos használatra , de ha kell a többit is, amit éppen nem használunk, azt is megértjük!

 

Tehát mi sohasem voltunk „átvevö“ nyelvi műveltségü nép, ahogy pedig ezt belénk akarják nevelni és ahogy ezt a finn-ugor elmélet még ma is tanítja, hanem épp ellenkezöleg, mindig is csak átadók voltunk.

 

Ebből látható, hogy mi valamilyen oknál fogva (?) abban a szerencsében részesültünk, hogy mi magában abban a bugyogó forrásban élünk, abban a soha nem szűnő ősfolyam-csobogásban, amelynek a környező indogermán népek, már csak a kis hullámait és az apró kis rezgéseit képesek megérezni.

 

Ez dönti értéktelen romhalmazzá azt az amúgy is homokra épitett várat, amit úgy hív a nemzetközi és főleg a magyar tudomány, hogy finn-ugor nyelvi és származási elmélet.

 

Mert ugyanúgy, ahogy a nyelvünk is, éppen úgy mi is, itt, a  Kárpát-medencében vagyunk őshonosak, az évek tízezrei óta és nem költöztünk Kr.u.896-ban  vad, űzött és kultúrálatlan tömegként valahonnan az Ural tájékáról a mai hazánkba, mert ez logikai képtelenség, ha már, bizonyíthatóan, a nyelvünk az előző több 10.000 év óta itt él és azt az itt élők, vagyis az őseink beszélték is.... Ez volt az az ősnyelv, amit mi magyarok – és egyedül csak mi – édes anyanyelvünkként ismerünk !

Dehát akkor mégis kik voltak, akik 896-ban, vagy még előtte az avar (fehér magyarokkal) vagy mégelőtte a hunokkal, itt a Kárpát-hazánkban megjelentek?

Ők voltak azok az egykor, innen  kisugárzott, kultúr földműves vagy lovas közösségeink, amelyek  rendszeres időközönként visszatértek az őshazába, ide a Kárpát-medencébe, és ők voltak azok, akiket nem is „honfoglalóként“, hanem hazatérőkként fogadtak az itteniek.

Ezt jó a fejünkbe vésni ... és azt is, hogy a  szomszédos népek ugyanakkor, ezen visszatérőket, egyszer pártusként, másszor hunként, avarként vagy esetleg magyarként nevezték, nem tudván eredetükről, hiszen a számukra ők valóban idegenek voltak....

 

Miután e néprészeink feladatukat a Kárpáthazán kívül beteljesítették, vagyis a földműves kúltúrát és a tudást sugárirányban továbbvitték, végülis visszatértek őseik földjére, amely mindig is jogos örökségük volt ..... de értelemszerűen  szétvonulásuk közben a nyelvünk szavait is átadták azoknak a népeknek amelyekkel kapcsolatba léptek, amit bizonyít e szerény magyar-német szószedet is....

 

E vándorlás közben azonban sokuk lemaradt és nem birt lépést tartani a hazafelé tartókkal, és hol a Kaukázus lejtőin, hol Mezopotámiában, hol a mai kurdok vidékén, vagy Turkesztánban és Ujgúriában maradt, hirdetve városépítö népünk tudását, de a mag, az mindig visszatért.

 

E ténynek, ennek a több 10.000 éves pulzáló vándorlásnak, amely a Kárpát-medence szerepköréből adódik, minden magyarnak mélyen a tudatába kell vésődnie....

 

...és ugyanakkor ennek szellemében kellene élniök is.

 

 

 

 

 

Dr.T.Túri Gábor                                                                                      2009.VIII.14.