A vastagbél működése és az emberi egészség között igen szoros a kapcsolat. Különösen nagy figyelmet igényel vastagbelünk egészsége azokban az időszakokban, mikor számunkra ismeretlen baktériumflórával rendelkező helyre utazunk (pl. nyaraláskor- „utazási hasmenés”), illetve a hűvösebb hónapokban, mikor sűrűbben fordulnak elő olyan megbetegedések, melyek kezelése rövidebb-hosszabb antibiotikumos kúrával jár.
A múlt század elején alkotott orosz–ukrán származású tudós, MECSNYIKOV hozta összefüggésbe először a balkáni pásztorok hosszú átlagéletkorát az általuk nagy mennyiségben és rendszeresen fogyasztott joghurttal. Ma már tudjuk, hogy ezért nem csupán a joghurt, hanem a benne található probiotikus baktériumtörzsek voltak felelősek.

Probiotikumoknak nevezik mindazokat a humánbarát bélbaktériumokat, amelyek többféle jótékony hatással vannak a gazdaszervezet egészségi állapotára. Prebiotikumoknak hívják azokat a természetes tápanyagokat, amelyek a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ennélfogva elősegítik azok elszaporodását, túlsúlyba kerülését. A szinbiotikumok a pro- és prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis a két előnyös tényező hatása összegeződik.

A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus nemzetséghez tartozik. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan anyagcseretermékeket (metabolitokat) termel, amelyek előnyösek az ember egészségére, de tudnunk kell, hogy nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. (A jelenlegi ipari előállítású tejtermékek két fő alvasztó törzse például nem az.) A probiotikus tejsavbaktériumok abban különböznek a közönséges tejsavbaktériumoktól, hogy egy részük túléli az emésztőrendszerünk „viszontagságait”, azaz a gyomorsav, a vékonybél epesavai és az emésztőenzimek pusztító hatását és így élve jutnak el a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni a bélfalon. Az ott zajló biokémiai folyamatok természete alapvetően meghatározó az egészségünk szempontjából. A káros metabolitokat (pl. toxinokat) termelő rothasztó mikrobák tartós túlsúlya gyakoribb bélfertőzésekhez, irritábilis bélszindrómához (IBS), és komoly betegségekhez vezethet, míg a humánbarát probiotikus csírák az ilyen egészségkárosodások ellen hatnak.

Az emberi emésztőrendszer mikroflórája:
Amíg a csecsemőkben a hasznos bifidobaktériumok alkotják a bélflóra zömét, addig a vegyes táplálkozást folytató felnőttek vastagbelében lényegesen rosszabb a helyzet. A csecsemők 95–98%-os hasznos flóraarányával szemben a felnőtteknél „csupán” 40–45% részarány lenne kívánatos. Ehelyett a felnőtt lakosság vastagbelében a hasznos mikrobák aránya jellemzően nem haladja meg a 12%-ot, van, ahol csupán 1–2% (!!) között mozog. Nagyon sok tényező befolyásolja negatív irányban a bélflóra összetételét, így pl. a szennyezett, illetve a bioaktív anyagokban szegény élelmiszerek fogyasztása, az egyoldalú táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, a már említett antibiotikumos kezelés, a stresszes életmód, az utazási izgalmak mind a probiotikumok pusztulásához vezethetnek. A probiotikumokat leggyakrabban az antibiotikum kúrák pusztítják, ugyanis hatóanyagaik a káros betegségeket okozó baktériumok mellett a hasznos baktériumokat (probiotikumokat) is „kiiktatják”.

A lactobacillus-féleségek közül hatékonyságban a Lb. acidophilus szerepel az első helyen. Évezredeken keresztül a természetes élelmiszerforrások, a savanyú tejek alkotója volt és sohasem okozott adverz, azaz nem várt reakciót, vagyis a legbiztonságosabbnak tekinthető.

A probiotikus étrend-kiegészítők az élelmiszereknél lényegesen hatékonyabb módon juttatják a jótékony bélbaktériumokat a szervezetbe. A kapszulázott termék alkalmazása kényelmes, könnyű alkalmazni, hatalmas csíraszám van jelen egyetlen kis kapszulában, csomagolásuk miatt pedig hosszú ideig (akár 1–2 évig is) eltartható. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a földön fellelhető tápanyagok, élelmiszerek közül a probiotikumok az egyetlenek, amelyek úgy biztosítanak élettani előnyöket, hogy közben nem okoznak káros mellékhatásokat.
Forrás: Dr. Szakály S. – Probiotikumok és humánegészség, G Print Nyomda, Budapest 200

Mi avéleményed erről?