Az élet egy nagy labirintus, melyből a kiutat keressük,
Az más kérdés, hogy külön vagy együtt?
Most itt vagyok, egyedül csak neked, de ez egy pillanat,
A pillanat röpke, s hamar elszalad.
Kegyetlen ez a labirintus vannak sötét utak,
Miből nincs kiút, az ember hiába kutat!
Most eltűntél, hol vagy? Nem látlak!
Az én utamon már nem talállak!
Elvesztél, valahol lemaradtál az úton,
Egyedül maradtam, két kezem nem fogod,
Talán összehoz még a sors, bár ezer ösvény van,
De egyszer talán újra a mi ösvényünk egy marad.